Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-27 / 49. szám
W57. JÚNIUS 27, CSÜTÖRTÖK FEST MEGY WCirlaa Ötvenlakásos házat | adtak át Vácott Vác egyik legszebb helyén, 1 a Cs&nyi út és a Honvéd utca 1 sarkán egyemeletes új lakóház | épült. Azi 50 lakásos bérház- 1 ba a beköltözések e hét elején 1 megkezdődtek. Állami feladat-e a burgonyabogár elleni védekezés? Sem elfelejteni..., sem megbocsátani... A tűzoltó testületek \ feladatai az árvizes a belvízvédelmi munkában A kormány határozatot hozott, | amely kimondta, hogy az ár-§ területi községekben műkő-1 dó községi tűzoltótestületek | feladatköre kiegészül a köz-1 ség által kiállított küzerő-bri-1 gádok árvíz- és belvízvédekezést; munkájának közvetlen vezetésével. § Az irányítás az árvédelmi sza-1 kasz vezetőjének feladata. A ta-| nács végrehajtó bizottsága — szűk-= ség esetén a tűzoltótestületi tagok \ létszámának megfelelő növelése | útján — tartozik gondoskodni ar- | ról, hogy minden közerő-brigád-1 nak legyen önkéntes tűzoltótestü-1 leti tag vezetője. A területileg il- | letékes vízügyi igazgatóság köte-| les gondoskodni, hogy a tűzoltó-1 testületek parancsnokai, helyette-1 sei évenként rövid tanfolyamon, = tagjai pedig az évenkénti árvéde- = kezési gyakorlaton elsajátítsák a | szükséges ismereteket. A tűzoltó-1 testületek árvíz- és belvízvédeke-1 zési működésének szakirányítását | a területileg illetékes vízügyi | igazgató látja el. A közerő kiállí-1 tása és mozgósítása továbbra is a | területileg illetékes tanács végre- | hajtó bizottság igazgatási osztályá- | nak * feladata. Nem érdektelen felvetni a kérdést, amikor az egész megyében, de igazság szerint országszerte elterjedt a burgonya veszedelmes kártevője. Foglalkozni kell vele azért is, mert nem egy községben kijelentik a gazdák — ha a tanács a védekezésre hívja őket — nem a mi dolgunk, ez állami feladat. Sári községben például hat hold vetést semmisítettek meg a kártevők, mert a parasztok „állami feladatnak” tekintették a védekezést. Honnét származik e nézet, amely — ha nem világosítjuk fel a parasztokat — hatalmas összegekbe kerülhet. Evekkel ezelőtt létrehozta államunk — nagy költségekkel — a megyei növényvédelmi állomásokat. Ezek feladata az állati és növényi kártevők elleni küzdelem (tehát nemcsak a burgonyabogár elleni védekezés). A burgonyabogár megjelenésével az állomások bármilyen kis arányú volt is a fertőzés — azonnal megjelentek a porozó gépekkel, nemcsak a fertőzés helyén, hanem a környékén is elvégezték a permetezést. Ez időszakban az volt a cél, hogy megszüntessék a burgonyabogárfer- tőzést. A parasztok feladata csak az volt, hogy vetésüket kísérjék figyelemmel, s ha fertőzést észleltek, azt azonnal jelentették, A burgonyabogárfertőzést megszüntetni nem sikerült, még csak megakadályozni sem, az egyre jobban kelet felé terjedt. így fertőződött néhány év alatt kevés kivétellel csaknem az egész ország területe. Ma már a feladat nagysága meghaladja az állomások erejét, s csak három holdnál nagyobb tábla fertőződése esetén végzik el a szükséges műveleteket. Az ennél kisebb területen való védekezéshez pórozó- gépeket és védekezőszert biztosít az állam. Még így is sok áldozatot vállal államunk magára: láthatjuk ezt, ha figyelembe vesszük a megyében, vagy a* országban levő burgonyavetések összességét. Másik oldaláról is megvilágíthatjuk a kérdést: vajon a parasztságnak nem ugyanolyan érdeke-e a kártevők megfékezése, mint államunknak? A cél közös, minél többet termelni, minél kisebb veszteséggel. Ez pedig csak úgy érhető el, ha széleskörű mozgalommá válik a parasztság körében a burgonyabogár elleni védekezés és nem csupán állami feladatnak tekintik. (m. s.) Mivel foglalkozik a Nőtanács? A hűvös, fehérre meszelt folyosók tompán visszhangozzák a lépéseket. A kitaposott kockaköveken, amelyeken egykor a „tekintetes“ vármegye „tekintetes urai“ jártak-keltek, ma nagy a forgalom: „értekezlete«“ nap van a megyei tanács legtöbb osztályán. Szerencsém van, a Pest mef yei Nőtanácsnál nincs érfce- ezlet. A szobában Mao Célúiig beszédét olvassák hárman. Egyikük, egy csinos, mosolygós fiatalasszony magyaráz valamit társainak. Éppen őt, Kovács Antalnét keresem, a Pest megyei Nőtanács elnökét. Feladataikról, munkájukról, problémáikról kérdezem. — Mielőtt feladatainkról beszélnénk, néhány szót a múltról *— kezdi. — Ma már mindany- nyian tudjuk, hogy az MNDSZ egyesítése az elmúlt évben a Hazafias Népfronttal, elhibázott lépés volt. Az történt ugyanis, hogy az addig többé- kevésbé jól dolgozó MNDSZ- szervezetek nem kaptak semmilyen feladatot, s ez a pasz- szivitás a felbomláshoz vezetett. Az ellenforradalom után sem történt egy ideig semmi az asszonyok szervezése érdekében. Legalább is „felülről“ nem történt semmi. Éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy az asszonyok spontánul. minden felsőbb irányítás nélkül kezdtek dolgozni a téli hónapokban. — Ma már a megye minden városában, minden községében és termelőszövetkezetében dolgozik a Nőtanács. Az állami gazdaságokkal és az üzemekkel most tárgyalunk arról, hogy hivatalosan is a szakszervezeten belül működjenek a nőtanácsok. Eddig is így működtek ugyan, de nem igen kaptak támogatást. — Ami a feladatainkat illeti, három pontba foglalhatnám össze. Az első feladatunk a nők politikai és kulturális nevelése. Mivel a Nőlanács nem szervezet, hanem társadalmi mozgalom, magától értetődően minden nő részt vehet munkájában. Ezeket a különböző világnézetű, más és más körülmények között élő, különböző műveltségű nőket nekünk kell közelebb hoznunk egymáshoz, s úgy látni el őket feladatokkal, hogy abból családjuknak és az egész társadalomnak haszna legyen. — A politikai nevelés érdekében. a párttag nők számára szemináriumokat, a párton- kívüliek részére pedig nemzetközi beszámolókat szerveztünk. A kulturális nevelést természettudományi ismeret- terjesztő előadásokkal, irodalmi estekkel, könyvanké- tokkal, pedagógiai és egészség- ügyi előadásokkal kívánjuk elérni. Gondoskodunk azonban az asszonyok, szórakoztatásáról is: gyakran tartunk divatbemutatókat. klubesteket, sőt kozmetikai tanácsadást is. — Másik feladatunk a női egyenjogúság megvédése. Bizony, erre is szükség van még itt-ott. Néha az idevonatkozó rendeletek nem ismerése, vagy személyi ellentétek Erich Schmitt: NOÉ BARKAJA (XI) igazságtalan elbocsátásokhoz, visszaélésekhez \ vezetnek. Olyan eset is előfordul — szerencsére ritkán —, hogy férfiakéval egyenlő munkáért kevesebb bért fizetnek a nőknek, vagy erejüket meghaladó, nehéz fizikai munkára osztják be őket. Ezeknek a problémáknak a megoldása elsősorban a mi feladatunk. — A harmadik és egyben legfontosabb feladatunk a családvédelem és gyermeknevelés terén adódik. Mondanom sem kell talán, hogy október 23-a és az azt követő napok bébi- zonyították: nincs minden rendben az ifjúság nevelése körül. A szülők, pedagógusok és társadalmi szervek mellett a mi feladatunk is ezen javítani. Ezért is kapcsolódott b» az Országos Nőtanács abba a küzdelembe, amely a külföldre került kiskorúak hazahozataláért folyik. — A felsoroltakon kívül segíteni próbálunk a dolgozó családoknak kisebb-nagyobb gondjaik megoldásában Is, Megszerveztük például a gyermekágyas anyák, elhagyott betegek látogatását, nehéz anyagi helyzetben levő öregek szociális otthonban való elhelyezését. Társadalmi ellenőreink segítenek a kereskedelemben még felbukkanó hibák, burkolt árdrágítások, visszaélések leleplezésében. — Egyszóval — tárja szét nevetve Kovács Antalné kezeit — nem unatkozunk. Reméljük azonban, hogy a hi- bák, a visszaélések, a törvénysértések elleni harc egy| re kevesebb feladatot ró ránk, | s minden erőnket a nevelés és | a szociális problémák megol- ! dására fordíthatjuk. | Nyíri Éva | A szégyen bíbora borítja be | az arcot. Az ember szégyenét | és dühét csillapítva járja vé! gig a termeket és újra és újra | felteszi magának a kínzó, | gyötrő kérdést: miért nem lát- |tuk, hogy mi történik, hogyan 1 engedhettük, hogy mindaz, | amiről a kiállítás termei val- I lanak, megtörténhetett. | Iszony, düh és halálig tartó | fogadalmak villannak a sze- fmekben. Iszony az elíenforra- ! dalom förtelmességétől, aljas- ! ságától, düh a magunk gyen- fgesége miatt, amiatt, hogy a | csatorna tölteléke uralma alá | vehette, ha csak napokra is, | az utcát. S halálig tartó foga- ! dalom, hogy mindez nem is- ! métlődhet meg soha többé. | Emberek, akik októberben 1 helyeseltek, akik hitték, hogy | itt forradalom van, hogy va- ! lóban csak a hibák és nem a | népi demokratikus rendszer I ellen folyik a támadás, ezek | az emberek most némán, de | fejükben ezernyi gondolattal, | ezernyi önváddal ismerik fel, | hogy hová rángatta, miféle 1, igazságok” támogatására | használta fel őket az ellenfor- ! radalom. Emberek, akik még 1 decemberben is a „forrada- | lom” bukásáról, „hősi nemzeti | harcról” szavaltak, megsem- ! misülten, a tények, az igazsá- I gok cáfolhatatlan erejétől 1 meggyőzve állnak a tablók, s | kiállított tárgyak előtt. Mit mond ez a kiállítás? Mindent, amit csak kell és mégis semmi újat. Hiszen mindaz, ami dokumentumként, tárgyi bizonyítékként ott fekszik a kiállítási termekben, szemünk előtt volt októberben is. S mégis tíz- és százezer ember hitte akkor, hogy amit lát, az nem ocsmányság, az nem ellenforradalom, az nem a népi hatalom hátbatámadása, hanem valami szent és igaz. Érzelmek, emlékek, vajúdások kínja ébred az emberben. A megcsonkított, meggyalázott zászlók, a máglyára hányt könyvek maradványai, a bestiális gyilkosságokról készült fényképek, pártokat szervező uracsok plakátjai, a haláltosztó fegyverek visszaidézik az októbervégi, novembereiéi i napok borzalmait. Üjból szakadnak a sebek, újból láziad a vér és hull alá. Hamar felejtenek az emberek. Hamar felejtenek, könnyen megbocsátanak dolgokat'. De mindazt, amit a kiállítás termei elénk tárnak, mindazt, amif átéltünk október 23-tól november 4-ig. nem lehet elfelejteni. nem lehet megbocsátani. Nem lehet megbocsátani és élteiéjteni Nagy Imre árulását és nem lehet elfelejteni és megbocsátani a prostituáltak, a huligánok tobzódását a Köztársaság téren. A kiállítás szinte torkon ragadja az em. bért. Torkon ragadja és joggal kérdezi, hogy mindezek után még ma is vannak, akik mentik, mossák, igazolni akarják mindazt, ami akkor tör. téni? Hatalmas tablókon az Iro. dalmi Űjság emlékezetes cikkei láthatók. Háy Gyula. No- vobáczky, az összes politikai fogolynak szabadságot követelő Kónya Lajos és a többiek, akik a múlt év nyarán a lé'ek- harang hangiát próbálgatták a népi demokrácia felett. Micsoda jelmez, micsoda álarcok, milyen sima, csiszolt szavak! A lepel lehullt! A demokrácia, a leninizmus. a nemzeti függetlenség és a többi méltatlanul ajkukra vett jelszó ..bajnokai“ megmutatták az ellenforradalom napjaiban, hogy miért és kikért ágáltak az elmúlt év nyarán. A Petőfi-kör üléséről készült fényképfelvételek, Dérv Tibor felszólalása az írószövetség közgyűlésén, melyben a népi demokratikus rendszer létjogosultságát vonta kétségbe, ma már sokat mondó bizonyság amellett, hogy milyen ügyesen, milyen álnok módon vezettek félre embereket. A következő terem már a ..beteljesülésé“. A Háy Gyula, Losonczy Géza-féle uszítás, átok-szitok hadjárat beteljesülése. Tépett zászlók, halottak, felgyújtott épületek. Kínok. könnyek, bánatok, és huligánok, ellenforradalmárok részeg röhögése. Emberség és szív az egyik oldalon, mocsok vandálság a másikon. „Szabadságot, egyenlőséget, az emberi méltóság tiszteletben tartását“ — fröcsögték a bértollnokok, az ellenforradalom vezéralakjai újságokban, szószékekről az októbervégi, novemberelejei napokban. S fényképek sokasága sorakozik a tablókon kommunisták ül. dözéséről, meggyilkolásáról, az emberi méltóság sárbatiprá- sáról. Művészeti szabadságot követeltek. Korlátlanságot az alkotás számára, s a máglyákra hányt könyvek, összetört lemezek, a haladó gondolat .legádázabb üldözése bizonyítja. hogy mi búit meg a hang- zatos jelszavak mögött. Fegyverek fekszenek a vitrinek iw Icáin. Pisztolyok, géppisztolyok, gépfegyverek. Van olyan is, melyet 1945 óta rejtegettek. ápoltak, hogy „egyszer majd“ hasznát vegyék. Ég van olyan, amelyet Nyugatról csempésztek át lefű ■részelt tusával, kabát alatt rejtegetve, de mind-mind gyilkos kezekben forgott. A fegyvercsövek kommunis fákra, haladó gondolkozású emberekre köpködték a golyót, sebeket szakítottak, életeke* törtek ketté, & mocsárba akarták taszítani a nemzetet. Fehér Ferenc Somogy megyei zselickisfaludi csendőr- főtörzsőrmester hamarjában felvette a 45 óta gondosan ápolt egyenruhát. Kitüntetései, amelyeket parasztok, egyszerű kétkezi emberek kínzásáért, rettegésben tartásáért kapott; ott virítanak a zubbonyon. Ott van a kakastollas csákó is, s a környező vitrinekben mindaz, ami lehetővé tette, hogy Fehér Ferenc főtörzsőrmester úr elővehesse hóbeleváneát. Fényképek sorakoznak a budapesti pártbizottság ostromáról. Megrendítő képek arról. hogy maroknyi kommunista hogyan állt helyt a szó szoros értelmében véve a halálig. a párt, a néphatalom ügye mellett. Fényképek arról, milyen szadizmussal, milyen állati kegyetlenséggel bántak el a huligánok, a prostituáltak, s a többi „nemzeti hős“ a nép fiainak legjobbjaival, a kommunistákkal. Plakátok erdeje borítja az egyik falrészletet. A pártok és pártocskák, a vezérek és vezé- recskék felhívása, marakodása a koncon, a hatalmon, az emberek befolyásolásán. A Keresztény Magyar Párt a volt székesfővárosi tisztviselőket szólítja fel csatlakozásra, cserébe rehabilitálásukat ígérve. A Szociáldemokrata Párt az üzemi szervezetek megalakítása mellett kardoskodik. 6 ugyanakkor a legélesebben tiltakozik a kommunisták üzemi szervezetei ellen. A Kisgazda Párt a párt „hagyományaira“ építette fel programját és felhívását, s tömörült is a „nép“ a pártok zászlai alá. Főszolgabírótól kezdve a bankárig. földesúrig, államtitkárig ott nyüzsögtek a Semmelweis utcai, a Városház utcai pártközpontokban. Üléseztek, jegyzőkönyveket, határozatokat, felhívásokat. követeléseket gyártottak. Ott fekszenek a dokumentumok a vitrinekben, s vallanak a fehér papírok ar, ról. hogy az uraknak első dolguk mindenütt a kommunisták elzavarása. üldözése, a I haladó gondolat elfojtása, a „régi szép idők“ csendes visz- szalooása volt. S ott vannak a dokumentumok azokról az időltről is. amikor az ellenforradalom már nyitott sisakkal lépett a porondra. Zöld nvilaskeresztek virítanak a plakátokon, zsidóüldözés, pogromszervezés. s ami csak belefér a fasiszta csőcselék fegyvertárába. S nem messze tőlük mártírok fényképei sorakoznak« Olyan emberek fényképei, akik életüket adták a népi hatalomért, a pártért, azért, hogy ebben az országban még esvszer ne lehessenek urak Horthy fehér kesztyűben akasztó tisztjei, ne ülhesse-: nek diadalmi ünnepet a gyilkolástól megittasult, megmámorosodott huligánok,. Mező Imre elvtárs. Kállai Éva eivtársinő. ~ Sziklai Sándor elvtárs és a többiek fényképe megrendítő emlékeztető. Szinte megszólalnak ezek a képek. Kérdően tekintenek a látogatóra c azt kérdik, tudod-e, hogy mi a legdrágábbat adtuk? Mit teszel azért, hogy áldozatunk ne legyen hiábavaló? Megrendítő képek arról, hogyan > csonkították meg a fiatal államvédelmi sorkatonákat az ellenforradalmárok, s mellettük a kép, mely életvidám, fiatal embereket ábrázol. Ilyenek voltak, míg éltek. s olyanná tette őket az ellenforradalom. ahogy a megrendítő. megborzongtató képeken láthatók. Az ember az utolsó terembe ér. Sokat látott, sokat, nagyon sokat. A vendégkönyv megrendítő bejegyzései, az utolsó teremben, a pamlagra leülő emberek, akik a súlyos gondolatok terhe alatt kényszerülnek egy kis pihenőre, tanúi annak, hogy mennyire kitörölhetetlen a kiállítás tanulsága. A kapu előtt sorban állnak az emberek. Olyan emberek is, akik októberben hitték és támogatták azt, amit most a legmélységesebben elítélnek. S ez a sorbanállás, s a kiállításon felsorakoztatott dokumentumok. tárgyak minden okoskodónál, minden nyugatra szökött és onnét mocskoló-i dó „hazafinál“ jobban tanúsítják azt, hogy kinek volt és van igaza. Amit az ellenforradalomról szóló budapesti kiállítás kiégetheteüenül a szívünkbe vés, az október végén, november elején történteket sem elfelejteni, sem megbocsátani soha, soha nem lehet! Mészáros Ottó ....................................................................un.... „ Ez nem hagyja magát be- „Végtelenül sajnálom, de porozni... Azt mondja, rajta vagy a kipusztult fahogy a felesége ezt jobban jttk listájánü-------i J gp . Hpi • " ' * i 4 ' •- ‘ ' *3 í te * í**>i ír • > Y*f m l y* mm $ „Áhá, a hörcsögök”* „És itt a görény!” „A struccokat okvetlenül „Hol a feleséged sündisznó?” magunkkal visszük. Már „A bárkánál... ö fut majd most gondoskodnunk kell a be helyettem a célba” nők kalapdíszéről’* (Folytatjuk.)
