Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-25 / 47. szám
PEST MEGYÉS VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt kJC ir p PENS A KASZA A DABASI 1 :ré:r>;ré:«* = ; ^ A 7. M i 2 M P P E S T ‘ M £ G Y E i ' 1 l i Z 0 r -J s Á G f. k MÍG, Y El 'A ÍÍAi'.A p i'K ' L ÉVFOLYAM, 47. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1957. JÚNIUS 25, Parasztságunk számíthat a kormány hathatós támogatására Dobi István az érdi, Dögé/ Imre c ráckevei járási nagygyűlésen I i beszélt vasárnap délelőtt F asárnap megyénkben két járásban is tartottak járási nagygyűléssel összekötött falunapot. A budai járás dolgozói Erd- ófaxui szigeten jöttek össze, a- ráckevei járás dolgozót Ráckevén a kis-Dunaág pariján árnyas fák alatt gyülekeztek. A délelőtti órákban tartott nagygyűlésre szekereken, vontatókon, teherautókon érkeztek a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok és tömegszervezetek küldöttei. Érdre Puszmzámorról, Diósáról, Tárnokról, Törökbálintról, Manonvásárról látogattak el, hogy j meghallgassák Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta- i rw.cs elnökének, a Termelőszövetkezeti Ta- j nacs elnökének ez alkalomból mondott ünnepi beszédét. Rác hevére Dunaharasztiról, Dömsödről, Kis- kunlácházáról, Lórévről. Dobásról érkeztek a dolgozók, hogy meghallgassák Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjának beszédét: DOBI ISTVÁN: Megvannak a politikai előfeltételek, hogy a mezőgazdaság többet és jobbat termeljen Dobi István elvtárs beszédében hosszasan foglalkozott a magyarországi ellenforradalom nemzetközi vonatkozásaival és a magyarországi következményeivel. Beszédét taps szakította meg, amikor a hazánkat segítő Szovjetunió I szerepéről szólt. A nagygyűlés részvevői feszült- figyelemmel hallgatták fejtegetéseit, az elmúlt idők parasztpolitiká- jánaik bírálatáról, majd az ellenforradalmat követő helyes, a parasztság megbecsülését eredményező intézkedésekről. Ötmillidrd forint a parasztságnak — Az államvezetés — mondotta — a múltban elkövetett hibák orvoslásával és a termelés fellendítése érdekében hozott újabb intézkedéseivel megadta a politikai előfeltételét annak, hogy a mezőgazdaság többet és jobban termeljen, mint eddig. Magának a beszolgáltatási kötelezettségnek az eltörlésével mintegy öt milliárd forintot adott vissza a mezőgazdaság dolgozóinak. Eltörölte a mezőgazdasági fejlesztési járulékot és megszüntette a vetésterületi előírásokat. Ilyen és még egyéb, a termelést közvetlenül érintő rendelkezéssel, a kormány a maga részéről megteremtette és megteremti a termelés fellendítésének jobb feltételeit. Kor mányzatunk a mezőgazdasági termelést és általában a mezőgazdasági politikát érintő kérdésekben döntéseit a városi és a falusi dolgozóik érdekeinek megfelelő összehangolásával kívánja meghozni. — A beszolgáltatási rendszer- eltörlése után sok dolgozó parasztemberben felmerült a kérdés —- s ennek'ikifejezést is adtak —, hogy az államveze- té« a jövőben hogyan biztosítja a városi lakosság zavartalan ellátását. Mindannyiunk számára világos — mondotta hogy e célból megfelelő központi. készletekre ezután Is szükség lesz. Éltnek megterem, téséről a beszolgáltatási rendszer megszüntetése miatt más úton kell gondoskodni. A központi készletek gyűjtésének új módja: az állami felvásárlási rendszer. Ebben a rendszerben az ál- lamvezetés lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők, az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek egyaránt megérdemelt jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy az életszínvonal tartása miatt a városi dolgozók a mezőgazdasági eredetű termékeket — elsősorban az élelmiszert — jövedelmüknek megfelelő áron vásárolhassák meg. továbbá gondosan szem előtt tartja a népgazdaság szempontjából jelentős exportkövetelményeket is. Tisztességes arat fizetnek a gabonáért — Éppen ezekkel a körülményekkel kapcsolatosan ezen a helyen is kifejezésre kívánom juttatni az áliamvezetés- nek azt az óhaját, hogy dolgozó parasztságunk megtermelt kenyérgabonafeleslegeit a cséplés ufán megvételre ajánlja fel az államnak. Dobi István elvtárs beszédét mondja, mellette Szabó Károly elvtárs, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a megyei pártbizottság tagja és Bori Rudolf, a budai járási pártbizottság titkára Ez a rendszer biztonságot nyújt a dolgozó parasztságunknak az értékesítés tekintetében, tisztes árat kap a gabonám;, ezért a feleslegek felajánlása nem jelem részére anyaga áldozatot. A megfelelő központi készletek biztosítása egyaránt érdeke dolgozó parasztságunknak és egész népünknek • azért is, mert csak így kerülhetjük el a káros spekulációs törekvéseket. Meggyőződésem, hogy dolgozó parasztságunk népünk kenyérellátása iránt érzett, s az ellenforradalom legsúlyosabb napjaiban is tanúsított felelősségérzetének ismét tanúbizonyságát adja azzal, hogy családi és gazdasági szükségleteit meghaladó kenyérgabonafeleslegeit szállítási szerződés útján az államnak felvásárlásra felajánlja, A szövetkezés mély gyökeret eresztett a falu életében Dobi István ezután agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozva megállapította: — Országunkban az összes egyéni gazdaságok 87 százaléka tíz holdon aluli nagyságú. A jelenlevők jól tudják — mondotta a továbbiakban —, hogy az ilyen egyéni gazdaságok túlnyomó többsége nem egy, hanem több darabban terül el.. Vannak vidékek, ahol a tízholdas egyéni gazdaság háromnégy, másutt tíz-tizenöt vagy még ennél is több helyen fekszik. A földeknek ez a nagyarányú elaprozcdottsága kihat az emberi munkaerő és a gépi munka termelékenységére, közvetlenül befolyásolja az egész termelést. Ezután a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit fejtegette, majd így folytatta: — Ha a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás igen nagy előnyökkel rendelkezik a kisüzemi pareellagazdálkodással szemben, akkor miért van az, hogy nem minden termelőszövetkezetünk bizonyította be ezt a gyakorlatban. Úgy gondolom, hogy. a legfontosabb körülmény. amit ennél a kérdésnél figyelembe kell vennünk, az, hogy az elmúlt évek folyamán nem .mindig vettük figyelembe szövetkezeti gazdaságok létrehozásánál, vajon megvannak-e a legszükségesebb politikai és gazdasági feltételek? Véleményem szerint ebből következtek a szövetkezeti mozgalom terén elkövetett legnagyobb hibák és az előállott nehézségek. Az elmúlt évtized leforgása alatt a szövetkezeti gazdálkodás gondolata mély gyökerei vert a magyar falu éle toben. Nem téphette ki ezeket a gyökereket az ellenforradalom vihara sem. A termelőszövetkezetek százainak új tagjai nehéz megpróbáltatások árán védelmezték a közös gazdaságot az ellenük indított erőszakos támadásokkal szemben, mert tudták, és érezték, hogy a szövetkezeti élet jobb, emberibb sorsot biztosít számukra, mint a régi proletár szegényparaszti vagy éppen a kisparaszti élet, amellyel az ellenforradalom fenyegette őket. A szövetkezeti mozgalom életképességét mutatja, hogy termelőszövetkezeteinknek mintegy a fele a legsúlyosabb megpróbáltatások idején is helytállt. A szövetkezeteket iiietően szeretném végül kifejezni a párt és az államvezetésnek azt a szándékát, hogy a jövőben is határozottan megvédi a szocialista vívmányainkat a falun, változatlanul megkülönböztetett anyagi támogatást nyújt a szövetkezeteknek és a feltételekhez képest elősegíti a szövetkezeti mozgalom egészséges továbbfejlesztését — Tudomásom szerint ebben a járásban talán éppen fővárosunk közelsége miatt, termelőszövetkezeteink elég nagy mértékben foglalkoznak kertészettel, zöldség- és gyümölcskultúrával. Szeretném jóakaratban fővárosunk közelében gazdálkodó szövetkezeti parasztjaink figyelmébe ajánlani, hogy akár kertészetről, akár más növénytermelési ágazatról legyen szó. a talajerő rendszeres utánpótlása, sőt növelése nélkül igazi értelemben vett belterjes gazdálkodást tartósan megvalósítani nem lehet — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Dobi István. környékén volt. (Folytatás a 3. oldalon.) | Havasi Ferenc 8 holdas dabasi egyéni aranykalászos gazda | megkezdi az őszi árpa aratását, munkában a felesége segít. 1 Hassan kasza aiá érik az őszi árpa, a rozs és a búza mc- | gyénkben 1914 óta nem láttak, ekkora vihart, ez a véleménye a szobi járás lakosságának a szombat dt^iutáni viharról Valóban, Vámosmikdla, Kemence, Tésa határában most is mindenütt láthatók a vihar jelei. A legtöbbet Tésa szenvedett. Itt nincs ház, amely meg ne rongálódott volna. Sokról eltűnt a cserép, sőt van olyan is. amelyről az egész tető. Az országúton minden harmadik-negyedik fa 'kitört. A falu temploma körül 'levő évszázados fakat tőből csavarba ki, vagy derékban törte ketté a pusztító orkán, sőt a templom tornyáról a súlyos vaskeresztet is lerázta és vasgömbjével együtt több száz méterre elvitte. A környék málnáséinak termését is 30— 40 százalékban leverte a vihar. A községben az orkán okozta károkat körülbelül 200 000 forintra becsülik. Kemencén szintén sok ház rongálódott meg, a háromnegyed órán át tartó vihar alatt. Két ház olyan súlyos állapotba került, hogy ki kellett telepíteni lakóit. Idős György Menyhért gazdálkodót, aki .szénásszekéren tartott hazafelé. szekerével együtt felborította a szél. kéz- és lábtöréssel szállították kórházba. Ipolytöügyesen a Kossuth Tsz 9 holdas rétjéről úgy elhordta az orkán a lekaszált szénát, hogy mindössze 5—6 szekérre] tudtak megmenteni. A többit behordta a szél az Ipolyba, átI hordta a szomszédos; Csehszlos vákiába. Ugyanitt három gazdálkodó egymás mellett levő rétjeiről egy csomóba keverte a szél a szénát. Vitatkozhattak, mely iköj üké legyen. Végül úgy tettek igazságot, hogy három egyenlő részre osztották az i egészet; Emberéletben sehol nem esétt Kár. * - ' ‘ ' ‘"v Vasárnap délután 3 óra után sötét felhők tornyosultak Honor felett és csakhamar heves szélrohamok kíséretében kitört a nyári vihar. Először nagy mennyiségű eső zúdult le. majd később sűrűn hullott a jég. A szélrohamok egyre fokozódtak. A járási tűzoltóság jelentést kapott arról, hogy a monori malom tetejét a vihar meglazította és a földre sodorta. Az a veszély fenyegetett, hogy a bent tárolt liszt és búza teljesen elázik. A tűzoltóknak egyórai megfeszített munkával sikerült a búzát és a lisztet megmenteni A vihar kitörésekor a község tehéncsordáját hazahajtották. Amikor a csorda a Mcmo- ron keresztülvezető magasfeszültségű áramvezeték alá ért az egyik vezeték a szél erejétől elszakadt és a marhákra esett.. Több marha súlyosan megégett, egy pedig a helyszínen megdöglött. A jégverés Vecsés és Üllő között volt a legnagyobb erejű, itt a lábon álló gabona között nagy kórt okozott. A FILM AZ ÁUALTOÍSZTfS SZOLGÁLATÁBAN Az állattenyésztés számszerű és minőségi fejlesztése megoldhatatlan a gazdák szakmai tudásának növelése nélkül. Ez a cél vezette a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága állattenyésztési csoportjának szakembereit, amikor javaslatot tettek felsőbb szerveik felé. hogy a film oktató erejét is használják fel a falvak és városok gazdái szaktudásának növelésére. A javaslat a megvalósítás, hoz közeledik. Kidolgozták i tervet, hogy az egyes tájtenyésztésnek megfelelően hol, milyen oktató filmet vetítse, nek. A rövid filmek a mozik, ban az egyes előadások előtl kerülnek bemutatásra. A brucellózis elleni küzdelem fontosságáról készült filmet egész évben folyamatosan vetítik majd. Több száz földművesszövetkezeti művészeti együttes lép fel a nemzetközi szövetkezeti napon A földművesszövetkezeteknek mintegy háromszáz aktív művészeti együttese működik országszerte. A csoportok évek óta mindig ott szerepelnek a kulturális seregszemléken, s most kiveszik a részüket a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeiből is. Somogybán, Baranyában és Pest megyében kulturális versenyeket rendeznek, másutt a szövetkezeti nap ünnepségein lépnek fel népi táncokkal, népi játékokkal kórusszámokkal. A budapesti ünnepségen az esztergomi együttes Kossuth verbunkossal, a kapuvári helyi lakodalma-? néni játékkal, az abonyi földművesszövetkezeti kórus pedig Kodály-feldolgo- zásókkal szerepel. Kormányrendelet a kenyérgabona és szemestakarmány forgalmának szabályozásáról A magyar forradalmi műn- j kas-paraszt kormánynak a ke- j nyérgabona és a szemestakar- i mány forgalmának szabályozd- | sáról most megjelent rende- | lete értelmében kenyérgabonát i és szemestakarmányt tovább; eladás céljára kizárólag csak a Terményforgalmi Vállalat (vagy bizományosa) vásárolhat. Pusztító vihar Tésán, Kernemén és Mmer környékén
