Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-26 / 48. szám

1957. JÜNIUS 26, SZERDA et ni MEGYEI Kistarcsa. Majd hétezer lé­lek, földműveseik és üzemi munkások, 1500 hold terül el a falu körül. Gondok, problé­mák és nagy tervek. Szép ter­vek azért, hogy a község hí­res legyen a Fésűsfonó gyár­ról, a most épülő műszálfeldol­gozóról és belterjes daságáról. A tanácsnál most készül el a község hároméves mezőgaz­daságfej leset ési terve. Két hónapig készítették a termelőszövetkezet, az ál­I Lesz befőzési celofán I és pergamen | A háziasszonyok jogosan | 1 kifogásolták, hogy a befő- § I zési idény kezdetére sem § 1 tehetett megfelelő mennyi- | | ségben celofánt és perga-§ 1 ment vásárolni. | | A Belkereskedelmi Mi-1 1 nisztérium vegyianyag fő- f I osztályának tájékoztatása | | szerint sikerült elérni, \ 1 hogy már a jövő héten ki- | 1 elégítő mennyiségben tesz | I a háztartási búitokban, a | ÍKÖZÉRT-ekben és más szak- | 1 üzletekben ez a két nélkü- § | lözhetetlen idénycikk. Mi-1 I vei a hazai ipar a teljes | | szükségletet nem tudja fe- | I dezni, a hiányzó mennyisé- f | get import útján szerzik be. \ Cipők — tűzés nélkül Megkezdték az új női mokaszinok gyártását is A Bőripari Kutató Intézet munkatársai újfajta, szebb ki- vitelű és könnyebb cipők kialakításán dolgoznak. Sikeresen végezték el a járópróbát a tűzés nélküli cipőkkel, amelynek lényege, hogy a cipő gyártásánál tűzés helyett kizárólag ra­gasztást használnak. A cipő ízlésesebb, viszont ugyanolyan tar­tós, mintha tűzéssel készülne. Még a nyáron megjelennek a kirakatokban az újfajta, tűzés nélküli női szandálok. A Duna Cipőgyárban az intézet kísérletei alapján meg­kezdték az új mokaszin női cipők gyártását különböző színek­ben. Az új cipőmodellek iránt Csehszlovákia is érdeklődik. Eredményesen kísérleteznek a mikroporózus gumitalpú cipőkkel is. Az újtípusú cipők az eddigieknél lényegesen köny- nyebbek lesznek. Egy pár 11 milliméter vastag, mikroporózus gumitalp mindössze 100 grammot nyom. A ruganyos talpak ké­nyelmesebb járást biztosítanak, nem engedik át a vizet, eső­ben, hóban egyaránt jól tapadnak. Különböző fazonban rövi­desen megkezdik a tömeges gyártásukat. Belterjesség, emelkedő terméshozamok, növekvő paraszti félét Ami egy község hároméves mezőgazdaságfejlesztési tervében van Bedolgozók és mamelukok (gjtrSüJÓ FQftljyffOK *í f®*111 ib+ßis íii-ü-ii/ ém-mv KEDVES OLVASÓ! Bizonyára sokat mérgelődött már, látva, hogy egyesek felelőtlenül, vagy tudatlanságból herdálják, pazarolják a közvagyont. Lehet, hogy szóvá is tette észrevételeit ille­tékes helyeken, mégsem történt semmi az ügyben. Pedig mennyivel előbbre tehetnénk, ha ésszerűen gazdálkodná­nak mindenütt, ha nem lennének kihasználatlanul heverő gépek, ha nem pazarolnák sok helyen a drága anyagot, ha minden esetben figyelembe vennék az ésszerű javas­latokat és még ezernyi ilyen „ha“ van a mindennapi élet­ben. A párt és a kormány harcot hirdetett a pazarlás el­ten azért, hogy többet és jobban termelhessünk, hogy több lakást építhessünk, hogy jobban élhessünk. A mi megyénk sem mentes a fent említett hibáktól. Ezért újságunkon keresztül mi is harcot hirdetünk a köz­vagyon különböző módon való pazarlása elten, az okos és ésszerű javaslatok megvalósításáért. Munkánk akkor tesz eredményes, ha Ön is segít ebben, ha ceruzát fog és meg­írja, ha valami rendellenességet lát valahol, vagy ha úgy érzi, hogy olyan javaslata van, amelynek megvalósításá­val részben, vagy egészében meg lehetne szüntetni vala­milyen hibát. Mi saját tapasztalataink mellett helyt adunk az újságban minden jó szándékú, segíteni akaró észrevételnek. lami gazdaság és az egyé­ni gazdák bevonásával, hogy mindenki tudja, milyen feladatok várnak rá, teljesí­teni is tudja azokat; hogy a terv három év múlva élő való­ság legyen. Mire kell ügyelni ilyen nagy­szabású terv elkészítésénél? Elsősorban a község sajátos helyzetét kell figyelembe ven­ni. 1500 hold földje van a fa­lunak, ennek jórésze, 89,3 szá­zaléka egyéni gazdáké, és fi­gyelembe kellett venni azt is. hogy Budapest szomszédságá­ban élnek. Az igazat megvallva, az egyéniek húzódoznak a terme­lőszövetkezettől, mert a falu­beli nem tud jó példát mutat­ni. Sok a föld, kevés az em­ber. De addig is, míg az egyé­niek meggyőződnék a közös gazdálkodás előnyeiről, átme­netként az idén takarmányter­melő szakcsoportot hoznak lét­re, mintegy 20 holdon. Nagyobb súlyt helyeznek a zöldség és a gyümölcs ter­melésére, mert a budapes­ti piacokon ezt jobban tud­ják értékesíteni. A község hároméves mező­gazdaságfejlesztési terve sze­rint hét százalékkal csökken ugyan a gabona vetésterülete, de a terméshozam nem változ­hat. Ehhez persze vissza kell adni a földek erejét, növelni kell az' állatállományt, hogy több istállótrágya jusson egy hold földre. Kevés az állat, a hiányzó trágyát műtrá­gyával kell pótolni, s ezért még ebben az évben 300 vagon műtrágyát vásárol­nak a tavaszi fej- és alap- trágyázáshoz. A földek megjavítása után legfontosabb tennivaló a vető­magok kicserélése. Mindenna­pos eset Kistarcsán, hogy elve­tik a bútót és árpa, rozs, itt- ott búza vegyesen kel ki. Az évek folyamán elkorcsosult vetőmagot teljesen felújítják. A megfelelően trágyázott földeken a paradicsom hoza­mát holdanként 25, az ubor­káét 10, a burgonyáét • 22 má­zsával lehet emelni. Ez mar belterjesség. Ehhez jön még. hogy — a terv szerint — a három év alatt 11 ka- tasztrális holdon mintegy 2000 darab fával gyümöl­csöst létesítenek. Főleg cse­resznye-, álma-, körte-, diófa az, ami a talajnak legjobban megfelel. A hírhedt vadon termő no­ha szőlőre is kimondták a ha­lálos ítéletet. 1960-ig 60 hol­don 35 000 tő szőlőt telepíte­nek. Pestkömyóken az eper az egyik legjobban jövedelme­ző gyümölés. Három év múlva legalább 20 holdon termelik a kistarcsaiak, ami több százezer forintos bevételt jelent majd. A mezőgazdasági munkák megkönnyítésére kisgépeket kellene alkalmazni. Drága, egyelőre nem tudják megven­ni. Most a földművesszövetke­zettel tárgyalnak, hogy addig is létesítsen kölcsönző állo­mást. A tervek teljesítése érdeké­ben a télen gazdatanfolyamo- kat tartanak, ahol a ter­vek végrehajtásához szük­séges elméleti alapot min­denki megszerezheti. És ha a terv legfontosabb pontjait már teljesítették, kis laboratóriumot, minőségi ve- tőmaggyűjteményt és talaj- vizsgálót rendeznek be a ta­nácsházán, hogy minden da­rab földbe a legmegfelelőbb vetemény kerülhessen. MIÉRT MN IS TIZEI.O BUDAKESZIN ? Harmincezer forint 3 gyárudvaron Immár egy éve hever a Szentendrei Kéziszerszómgyár udvarán egy úgynevezett „Ter- pe“ hideghenger. Azóta eszi a rozsda ezt a gépkolosszust, amely még mindig azt várja, hogy valami történjék vele, mert nem szeretne így elha­gyottan, dicstelenül porrá vál­ni. Hosszú története van e gépnek, lehet is, mert öreg és a sok munkában olyan ócska lett, hogy aligha akad valaki, aki hajlandó lesz rendbehoz­ni. Nem akarjuk untatni az olvasót, ezért csak röviden tá­jékoztatjuk arról, hogyan ju­tott el a Salgótarjáni Acéláru­gyárból jelenlegi tartózkodási helyére. Valaki feltalálta a vas-szőlő­karót. Miután elfogadták ta­lálmányát, gyorsan keresett egy gyárat, ahol hajlandók megkezdeni a karó sorozat- gyártását. Szerencséjére a fent emlitett kéziszerszámgyár igaz­gatója, Bella Mihály elvtárs kórházban volt. Azért szeren­cséjére, mert az igazgató úgy­sem tárgyalt volna vele. De tárgyalt a helyettese, Czakó Lajos főmérnök, aki — mint hírlik — a „nagy tettek em­bere“. Nosza, gyártsunk szőlő­karót -— mondá, aztán elindult gépet keresni hozzá. Talált is, A Fővárosi Fémtömegcikk­gyártól megvette a szóbanfor- gó gépet. Nem került sokba, A Budakeszi TÜZÉP-re súk a panasz, mert nem tudja el­látni a lakosságot tüzelővel, holott csaknem minden ház­tartás még a nyáron szeretné biztosítani a télirevalót. Megkérdeztük a budakeszi tanácsnál is, miért nem gon­doskodnak idejében a tüzelő­ellátásról. Ballal Sándor tanácselnök kijelentette, hogy a Budake­szi TÜZÉP nagy nehézségekkel küzd. Jelenleg is több mint 300 mázsa szénnel rendelkezik, de annyi mintha ez sem len­ne- Ugyanis Budakeszi részé­re a tüzelőt a budaörsi MÁV- állomásra szállítják. A Buda­keszi TÜZÉP-nek kellene gondoskodni annak beszállítá­sáról. Azonban..; Azonban a TÜZÉP csak 17 fillért fizethet egy mázsa szén fel- és lerakodásáért. S itt van Az idei időjárás igen kedvezően hatott a rovar el- \ szaporodására is. \ Ellenük többféle í módon védekezhe- ; tünk, de kevesen ! tudják, hogy leg- I jobb segítői a i gazdának az úgy­nevezett „ingyen i napszámosok“. A rovarok leg- ! nagyobb ellensége \ két jól ismert \ szárnyas mada- \ runk, a fogoly és [ a fácán. A hazai \ és külföldi megfi- \ gyelések, kutatá- i sok, a számos í gyomor- és begy- tartaiomvizsgálat | egybehangzó ered- ■ menyei igazolták, i hogy ez a két ma- i dár rengeteg ro- ! vart és gyomma- j got pusztít el. Egy ; fogoly évente \ mintegy 3 kg, egy \ fácán több mint 4 kg rovart fo­a tüzelőhiány oka. mert nem akad, egy ember sem, aki erre a munkára vállalkozna. Eddig a termelőszövetkezet segítette szívességből a TÜZÉP-et, de ma már erre nincs tehetőség. Még a Budakeszi TÜZÉP sem tudja, hogyan oldja meg ezt a fogas kérdést. A z elmúlt évek egyik sú­lyos hibája volt, hogy teret nyitott a mamelukok. a bólogatok előtt, olyan embe­reknek adott szabad utat. akik gerinc nélkül, szolga módra nem tettek mást, csak „bedol­goztak“ egy-egy vezető véle­ményéhez. Halál a döglött oroszlánra — ilyesfajta elv vezette őket. s az a jelszó, hogy „éljen a mindenkori fő­nök“. A csatorna elszabadult Szennyének gátat állítani nem volt könnyű novemberben. Nem is akadt mameluk, be­dolgozó, aki azokban a na­pokban akárcsak moccanni is mert volna — mellettünk. De amikor végleg elbuktak az el­lenforradalmi kísérletek, ami­kor a fejek tisztulni kezdtek, bedolgozó mamelukjaink is belátták, hogy a túloldalon nem terem számukra babér. Átmeneti hallgatás után el­kezdődött az átnyergelés, s ma már mind több helyen buk­kannak fel a jól ismert ma- melukarcok, bedolgozó figu­rák. Van-e szükségünk az ilyen emberekre? Könnyű lenne azt mondani, hogy nincsen. S igaz is: ilyen emberekre, mamelu- kokra nincs szükségünk. Van ezek között olyan, aki nem is tudna más lenni, mint ami­lyen. Gerinc nélkül született, gerinc nélkül él, gerinc nélkül pusztul. Van olyan is, áld éle­te céljának tartja, hogy a mindenkori főnök talpnyalója legyen. De vannak közöttük olyanok is. akiket az elmúlt évek légköre, sok helytelen és hibás dolga kényszeritett arra, hogy mamelukok legyenek. Lépten-nyomon találkozha­tunk olyan emberekkel, akik nem, vagy alig mernék szólni, véleményt nyilvánítani, s az indok mindig egy: kérem, ne­kem családom van, kell a ke­nyér. Lehet-e, szabad-e emberek­nek így vélekedniök? Ismét csak azt írhatom, hogy köny- nyű lenne a nemet kimondani. De akkor nem lennénk igazsá­gosak. Hiszen nem egy eset bizonyította és bizonyítja, hogy sok helyütt reális talaj­ról táplálkozik ez a filozófia. Sok-sok dolog változott a pártban, az országban az el­múlt hónapok alatt. Az MSZMP, az államvezetés, nem tűri, nem engedi a múlt ilyen légkörének újjáéledését. De ez nem elég. A légkör ma már elsősorban a helyi szerveken, helyi vezetőkön múlik. Mind több és több az olyan vezető, aki nemcsak hagyja, hanem kívánja is. hogy önálló véle­ményű, bátor, gerinces embe- rekkel dolgozhasson együtt. Jó dolog ez. De nem árt a fi­gyelmeztetés: az elmúlt évek során nem egy ilyen kiváló vezetőt vittek tévutakra. holt vágányra az elvtelenül udvar­ló „bedolgozók“, a minden­re bólogató mamelukok. Nem egy ilyen vezető éppen nekik köszönhette bukását,' s elsza­kadását a vezetettektől. S itt térek vissza arra, amit. az előbb már fejtegettem.' Vannak olyanok a bólogató- jánosok között akikre soha nem lesz szükségünk, akiknek mi már nem tudunk gerincet adni. De a mamelukok közül igen soknak visszaadhatjuk ge­rincét, emberi önérzetét, s ezzel véleményét, önállóságát. Ügyünk teljes értékű, szilárd támaszait nyerhetjük ezekben az emberekben.. Elsősorban az kell ehhez, hogy a vezetők irtsák maguk körül az elvtelenséget, a haj- longás, a mindenre bólogatás szellemét. Ne tűrjenek meg mamelukokat. ne adjanak mó­dot arra, hogy bedolgozók ve­hessék őket körül. A vezetők körüli légkör megváltoztatása nemcsak a vezetők, hanem a pártszerve­zetek feladata is. A pártszer- • vezetek nevelő, segítő, bíráló és ellenőrző tevékenysége for­rása tehet a mamelukok, a bedolgozók „megtérésének“. Aki a megváltozott légkör­ben is tovább fújja a régi nó­tát, ám magára vessen. De aki megváltozik, aki kiegyenesíti derekát, aki jobbat, többet akar, aki előtt csak az igaz­ság a szent, aki nem a min­denkori főnököt, hanem a né­pet akarja szolgálni, álljon közénk, jöjjön velünk. Ha akarjuk, a volt mamelukok egy részéből holnap-holnapután bátor harcos lehet. S kell ezt akarni. A munka sok. Ezer a dolgunk. Millió kézre, józan emberfőkre van szükségünk. S ezért ne mondjunk le köny- nyen emberekről, mégha ma­melukok is. A kommunista ne­velés csodákra képes. Mészáros Ottó Segítséget kérnek a tésai málnatermelők Az egész szobi járásban, de különösen Tésán. sok málnát termelnek. A falu lakosságá­nak nyolcvan-kilencven szá­zaléka foglalkozik ennek az értékes gyümölcsnek a ter­mesztésével. Jelenleg 20—30 mázsát vesz át naponta tőlük a ZÖLDEX felvásárlója, amit aztán azonnal külföldre expor­tálnak. A málna rendkívül ké­gyászt, amelyek' között kultúrnö­vényeink legve­szélyesebb ellen­ségeit mutatták ki. Milyen bogarak szerepelnek leg­inkább a két hasz­nos madár étrend­jében? A lueernaböde, vincellérbogár, ré­pabarkó, ormá­nyosbogarak, bol­hák, gabonafut­rinka, mocskospa­jor, gabonaszipoly, burgonyabogán, bundásbogár, cse­rebogár és pajor­ja, a pattanó bo­garak és lárváik (drótféreg!) levél- tetvek, poloskák és még sok más állati kártevő. A rovarfogyasz­tásban egyaránt a fogoly- és fácán - csirkék járnak elől, amelyek az első időkben csak­nyes gyümölcs, ezért frissen szedve szállítják az átvevő- helyre, hogy megfeleljen az exportkövetelmónyeknek. A felvásárlók délután két órától este 8-ig veszik át az árut. Éppen ez a pana­szuk a málnatermelőknek. Ugyanis napszámosokkal is szedetik a málnát és nyilván- való, egyikőjük sem akarja I délután három vagy négy óra­ikor befejezni a munkát, hi- |szen fizetni egész napra kell. | Ennek aztán az a következmé- § nye, hogy majd minden gazda | este fél 8-ra megy a felvásár- ! lóhoz. A felvásárló-telepen 1 hárman is dolgoznak, de mit | tud végezni három ember egy | fél óra alatt? Már most is alig | győzik az átvételt, hát még a 1 főidényben, amikor 60—70 má- 1 zsa málnát hoznak majd na- ! ponta a termelők. | Pontosan este nyolckor el­indulnak a málnát szállító au­tók. s ezután a felvásárló nem vesz át többet. Nyilvánvaló, neki igaza van, nem akar ká­rosodni. Ha nyolc után veszi át a gyümölcsöt, azt csak másnap tudja elszállittatni. Mindenki tudja, milyen kényes a leszedett málna, egy éjszaka alatt lucskos lesz, megpenészedik. Ak­kor pedig a ZÖLDEX nem veszi át tőle. Mit csináljon tehát a terme­lő? Dobja ki a leszedett mál­nát, vagy ne szedje le, hagyja a bokron? Hiszen ha túlérik, akkor meg lehull. Azt kérik a ZÖLDEX-től. tegye lehetővé, hogy legalább este 10-ig le­gyen átvétel. Feltétlen megol­dást kell itt találni, ha nehéz is, hiszen százezrekről van szó! Nemcsak a tésai gazdák, hanem az állam is károsodik. Sz. E. \cAkL a nini got szereti, rossz emher nem Ültet ? pett 200 szál tulipánt és 130 szál pünkösdi rózsát. A virá­gokkal visszament Budapest­re. Villamospénze még akadt, vett egy átszállót, Pesterzsé­betre utazott, hogy ott árulja a virágot: Petrácsnak nem volt szeren­cséje. A szolgálatot teljesítő rendőr igazoltatta a virágerdő­be burkolt embert, aki azon­nal bevallotta, hogy honnan való a tulipán és a pünkösdi rózsa. Petrács ellen lopás miatt megindult az eljárás. csak 30 ezer 634 forintba! Gyorsan a gyárba szállították 7 ezer 105 forintért! Közben kiderült, hogy ócs-í ka szegény és valószínű, na- j gyón örült a Fővárosi Fémtö-Í megcikkgyár. hogy meg tudott! tőle szabadulni, mert ők a Sál-j gótarjáni Acélárugyártól vet- j ték, ahol ezt a gépet kiselej-i tezték. Amint a ' budapestiek! leveléből kiderül: „közvetlenül j összetörés előtt sikerült meg-! menteni a VAFÉM-től-“ Szóval meg kellett volna ja-! vítani ezt a masinát. De nem! ment, mert a javítás és a fel-! szerelés újabb 120—150 ezer! forintot kóstált volna. Ezért! hever még ma is az udvaron, j Itt viszont nem maradhat.! Valamit mégis tenni kellene! vele. Nem hisszük, hogy a fen-! ti ismertetés után valaki haj­landó megvenni, hogy aztán olyan nagy költségekbe verje magát, amiért már új gépet is tud vásárolni. Marad tehát az utolsó lehetőség, használják fel értékes alkatrészeit vala­hol, a többit pedig juttassák el a kohókba. így legalább meg­térül a veszett fejsze nyele. Czakó főmérnök viszont egy tanulsággal gazdagodhat: di­csérendő minden kezdeménye­zés. de csak akkor, ha megva­lósítható és kár helyett hasz­not hoz. — kas — Ingyen napszámosok Petrács József Dunántúlról utazott fel Budapestre, hogy ott bevásároljon. A nagyváro­si életbe csöppent Petrács a bevásárlásra »zánt pénzt azon­ban három nap alatt elmulat­ta. vasúti költségre sem ma­radt és így gyalog vette haza­felé az útját. így ért el Török­bálintra. Le akart pihenni, ezért le- ; tért az országúiról. Szemei elé csodálatos látvány tárult. Pün- j kösdi rózsákat és tulipánokat í fedezett fel a földeken. Nosza : — gondolt egy nagyot, leté­rtem állati táplálé­kon élnek, csak később térnek át fokozatosan a nö­vényi táplálékok­ra. Miben segíthet e két hasznos ma­dár védelmében a gazda? Sok min­denben. Amikor például a kaszá­lás során — fő­ként a herében és \ lucernában — fo- ] goly- és fácán- \ fészekaljat talál, \ ne dúlja szét, vi- \ gyázzon rá. He- \ lyes, ha közvetle- \ nül a fészek kő- \ rül a növényzetet = meghagyjuk, ami j elfedi a tojásokat \ és a fejlődő kis j jószágokat a ragu- \ dozók elöl. Helyes, ) ha a gazda toaáb- \ bi védelem bizto- \ sítása érdekében \ értesíti a vadász- \ gazdát tapasztala- \ iáiról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom