Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-28 / 50. szám

t wst WEtfFI ü/Cirlap 1957. JÚNIUS 28, PÉNTEK Hitelnyújtás ♦ Műtrágya-védőszer ellátás ♦ Gépkölcsönzés ♦ Szakcsoportok segítése Ez is feladata a földművesszövetkezetnek Végig a megye északi ré­szén nagy munkában találjuk a földmű vesszővé tkezetek ot. Most van a Szamóca és a mál­naszállítás fő idénye, de a hagyma, a karalábé és egyéb zöldségfélék ideje se járt még le. Fótról például két vagon málnát szállítanak el naponta és hasonlóan nagy a kereske­delmi forgalom a váci járás más községeiben. így Veresegy- házon, Vácfaartyánban és Kós- don is. Felvásárlás Bennünket viszont az is ér­dekelt volna, mit tesznek azért a földművesszövetkezetek, hogy legyen is mit íelvásárol- niok. Vagyis az, hogy a föld­művesszövetkezetek milyen termelési segítséget nyújtanak a dolgozó parasztságnak. Saj­nos. erre a váci járásban nem találtunk jó példát. Talán azért nem, mert csakugyan nehe­zebbek a körülményeik, mint a megye más járásaiban, de méginkább azért, mert felada­taiknak ezt a részét eddig el­hanyagolták. A termelési segítség szem­pontjából már sokkal előbbre járnak a szomszédos szobi já­rás földművesszövetkezetei. Persze, ma elsősorban a keres­kedelmi tevékenység köti le őket is. Csak szamócát mintegy 50 vagonnal vesznek át és to­vábbítanak f, városi piacokra ebben a szezonban. Azután jön a sárgabarack és a többi zöld­ségféle. Annak érdekében, hogy az eddigi esztendőknél több mezőgazdasági termés kerüljön értékesítésre, igen só­ikat tettek f, szobi járás föld­művesszövetkezetei már a megtermelés időszakában is. Egy félnapos körséta a járás­ban könnyen meggyőzi erről a látogatók Jól jött a segítség A vámosmikolai juhtenyész- tö szakcsoport tagjai például elmondják, csökkent volna az állatállományuk, ha a földmű- vesszövebkezet nem segíti Őket az áttelel tetősben. Mintegy 15 ezer forint hitelt kaptak a szö­vetkezettől, nem is elsősorban pénz, hanem jórészt takarmány formájában. A MÉSZÖV -ön keresztül intézték el az egész télre való juhkompaszt be­szerzését. A takarmány árát a földművesszövetkezet előle­gezte. Még ennél is nagyobb segít­séget kapott a nagymarosi | gyümölcstermesztő szakcso-1 port. Ez a szakcsoport igen | sok nehézség leküzdése árán | alakult újjá az ellenforrada-1 lom után. Közvetlenül a meg- | alakuláskor már sürgetett is| a munka: 30 holdas gyümöl-1 esősüket kellett lepermetez-1 niök. de sem gépi erejük, sem | védekezőszerük nem volt hoz- | zá. A földműves szövetkeze t § közbenjárására a növényvédő | állomás végezte el a p érmét e- | zést, ám a végzett munkáért I azonnal kérte is a fizetséget. | Ezt a 6 ezer forintos számlát | a földművesszövetkezet egyen- | lítette ki. Igaz. most gyümölcs- | érés idején könnyen visszafi- I zetik a tartozást, akkor azon- | ban nagyon jól jött nekik a ] kamatmentes hitel. Kis elv- i társ, a járási földmű vessző- [ vetkezet elnöke elmondja: Töltsék be a lendkerék szerepét! | — Ha egy gép működéséhez \ hasonlítjuk a mezőgazdasági | termelést, akkor mi szeret- | nénik egyre inkább a lendke- \ rék szerepét betölteni, átsegí- \ teni a holtpontokon a szakcso- I portokat és az egyéni gazdá- | kát. Csak egy példa: a pénz- 1 hitelek mellett mi műtrágyát | és növényvédőszert is előlege- | zünk tagságunknak. Az ilyen- j féle segítség azután bőségesen i kamatozik. Ezt bizonyította ! idén tavasszal a bernecebaráti [ eset. Ebben a községben a \ gyümölcstermelő szakcsoport i 25 taggal alakult újjá év ele- \ jén. Amikor azonban megtud- = tők, hogy kamatmentes hitel- ; re pétisót kapunk, egyszeriben [ felszökött 50-re a csoport tag- j sága és az eredetileg tervezett i 20—25 mázsa műtrágya mellett [ 80 mázsát kellett fciszállíta- \ nunk a faluba. ! A termelési segítség egyik legnépszerűbb formája a kis­gép-kölcsönzés. Jelenleg a já­rásban négy szakcsoportnál magasnyomású permetezőgé­pek vannak kint kölcsönben és ezeket a székcsoportok az egyéni gazdáknak is kölcsön­adják, ha szükségük van rá. A kemencei és a bernecebaráti méhész szakcsoportnak méz- pergető gépet is kölcsönöztek. Ezen kívül minden mázsa szerződésesen értékesített méz után 4 kiló lépet szereznek nekik, kilónként 60 forintos áron. Azért nagy segítség ez, mert a lépet egyébként igen nehéz megkapni és ha hozzá­jutnak is más úton a szakcso­portok. 100—120 forintot kell fizetmiök kilójáért. A segítés egyik formája A termelési segítség egy más formája az, amit a szak­embereken keresztül nyújt a földművesszövetkezet a dolgo­zó parasztodnak. Ebben a já­rásban még nincsenek ugyan agronómusai a szövetkezetek­nek. de igen szoros kapcsolatot építettek ki a községi mező- gazdasági felügyelőkkel és a járási agronómussal. Közelmúltban egyik nóg- rádverőcei termelő málnásá­ban különleges rovarkártevőt talált. A földművesszövetke­zetnek jelenítette, majd szóltak Talabér elvtársnak, a járási mezőgazdasági osztály vezető­jének, ő pedig utasította a köz­ségi mezőgazdasági felügyelő­ket, hogy külön figyeljék ezt a kártevőt és keressék meg a legjobb védekezés módját. " Néhány javaslat A segítség különböző for­máit hosszan lehetne sorolni. Azt is, amit már megvalósítot­tak a szobi járás földműves- szövetkezetei, és azt is, ami még ezután vár rájuk. Ám a riportot a kereskedéssel kezd­tük és az olvasó nyilván elné­zi, ha ezzel is fejezzük be. Azt mondj'ák a földművesszövet­kezetek, sóikkal eredménye­sebb lehetne a termelési kap­csolatuk a tagsággal, ha a szerződéseket is ők intézhet­nék. Ha például a juhtenyész- tő szakcsoport velük szer­ződne a gyapjúra, a cukorré­pa-termelő gazdák a cukor­répára. A cukrot és a melaszt így is ők osztják szét, a pénz- és műtrágya-előleget ők folyó­sítják. Ismernek majd min­den termelőt, nem is csoda, ha úgy tartják, sokkal na­gyobb eredményeket értek volna el ők a cukorrépára történő szerződéskötésben, mint a cukoripari igazgatóság. Ezzel az állásponttal lehet vitázni. Rövid látogatásunk alatt azonban arról győződ­tünk meg, hogy a szobi járás földművesszövetkezetei sokat segítenek így is a termelésben, de még többet tehetnének, ha az ő kezükben összpontosulna a szállítási és értékesítési szerződés kötés. Holka Vilmos Táska nagyságú sokszorosítógép Irodákban, hivatalokban, üzemekben gyakori eset, hogy valamilyen utasítást. vagy egyéb iratot 25—50 vagy 100 példányban kell sokszorosíta­ni. Ezt a munkát a gépírók a szöveg többszöri leírásával ofl*- dotték meg. Az ilyen kisebb példányú sokszorosítást könnyíti meg az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat új, egyszerű gyártmánya, a táska nagyságú sokszorosítógép. Az alumínium lemezből készült dobozban selyemszita alá teszik a szöve­ges stencilt, s erre kerül a si­ma papír. A máshlás festókes PVC nyomóhengerrel történik. Egy-egy stencilről 5Ó0—600 másodat készíthető. Az egyszerű sokszorosítógép mintapéldánya elkészült. Az idén mintegy ötvenet gyárta­nak, jövőre már sorozatban készítik. Hfhnrtl a MA i -níii; 24 óra alatt 14955 kocsit raktak meg Az elmúlt napokban rend­kívüli módon megnőtt a MÁV munkája: az üzemek és a me­zőgazdaság az eddiginél lé­nyegesen több vasúti kocsit igényelt. Ez összefügg azzal is, hogy a gyárak még a fél év letelte előtt igyekeznek — az utolsó napokban — elszál­lítani termékeiket. A vasút csak igen körültekintő munká­val tudja a megnőtt igényeket kielégíteni, mert — mint is­meretes — a MÁV kocsipark­ja évek óta komoly kiegészí­tésre szorul. Különösen nyi­tott kocsikban mutatkozik hiány. A vasút dolgozói az el­múlt 24 órában rekordteljesít- ményt értek el, 14 955 kocsit raktak meg. A szénbányászat termelésé­nek fokozását mutatja, hogy az elmúlt napokban majdnem minden trösztnél több vasúti kocsit igényeltek, országosan mintegy háromszáz kocsival kell több a szénbányászat­nak, mint eddig. Tekintettel a kocsihiányra, a MÁV első­sorban a legsürgetőbb és fon­tosabb szállítási feladatokat látja el, így néhány napos ké­sedelmet szenvednek a kő- és kavicsszállítások. A kiter­melt követ és kavicsot a vas­út majd alkkor juttatja rendel­tetési helyére, amikor a más természetű és sürgős szállítá­sokat már megoldotta; Ismételten mutatkoznak olyan esetek, hogy a szállító felek nemcsak, hogy nem kí­mélik, hanem egyenesen ron­gálják a kocsikat. Ez termé­szetesen tetemes költséget okoz és sok gondot, különösen most, amikor a fa- és vas- anyagot elég nehéz beszerezni, s amikor a javításra küldött kocsik néhánynapos kiesését is megérzi a MÁV. Éppen ezért azokkal a szállítófelek­kel szemben, akik nem vi­gyáznak a vasúti vagonokra, eljárnak s a szándékos rongá- lókat szigorúan megbüntetik; Jó a gyümölcs- és zöldség termés — de lesz-e riben elszállítani? A szeszélyes időjárás elle­nére — szakembereink sze­rint — rekordtermés várható az idén gyümölcs- és zöld­ségfélékből. A jó termés fe­lett érzett öröm érzésébe azonban némi üröm is ve­gyül, ha felmerül a göngyö­legprobléma. Az elmúlt évek­ben ugyanis a zöldség-, gyü­mölcsidény csúcspontján, jú­liustól októberig tengernyi áru ment tönkre azért, mert nem volt miben a termelő­től a bel- és külföldi fogyasz­tóhoz szállítani a sok-sok gyümölcsöt, zöldséget. Mi­lyenek a kilátások az idén? Egyelőre nem valami jók. Pest megyében például az exportszállításokhoz szüksé­ges göngyölegmennyiség a megadott tervszám erejéig biztosítottnak látszik. De mi lesz akkor, ha a tervezettnél több gyümölcsöt, zöldséget lehetne jó áron exportálni? Ez még titok. S még ennél is rosszabb a helyzet a bel­földre történő szállítások­nál. Megyénkben júliusig nincs különösebb probléma, de ak­korra a rendelkezésre álló göngyölegkészlet már a cse­resznyénél, kajszibaracknál elfogy. Csúcsidőben, az áru tömeges jelentkezésekor ne­hézségbe ütközik a beérett árunak a fogyasztóhoz való gyors eljuttatása. Jelenleg mintegy 35 fajta göngyöleg (láda, rekesz, tál­ca) van forgalomban, a leg­változatosabb anyagokból ké­szítve: fenyőfa, bükkfa, nád, műanyag stb. De ez még mind kevés. Itt vetődik fel a kérdés: ki készíthet göngyöleget? Helyes lenne, ha a GEV (Baromfi, Zöldség Göngyö­legellátó Szövetkezeti Vál­lalat) engedélyezné, hogy az árukat felvásárló földműves­szövetkezetek nyersanyaguk­ból, a szabványok pontos be­tartása mellett, készíthes­senek göngyöleget. Ez jelen­tős mértékben enyhítené a hiányt. A Pilisi Földműves­szövetkezet például saját nyersanyagából mintegy 20 ezer rekeszt tudna a kívánt időre elkészíteni. Sajnos, a GEV nem engedélyezi, hogy a földművesszövetkezetek is gyárthassanak saját szükség­letükre göngyöleget. Igen sokat segítene, ha meggyorsulna a forgási se­besség, vagyis ha az üres göngyöleg mielőbb vissza­jutna a telepre. E téren Bu­dapesten a legzavarosabb a helyzet. A főváros területé* na­ponta öt vállalat szállítja ki gépkocsijaival a friss árut, s ugyancsak ezek a kocsik gyűjtik össze az üres göngyö­leget. Ez a módszer lassú; sok vitára ad alkalmat. He­lyesebb lenne, ha az öt gyü­mölcs-zöldség vállalat csak a friss áru gyors kiszállításá­ról gondoskodna, míg az üres göngyölegek visszaszállítását túrajáratszerfien a GEV in­tézné. A Pest megyei Zöl­dértnek ily módon két gép­kocsival kevesebbre lenne szüksége, s feltehetően a má­sik négy vállalatnak is. Az így „feleslegessé” vált gép­kocsikkal a GEV gyorsabban és szakszerűbben lebonyolí­taná az üres göngyöleg visz- szaszállítását. Az esetleg fel­merülő költségtöbbletet el lehetne osztani az öt vállalat között. Ezek a javaslatok természe­tesen csak gyors, tüneti ke­zelések. A baj gyökeres or­voslását végső soron az ele­gendő göngyöleg gyártása oldja majd meg. (h. v.) ítélet a jászkarafenői ellenforradalmár postarablók ügyében A fővárosi bíróság külön- tamócsa csütörtökön délelőtt hozott ítéletet — több napos tárgyalás után — a jászkara- jenői eHenforradahnár posta- rablók ügyében. A vádirat szerint az ellen­forradalom idején Kecskemé­ten Sánta József, Kemény Imre, Sánta János, Nagy VÍZPARTON Tibor, Noszek Miklós, Orgo- ványi István, a szökésben le­vő Csimzi Péter és egy isme­retlen, pufajkáha öltözött sze­mély elhatározták, hogy te­herautót szereznek és ezzel el­lenforradalmi cselekményeket követnek el. A csoporthoz csatlakozott Kapás Mihály, Farkas János, majd amikor átértek Nagykőrösre, K. Sza- i lai Sándor és Maráczi János. i Nagykőrösön le akarták 1 fegyverezni a rendőrséget. I Ez nem sikerült, ezért § Koc sárra mentek, ahol | ugyancsak a rendőrség le- ! fegyverzése volt a cél. | Ez azonban nem gátolta őket | abban, hogy a földművesszö- | vetkezeti boltból ne lopjanak | el 15 ezer forint értékű élel- ! miszert és italárut. | Útjuk ezután Jászkarajenő- I re vezetett. Itt Sánta József 1 és János, Kemény, Kapás, | Nagy, K. Szalai és Maráczi | lefegyverezték a rendőrőrsöt, | majd a lopott gépkocsin a 1 postára hajtattak. Először a | telefonbarendezést semmisí- ! tették meg, fegyverek után | kutattak a hivatali helyiség- ! ben és a postamester lakásá- ! ban. Kinyittatták a páncél- ! szekrényt és az ott levő tdt- | kos iratokat a bankjegyköte- ! gekkel együtt kirakatták az | asztalra. | A „tisztakezű forradalmá- | rok“ kijelentették, hogy nem rabolni jöttek, ez azonban nem akadályozta meg Orgoványit abban, hogy egy köteg tíz forin­tost ne emeljen el, ezt az összeget később a gépko­csiban szétosztotta. Távozásuk után átvizsgálták a pénztárszekrény tartalmát és ekkor derült ki, hogy nem­csak a 100 darab tízforintost vitték el. hanem további 46 ezer forint is hiányzik. Ezt az (feszeget az ismeretlen pufaj- kás és a szökésben levő CSimzi lopta el. A tárgyaláson a vádlottak nagyrészt beismerték bű­nösségüket. Egyes tényekre vonatkozólag tagadtak, a felvonultatott tanúk azon­ban szemükbe mondták elkövetett bűnüket. A bíróság a vádlottakat bű­nösnek mondta ki államrend elleni szervezkedésben és rab­lásban, Sánta Józsefet. Ke­mény Imrét és Sánta Jánost ezenkívül bűnösnek találta szándékos emberölés kísérle­tében is és ezért Sánta Jó-, zsefet 14 évi, Kemény Imrét 7 évi, Sánta Jánost 12 évi, Nagy Tibort, Noszek Mik­lóst, Orgoványi Istvánt 8—8 évi. K. Szalai Sándort 10 évi, Maráczi Jánost 4 évi. Kapás Mihályt 3 évi. Farkas Jánost pedig 2 évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A FILM AZ IKTATÓ MUNKÁBAN Dömsöd a Kisduna balpartján fekszik és a Kisduna holtága szeli át. A fővárosi természet- kedvelők éppen ezért szívesen keresik fel, de a helybeliek is megtalálják a vízparton szóra­kozásukat. Első képünk a víz­zel barátkozó legkisebbeket mutatja, második képünkön a dömsödi fiatal lányok labdáz­nak a Duna partján | A közelmúltban megalakult | Pedagógiai Filmbizottság szak- |mai útmutatásaival az Iskolai | Filmintézet olyan oktatófilmet | készít, amely jól segítheti a | tanítást | Ilyen elvek szerint forgatják | jelenleg a középiskolák számá- ! ra Az alkáli chlorid elektroli- ! zise, A falepárló üzem, a For- ! gácsolás, a Kandó mozdony, a | Diesel motorvonat, A villamos | erőműtől a fogyasztóig, A ré- ! dióvétel. A Tiszalöki Erőmű. | Gabonafélék termesztése, a I Kapásnövények termesztése, Az állatok mozgása, A kénsav- gyártás A jéggyártás, A vízve­zeték, A földmérés A kör ke­rülete, A kör területe, A tér­színi formák. A házilégy, A ponty tenyésztése című oktató filmeket. Kísérletképpen feldolgoznak néhány témát az oktatók mun­kájának segítésére is. Ilyenek: Mese a légy veszedelméről és irtásáról (bábfilm elsőosztályo­sok számára), A víz szerepe az ember életében (másodosztá­lyosoknak). A szarvasmarha és Fakitermelés (a negyedik osztály számára).

Next

/
Oldalképek
Tartalom