Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-28 / 50. szám

2

tirlap

1957. JÜNITJS 28, PÉNTEK

Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos pártértekezlete

(Folytatás az első oldalról.)

nek kell érvényesülnie,

amelyben uralkodó a tömegek iránti bizalom és az

ellenséggel szembeni bizalmatlanság.

—- A tömegek megnyeréséért folytatott harc első feltételét a pártban kell megteremteni azzal, hogy leküzd- jük és megsemmisítsük a tömegek megnyeréséért folytatott harc akadályát. Mi ez az akadály? A párton belül ma isi meglevő dogmatikus gondolkodási mód és a szektás politika maradványa. Aki a tömegek iránt bizalmatlan, aki a tömegektől elszigetelt magát, áki nem teljes tudásával dolgozik n. tömegek meggyőzéséért és megnyeréséért, a legnagyobb kárt okozza a pártnak és következésképpen a proletariátus diktatúrájának. Proletárdiktatúra nem állhat fenn a tömegek támogatása nélkül.

Kiemelte Kádár elvtárs a tömegszervezeti munka megbecsülésének fontosságát, hiszen e szervezetek tagjainak a megnyerése és csatlakoztatása nélkül a Párt nem tudna harcolni. A pártnak három és félszázezer tagja van, a szak- szervezetnek egymillió-kilenc- százezer a tagja; a munkásosztály nagy többsége tehát tagja a szakszervezeteknek, de nem tagja a pártnak. Hasonló a helyzet az ifjúság és a nők körében is. Ezért fontos feladata a pártnak a tömegszervezetben való munka. Fontos feladatnak jelölte ki a Hazafias Népfronttal való foglalkozást is. A Hazafias Népfront fejlődésének nagyon kedvező feltételei vannak; Az ellenforradalmi támadás hatása alatt nemcsak kommunisták eszméltek fel, hanem a pártonkívüli, sőt más pártban nevelkedett emberek is; Amikor november 4 után megállapítottuk, hogy a jelenlegi, sajátos magyarországi helyzetben nálunk a többpártrendszer nem realizálható, ezzel kimondottuk azt is, hogy szükséges egy erős, széles Hazafias Népfront, a kormányzat egypárt- rendszerének szerves kiegészítője. S ezért most igyekeznünk kell központilag és helyileg aktivizálni a Hazafias Népfrontot, munkájába bekapcsolni olyan embereket is, akik becsületesen álltak a Magyar Népköz- társaság mellett;

Ezután Kádár elvtárs rátért terra, hogy a tömegek megnyerésének feladata magában foglalja a gazdasági és kulturális kérdések helyes megoldását is. A dolgozók jelentékeny részét elsősorban nem a politika általános kérdései érdeklik, s véleményüket a pártról, a rendszerről nem politikai kérdések, hanem a gazdasági vagy a kulturális eredmények alapján alakítják ki.

Gazdaságpolitikánknak alapvető elve: a termelőerők állandó fejlesztése.

Ez feltétlenül szüksl^es nemcsak szocialista társadalmunk felépítéséhez, hanem — ami ezzel szorosan összefügg — a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőséghez képest legjobb kielégítéséhez is. Kádár eivtárs foglalkozott az ipari termelés kérdéseivel, s utalt arra, hogy ezeket az országgyűlés már tüzetesen és részletesen megvitatta.

— A mezőgazdaságban a legfontosabb problémánk ez idő szerint, hogy

a mezőgazdasági termelést fejlesszük, olyan módon, hogy közben a mezőgazdaság szocialista átalakítását is segítsük elő. Megjegyezte, hogy helyes volt az egyéni parasztoknak adott különböző kedvezmény és segítség, ami a termelés általános emeléséhez szükséges, viszont az elmúlt 7 hónapban, helytelenül, a termelőszövetkezetek nem kapták meg a feltétlenül szükséges támogatást. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, a különleges társulások jobb és nagyobb gazdasági eredményt érjenek el. Ha a parasztság közvéleménye megnyugszik, remélhető, és célul is lehet kitűzni: egy bizonyos átmeneti megtorpanás után, meggyőző munkával 2—3 esztendő alatt újra kedvező hangulat érlelődhet meg és utána nagy lendületet kaphat a termelőszövetkezeti mozgalom.

A beszámoló további részében az állami központi irányításról beszélt Kádár elvtárs. Bírálta azt a nézetet, hogy az állami központi irányítás fékezi a fejlődést.

— Szükség van arra, hogy a központosítás bizonyos túlzásait lefaragjuk, a helyi önállóságot fejlesszük, de az egész népgazdaság irányításának központinak

kell lennie.

Küzdjünk az anarchista törekvések ellen, amelyek a kapitalista piac törvényeit akarják érvényesíteni a szocialista népgazdaságban, egyszersmind küzdj ü-^k a bürokratikus tendenciák ellen is.

Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról — felemás helyzetükről.

— A munkástanácsok eddigi útja általában nem nagyon biztató. Olyan körülmények között születtek és olyan elemek irányítása alatt jöttek létre, hogy bizony a munkás- tanácsokat kezdetben az ellenforradalom érdekeinek szolgálatába állították. Mi volna a .helyes eljárás? E kérdésben a párt cmk olyan döntést hozhat, amelyben a munkások abszolút többsége egyetért a párttal. Hamarosan

ki kell dolgozni erről is a párt álláspontját, meg kell ezt előzőleg vitatni szakszervezeti emberekkel, munkástanács- tagakkal és egyszerű, üzemi dolgozókkal. Ügy gondolom, az a legfontosabb, hogy a munkásellenőrzést az elmúlt évekhez képest intézményesen szélesíteni kell a gyárakban.

Biztosítani kell, hogy a munkások közvetlen választottal útján megvalósítsák a munkásellenőrzést a termelésben. Ez az ellenőrzés természetesen nem gyöngítheti a központi irányítást, nem likvidálhatja az igazgató hatáskörét, de reális ellenőrzés legyen, beleszólás az ügyekbe, bizonyos anyagi alapok felosztásába is.

Kádár elvtárs hangsúlyozta; Tekintetbe véve, hogy nálunk a szakszervezeteknek 7—8 évtizedes tradíciói vannak, a párt álláspontjának tartalmaznia kell, hogy az üzemi munkásellenőrzési szervek feltétlenül a szakszervezetek centrális irányítása alatt dolgozzanak.

Ezután Kádár elvtárs rátért a tudományos és a kulturális élet problémáira.

— A burzsoázia ezen a területen előrenyomult, a revizionista kisegítő csapatokkal együtt bizonyos pozícióikat hódított meg és tart még ma is a kezében. Itt a központi kérdés tulajdonképpen a pártnak az értelmiséghez való viszonya. Ha ezt jól rendezzük, akkor a kulturális élet kérdéseit is rendbe lehet hozni. Mi a szerepe az értelmiségnek az ellenforradalmi lázadásban? Egyesek bűnösek az ellenforradalomban. Ezeket meg keil büntetni. Nagyon sokan viszont hibáztak. Ezeknek segíteni kell, hogy a jó útra visszatérjenek. Nagyon sok értelmiségi van, aki a legkritikusabb időben is végig hű volt a szocialista forradalomhoz. Ezt a megkülönböztetést meg kell tennünk. Árt az a pártnak és az országnak, aki azt mondja, hogy az ellenforradalom idején az egész értelmiség a nép ellen fordult. Ez nem igaz.

Minden eredményünkben benne van az értelmiségi dolgozók munkája is!

A következőkben Kádár elv- társ a pártról, beszélt. A párt a mi viszonyaink között a munkásosztály. a. nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél, s a népnek éreznie kell, hogy amikor a kommunisták a nép ércdekeiért harcolva, erősítik a pártot, akkor a nép számára kovácsolják a fegyvert.

.Sokat árthat a párt ügyének az a funkcionárius, aki esetleg visszaesik abba a hibába, hogy nem törődik a dolgozók véleményével, fitymálja, sértegeti őket, vagy ridegen, elutasítóan, gorombán, durván viselkedik velük.

Időjáráüjelenfés

Várható időjárás pénteken estig: nappali felhőképződés, legfeljebb északkeleten egy-két helyen kisebb eső. Mérsékelt szét. Hűvös éjszaka. A nappali hőmérséklet emelkedik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 83—26 fok között.

— NÉGYSZÁZEZERFO- RINTOS KÖLTSÉGGEL korszerű tornaterem épül a biai I. számú általános iskolában. A fürdőkkel, öltözőkkel és szertárral ellátott tornaterem építkezését augusztus elsején kezdik meg.

— HÉTFŐN MEGKEZDIK

az őszi árpa aratását a Törökbálinti Állami Gazdaságban. A gazdaság 1170 ka- tasztrális hold kalászosának 95 százalékát géppel aratják.

— DÖMPER ÉS SZEMÉLYGÉPKOCSI ÜTKÖZÖTT ÖSSZE Budapesten csütörtökön reggel a Dráva utca és a Hegedűs Gyula utca sarkán. Az összeütközés következtében 12 ember sérült meg, köztük a legsúlyosabban a dömper vezetője, akit agyrázkódással szállítottak kórházba.

— TRAGIKUS GYEREKJÁTÉK. Sallai Gyuri 13 éves tanuló, aki Budapesten a Hungária körút 136-ban lakik, csütörtökön délután a lépcsöház karfáján csúszkált. Játék közben elvesztette az egyensúlyt és a harmadik emeletről a földszintre zuhant. A mentők kétszeres csuklótöréssel, koponya- és mellkastörésekkel, zűzódásokkal életveszélyes állapotban szállították a Költői Anna kórházba.

— A TERMELÉSI TÁRSULÁSOK száma az elmúlt hónapok alatt 166-ra növekedett megyénkben.

— ZETORT VÁSÁROLNÁK a mogyoródi spárgagyökér termelő termelési társulás tagjai. A traktor árának nagy részét a közös alapból fedezik.

Bányász

szakszervezeti küldöttség utazott Lengyelországba

A lengyel bányász szak- szervezet meghívására csütör- tökön délelőtt Vajda Józsefnek, a Bányaipari Dolgozóik Szakszervezete elnökségi tagjának vezetésével tíztagú küldöttség utazott Lengyelországba. A küldöttség két hetet tölt a baráti országban, hogy tanulmányozza a lengyel bányász szakszervezet munkáját és erősítse a magyar bányák dolgozóinak kapcsolatát a lengyel bányászokkaL

MOZIMŰSOR

június 27—július 3-ig.

Cegléd, Szabadság, 27—1-ig: Dan- kó Pista, 2—3: Telepesek.

Dunakeszi, Vörös Csillag, 27—1: Oké Néró, 2—3: Körhinta.

Gödöllő, 27—28: Hippolit a lakáj, 29—3: Nevetés a paradicsomban.

Nagykőrös, 27—30: Pillanat embere, 1—3: Asszonysorsok.

Szentendre, 27—30: Hajnalodtk, 1—3: Játék az életért.

Vác, Kultúr, 28—3: Tánc és szerelem.

— A PILISI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETNÉL bevezették a szaktanácsadást, a szakkertészetet létesítettek annak érdekében, hogy a község egyéni gazdáit megismertessék a belterjes gazdálkodás legfejlettebb módszereivel.

— A HUNNIA FILMSTÚDIÓ meghívta Cesare Zavat- tini neves olasz filmforgatókönyvírót, a Biciklitolvajok, A sorompók lezárulnak, az Augusztusi vasárnap, a Róma 11 óra és más nagysikerű olasz filmek íróját. Mint értesültünk, Zavattini elfogadta a meghívást és a moszkvai Világifjúsági Találkozó után a Hunnia Filmstúdió vendégeként hazánkba látogat.

— A LETKÉSI BÁSTYA TSZ-ben november óta mun- kaegységenkint húszforintos előleget osztanak havonta.

Általános olcsóbbodás zöldáruban

A Nagyvásártelepre csütörtB- kön reggel 96 vagon és 84 tehergépkocsi áru érkezett, többek között burgonya 30, gyümölcs 10 és vegyes darabáru 31 vagonnal.

Megjött a Nagykőrös hírneves terméke: a kovászolnl való ubor. ka. A KÖZÉRT és a földművesszövetkezeti boltokban kilónként 6—7.40 forintért árusították. Csütörtökön reggel tizenkétféle zöldáru árát szállították le. Többek között az állami boltokban a fejeskáposztát kilónként 1—1.20, a főzőtököt 0.90—1.10, a csomós karalábét 1.80, a zöldbabot 7.60—,

7.80, a hegyespaprikát — darabonként — 30—80 fillérért, a

kovácsházit 1.20, a tölteni valót 1.50—1.80 forintért árusították. A majombarackot 3.60, a kajszi barackot 6, a holyagmeggyet

5.80, a spanyolmeggyet 9—12, az egrest 4.50—3.30, az őszibarackot pedig 12—18 forintért adták kilónként.

A földmüvesszövetkezetl árudák a gyalult főzőtököt kilónként 2.80 forintért hozták forgalomba. A füstölt sertés tarját csonttal 36, a füstölt csontnélküli sertéscombot és a sertéslapockát pedig 41 forintért árusították kilónként.

KITTENBERGER K.

Á Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig

(34)

A Jippe-tónál sokszor veszélyeztették a krokodilusok az előbb említett kis vAszcmcsónakomat. Evezőlapátját két ízben'is úgy keresztülharapták, mintha géppuska- sorozat ütötte volna át a lapát tollát. Mádkor meg any- nyira szemtelen volt az egyik laposfejű szörnyeteg, hogy egyenest a csónak peremére tolta fel a fejét, s majd felbillentette az egész kisded alkotmányt. Csővégről lőttem fejbe az ostobán pimasz bestiát, de a veszedelem akkor se múlt el, mert a szörnyeteg feltépte a karmaival a csónak vászonfalát, s csak úgy ömlött befelé a víz. Rongyokkal, takarókkal úgy-ahogy gyorsan betömtük a rést, és megkezdtük rögtön a visszavonulást a papirusz-mocsár partja felé. Arra nem is gondolhattunk, hogy az általunk vágott, távolabbi kikötőbe evezzünk, hisz a papirusz-mocsár közeli partjához is csak üggyel-bajjal tudtunk elvergődni. Embereim megfeszítve előztek, én meg rápuskáztam minden kro- kodilusfejre — bizony, fájó szívvel, mert akkoriban nagyon kevés volt a töltényem. Végül elértük szerencsésen a partot, de a papirusz-mocsáron gitalog kellett átvergődnünk,. s ez kín-keserves dolog volt, s még sokáig kísértett lázálmaimban a gyötrelmei, út. Másnap aztán újabb utat vágtunk a mocsárban, s kimentettük az ottrekedt vászoncsónakot.

Nagyon érdekes, hogy némelykor egy-egy, minden más víztől messze eső kráter-tóban is fellelhető a krokodilus, Ezeket a krokodüusokat valószínűleg a bennszülött törzsek telepítették oda még a régi időkben. Némelyik törzsnél ugyanis fennállott még az ősi krokodiius-kultusz, ezek a törzsek totem-állatként tisztelték a ikrokodilust, és természetesen nem bántották őket. Az is meglehet, hogy ez a krokodilus-kultusz az ősi egyiptomi krokodilusbálványozásnak volt a délre terjedt maradványa.

Más helyen, egyes tavaknak, folyóknak a partján, a törzsek egy-egy féligmeddvg megszelídített krokodilust „tartották“ maguknak, amely hívásra felbukkant, és a partra mászott, hogy elfogyassza az ápolója — rendesen a falu varázslója — hozta halaikat, tyúkokat, s egyebeket. Ennek a krokodüus-kultusznak, mint igen sok babonás látszatú dolognak, kétségkívül megvolt a maga jó oldala. Ezek a szentnek tartott krokodilusok ugyanis féltékenyen őrködtek, hogy az ő körzetüket ne zavarja más krokodilus, s így a partmenti törzsnek mindössze csak egy krokodilussal kellett számolnia.

Utolsó ugandai kirándulásom idején tűnt fel a nyilvánosság előtt, bár a környékbeli bennszülöttek emberemlékezet óta ismerték, a világhírű Lütembe nevű, s számtalanszor fényképezett és filmre vett, szelíd krokodilus. Ez a Lutembe a Kampala és Entebbe közti Murchison-öbölben tanyázott, kivéve a július és Október közötti időszakot. Ilyenkor mindig eltűnt, s ez nyilván a párzási idővel volt összefüggésben. Egyébként Lutembe mindig egy kiáltásnyira tartózkodott az öböl vizében, s ha elkiáltották a nevét, barátságosan előjött. Ha mégis messzebb kószált az öbölben, akkor evezőkkel verték fel a vizet, s közben szintén a nevét kiáltozták. Lutembe kitűnő filmszínész volt, egészen jól tűrte a fényképezést, mintha csak számított volna rá, hogy a „fellépésért“ valami különlegesen jó falat jár neki.

Mi lehet a magyarázata Lutembe viselkedésének?

Fel kell tenni, hogy ez a krokodilus „intenítéletek“ végrehajtója volt a régi időkben. Ha valakit lopással, vagy egyébbel vádoltak, akkor Lutembe elé vitték, és ha a „szent“ krokodilus belekapott, akkor az illetőt bűnösnek nyilvánították. Néhány öreg bennszülött még

az én időmben is mondogatta, hogy Lutembe azonnal megismeri a tolvajt.

Hadd oszlassak el végezetül egy feltehető tévedést. Azt gondolhatná valaki, hogy az afrikai krokcdüusva- dászat valami jövedelmező foglalkozás — hiszen a kidolgozott krokodUusbőr keresett és meglehetősen drága cikk. Ez azonban tévedés, mert a nílusi kroltodilus bőre nem kerül feldolgozásra. Es pedig azért nem, mert ahhoz, hogy a frissen lenyúzott krokodilusbőrt cserzésre alkalmas állapotban el lehessen szállítani, rengeteg sóra, s egyéb felszerelésre volna szükség. A szállítási nehézségek és kiadások is igen nagyok volnának. A legtöbb krökodilusbör az amerikai krokodilus-favmok mellett működő cserző-telepekről kerül a kereskedelembe — szóval a krokodilus-tárcákért, bőröndökért és egyéb krokodilusbör-holmilcért leginkább az amerikai krokodilusok fájlalhatják a fejüket.

SZÁRNYASVAD KELET-AFRIKÁBAN

Nincs még egy földterület, amelynek oly nagy volna a vadászati irodalma, mint Kelet-Afrikának. Ez terme, szetes is, hiszen Földünknek ez a legváltozatosabb, legdúsabb vadászterülete.

A Kelet-Afrikával foglalkozó vadászati Irodalom klasszikusaiban kitűnő leírásait olvashatjuk a sokfajta nagyvadnak és vadászatának. Kivált a „nagy és veszélyes“ vaddal és annak vadászatával foglalkoznak rész. letesen a szerzők, s utána, a legritkább és legszebb trófeát adó antilopokkal.

A szárnyas vadról viszont nagyon kevesen és nagyon keveset írnak. Rendszerint csak mellékesen említik a szárnyasokat, s akkor is csak felületesen. Pedig Kelet. Afrikának nagyon dús és változatos a szárnyas vadállománya. s ha egy afrikai gyöngytyúk lelövése nem is számít akkora fegyverténynek, mint egy rinocéro- szé, a figyelmet mégis megérdemli a szárnyasoknak ez a csodálatosan sokféle fajtája.

(Folytatjuk.)

Ezután a magyar ifjúságról szólt

— Az ifjúságnak adóra a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak ás a népnek. Mivel adós a párt? Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és lelki krízisen ment át. A párt ekkor nem állt az ifjúság mellett. Nagyon kevés történt, hogy a párt és a felnőtt nemzedék kézenfogja az ifjúságot, vezesse a helyes útra.

Az ifjúság adóssága pedig, hogy a fiatalok nem adták meg a pártnak, a felnőtteknek azt a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért. amelyeket a párt, a munkásosztály, a néphatalom harcolt ki az ifjúság számára. Fia táljainkat figyelmeztetni kell erre az adósságra,

A párt internacionalista kötelességeiről szólva. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hegy pártunk marxista—leninista

.párt, s legfőbb elvei között szerepel az internacionalizmus.

Ezután a szocialista tábor egységének erősítéséről, a varsói szerződésről beszélt. — A szocialista országok szoros egységén belül a mi számunkra elsőrendű kérdés természetesen a Szovjetunióhoz való viszonyunk.

A szovjet—magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk, ez a politikánk, ezt kell képviselnünk, és a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket.

Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy erősödjön pártunk. De ehhez hozzátartozik, hogy ne legyünk önteltek és semmit se felejtsünk. Sem a bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók 'követtek el velünk szemben, sem a hibákat, amelyeket mi, magunk követtünk el — fejezte be hosszan tar tó tapssal fogadott beszédét Kádár elvtárs.

A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs elnökölt. Marosán György elvtárs ismertette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitában felszólaltak: Németh Károly elvtárs, a Gsongrád megyei intéző bizottság elnöke, Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ vezetője, Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei bizottság elnöke, Kreszán Lajos elvtárs, a Ganz vagongyári intéző bizottság elnöke, Mesterházi Lajos elvtárs író, Fock Jenő elvtáre, a Központi Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs, a Hajdu-Bihar megyei intéző bizottság elnöke. A délutáni ülésen elhangzott referátum és a felszólalások ismertetésére visszatérünk, s