Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-20 / 43. szám

1957. JÚNIUS 20, CSÜTÖRTÖK

fESt

MEC

hírlap

Ezt kérdeztük Lengyel Ambrustól, a városi tanács elnök- helyettesétől.

— Jókor jött a kérdés — felelte —, éppen itt van a leg- illetókesebb, majd ő válaszol.

A legilletékesebb. Mátyás Boldizsár, a megyei tanács tervosztályának vezetője már sorolja is:

— Az uszoda vízellátásának biztosítására 134 000 forintot fordítottunk, .illetve fordítunk ebben az évben. Más célt. szolgáló épületek lakássá való átalakítására 248 000 forintot; gazdasági, igazgatási és kulturális épületek felújítására pedig 566 ezret irányoztunk elő. Ha elvhez még hozzáadjuk azt a 730 000 forintot, amit az államosított házak lakásainak tatarozására fordítunk, kiderül, hcgv

több mint másfélmilliót irányoztunk elő ebben az évben lakás átalakításokra és felújításokra.

— Beszélj az egészségügyi beruházásokról is — emlékezteti a tanácselnökihelyettes.

— Az sem „megvetendő” összeg — bólint rá Mátyás elvtárs. — Itt van például a központi orvosi rendelő építkezése. 279 000 forint értékben. Ez egyébként július elsejére befejeződik. Ezenkívül

az újonnan épült városi kórház orvosai számára lakásokat építünk, 349 000 forintos költséggel.

— Ez még nem minden! — Veszi át a szót Lengyel Ambrus elvtárs. A városfejlesztési a'áp jó részét is egészségügyi beruházásokra fordítjuk. Éppen a napokban hozott határozatot a végrehajtó bizottság, hogy a városi kórházból átköltöztetjük a nőgyógyászatot a volt Beretvás-féle kastélyba,

ahol már egyébként is szülőotthon működik évek óta.

A két osztályt kibővüljük

nőgyógyászati műtövei és előkészítővel. A városi kórházban megüresedett helyen pedig gyermekgyógyászatot létesítünk.

Ez utóbbival kapcsolatban inár ígéretet is kaptunk a megyei tanács egyik osztályvezetőjétől, hogy rpe-gkapjuk a Rókus-kórház gyermekosztályának régi felszerelését, mert az újat kapott nemrégiben.

— Ezekután csak elégedettek azzal, amit Nagykörös ebben az évben kap a népgazdasági beruházásokból?

— Nincs az a sok, amit el ne fogadnánk — nevet Lengj'el Ambrus. — Mindenesetre nem panaszkodunk. Amit még szeretnénk, azt majd megpróbáljuk saját erőnkből előteremteMittiiiiiiiuiiiiiinuiiiiiiitiiiiiiiuiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiuiiiuiiii'3‘

1 Jászkarajenői ) virágoskert

I Jászkarajenö olyan, mint 1 1 a többi alföldi falu és még- | I sem! Ahogy a tanácsháza | | elé érünk, a lélegzetünk is | | eláll a gyönyörűségtől: kis f | virágos park veszi körül a l 1 tanácsház előtti utat és ejti | | csodálatba az idegeneket. A § | tanácsháza udvarán is virá-1 | goskert. S amit szintén | 1 nem lehet szó nélkül hagy- § I ni: az udvaron, de még a | 1 hátsó udvarban is. akár-1 | mennyire kutatja az cm- | 1 bér. még apró szemetet sem 1 | talál. Milyen jó lehet § 1 ilyen szép. tiszta kömye- s I zetben dolgozni! Dicsérik | | is Jász'karajenőn Váci La- 1 | josnét, a tanács takarítónő-1 | jét, aki a kert gondozasd- § | val, rendbentartásával is | | segíti a tanács többi dől- | | gozójának munkáját.

üiiiiintuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiuiiiiiiiiiimiiiii?

tMétolt

Cegléden dolgozik egy szeszfőzde. Azelőtt az Élelmiszer- ipari Minisztériumból, Budapestről irányították. A vállalat ekkor jelentős veszteséggel dolgozott. Az elmúlt esztendőben a szeszfőzde a városi tanács hatáskörébe került, s 600 ezer forint nyereséggel zárta az évet. A városi tanács ebben az évben csaknem kétmillió forintot fordít a szeszfőzde bővítésére, s az idén 4—5 milliós nyereségre számít.

Már eddig is elég tanulságos a történet, de még azt is hozzá kell tennünk, hogy annak idején évi kétmillió forintot ajánlott fel az Élelmiszeripari Minisztérium a városi tanácsnak, csak mondjon le a szeszfőzdéről. Nem mondtak le. Jól tették! No és az sem kutya, hogy a minisztérium vezetése alatti veszteséges vállalat a tanács irányításával nyereséges lett...

Ilyen „közös fürdőből" nem kérünk

Vasárnap gyönyörű idő lévén. meglátogattuk a Váccal szemben levő csárdát és a melNotórius taríásdíj-n a bíróság előtt

Tóth György budaörsi lakos

1955. március 7-én azért nősült meg, mert gyermekük házas" ságon kívül az esküvő előtt egy hónappal megszületett. A házastársi együttlét csak két hétig tartott, a férj otthagyta feleségét. Az asszony gyermek- tartási pert indított férje ellen. A bíróság meg is ítélt havi 180 forintot, a férj azonban nem fizetett. Felesége ezért feljelentette. Múlt év augusztus 16-án tartották meg az ügyben az első tárgyalást amikor is a bíróság az eljárást felfüggesztette, mert Tóth a tárgyaláson 316 forintot fizetett a feleségének és ígéretet tett arra, hogy ezután pontosan fizeti a tartásdíjat.

Tóth azonban nem tett ele*

get ígéretének, sőt állásából is kilépett, hogy ne kelljen fizetnie. Március 1-én helyezkedett el újból, a büntető tárgyalást most ismételték meg a Pest megyei Járásbíróságon. Ezen a tárgyaláson Tóth újból fizetett 200 forintot, sorsát azonban nem kerülhette el: a járásbíróság hathónapi börtönre ítélte, az ítéletet viszont háromévi próbaidőre felfüggesztette.

Az indokolás kimondja, hogy azért kellett a büntetés végrehajtását felfüggeszteni, mert „fontos, hogy a vádlott dolgozzon és ennek alapján fizesse a tartási kötelezettséget. Munkaadója is kötelezettséget vállalt, hogy lefogja a vádlott fizetéséből az esedékes összeget“.

lette kijelölt dunai strandot. Csodálkozva tapasztaltuk, hogy a strandtól alig 100 méternyire a parton disznócsorda legel és zavarja a fürdőzőkat. Azt hiszem, itt az ideje, hogy az illetékesek intézkedjenek, amíg a fürdőidény tart, legeltessék az állatokat másutt, hiszen van elegendő hely a Duna partján. Az emberek és állatok közös fürdőzése egészségtelen, ezt mindenki tudja.

H. L.

Vác

Halál a levéltetvekre!

Levéltetű fertőzés tapasztalható a cukorrépán a ceglédi járásban, különösen Albertir- sán és Nyársapátiban. A növényvédő állomás megkezdte a kártékony rovarok elleni 'harcot. Az igen mérgező PARA- THION védőszerrel permeteznek. A permetezés után két hétig sem állatnak, sem embernek nem szabad a répa- táblára menni, mert nagyon [életveszélyes a PARATHIÖN.

; A cukorrépát támadó levéltet- j veknek Viszont ez az egyetlen I hatásos ellenszere.

A Tihanyi félszigettel szemben, száz méterre a magyar tenger partjától. Zamárdiban épül a KISZ Pest megyei tábora.

A vándor már az országúiról meglátja a felállított nagy barna sátrakat, a szél szárnyán lengő nemzeti színű és vörös zászlókat, a sürgő-forgó fiatalokat. Ma még nem üdülők, hanem munkálkodók zaja tölti be a leendő tábor 'helyét. A váci Mezőgazdasági Technikum diákjai gyeptéglákat készítenek, megtisztítják a felvonulási területet és előkészítik a földet a táncparkett építéséhez. Nagyszerűen dolgoznak ezek a fiatal kiszisták; fiúk, lányok. Pedig nem könnyű a munkájuk. Forró nao égeti a hátukat, legtöbbjük nem meri levetni az ingét s a lányok még az overall is megtűrik magukon. A lánytábor mellett ceglédi honvédek készülnek a kút fúrásához. Sok víz kell maid a vendégeknek, ilyen forró nyár hűsítéséhez még a Balaton is kevés.

Sárközi Erzsébet. Nánásu Csaba. Kulimak Imre s a többi váci tanuló három napon át szorgoskodik itt. Közben persze kihasználják a Balaton közelségét is. Ha nagyon süt a nap. a vízbe bújnak, s reggelenként, míg árnyékot vetnek a sudár nyárfák is, dolgoznak tikibet. Velük van Kovács József, a kollégium igazgatója s a városi KlSZ-titkár, Takács Lajos.

:— Nagyon rövid ez a három nap — mondogatják a diákok —. pedig szívesen itt maradnánk szeptemberig is. De nem lehet, vár máshol is a munka bennünket.

Igen. ezek a kiszisták a Balaton mellől szakmai gyakorlatra mennek, hogy megismerkedjenek a mezőgazdaság apróbb-nagyobb titkaival. Addig is megmarkolják az ásó nyelét, rakosgatják a téglákat, hogy szép, kényelmes és tiszta legyen itt minden, hiszen nemsokára jönnek a barátaik, ismerősök és ismeretlenek — nyaralni.

Nagyszerű tábornak kell itt felépülnie, hiszen nemcsak másfél ezer magyar fiatal keres maid benne kellemes pihenést, szórakozást, hanem 300—400 külföldi ifjú is. Egyedül Lengyelországból 300 vendéget várnak s lehet.

Olyan népes a tárnoki nagyrét, mintha az egész község férfi lakossága itt adott volna találkozót. A völgyet keresztül- szelő patak két oldalán mintegy 350—400 hold dúsfüvű rétség húzódik, ennek kaszálása, szárítása, be- hórdása történik ezekben a napokban.

A férfiak ütemesen kaszálják a derékig érő füvet. A száradó fű illata száll a levegőben. Itt-ott már szekerekre rakják a termést. Az egész látvány békés munkanap benyomását kelti.

De nicsak! Távolabbról hangos kiabálás hallatszik. Hangos férfi, majd női szót kap szárnyra az enyhén lengedező szél. Furcsa, nem illik bele a békés tájba a szitkozódás.

Közelebb érek a réten átfutó úton a

hangoskodókhoz. Nem. értem mit mondanak egymásnak; . tótul beszélnek. A férfi kezében kasza, mögötte a frissen váSsénaiHat

— Mzekcdíiid

gott rend. Az asszony csak hangoskodik. Az út szélén kaszáját kalapáló embertől kérdezem — miért e nagy csetepaté?

— A kaszálón veszekednek. Megszokott dolog ez nálunk ilyenkor szénakaszáláskor. Úgy összekeverték a határt, hogy ember legyen, aki kiismeri magát benne — válaszol nagy nyugalommal, s tovább kalapál.

Folytatom utamat a községi tanácshoz. A tanácsház előtt két emberrel találkozom, vállukon kasza. Az egyik magából kikelve magyaráz.

— Mégis csak több a soknál, ami a rétekkel történik.

— Mi baj van a rétek körül? — ezzel a kérdéssel állítok be Kránicz József tanácselnökhöz.

Lemondóan legyint, azután kezdi magyarázni.

— Szénakaszáláskor minden évben fellángol emiatt a gyűlölködés a községben. Olyan ez az ügy, mint a tengeri- kigyó.

Megtudom, hogy néhány tagosítás során annyira „sikerült“ megkeverni a határt — különösen a rétet —, hogy senki nem tudja, melyik kaszáló az övé. Mezsgyekarók nincsenek, a parcellák keskenyek. A tagosí- táslcor egyesek rét helyett is szántót kaptak és fordítva.

— De nemcsak a parasztok nem tudják, hol a kaszálójuk, mi sem ismerjük, hol vannak a tartalékkaszálók — mondja.

— Akkor hogyan tudnak igazságot

Készülődés a kútfúráshoz

Fontos alapanyag a gyeptégla a táborépítc-néJ,

hogy már az idén szovjet és csehszlovák fiatalok is felkeresik a zamárdi KISZ-tábort.

Van tehát még munka e'ég. Dolgoztak a* építésen már hercegszántói, ceglédi, váci kiszisták. S még várnak máshonnan is lelkes építőket a tábor vezetői. Fel kell verni a sátrakat, a mosdókat, is el kell készíteni, a tánchely kövezete is hiányzik, pedig a zenekar már próbálgatja a talpalávaló zenaszámokat. A váciak küldik el rajkózenekarukat, hogy szórakoztassák a tábor lakóit. Lesz büfé és bazár is. helyben, mert a falu kicsit messzire esik. Képes levelezőlapokat készítenek a táborról és emléksálat is vásárolhat majd magának minden fiatal.

Miből teremtik elő mindezt? Nincs nagy keret rá. Nem kaptak százezreket erre a célra a fiatalok, de lelkesedésük, akaratuk és a társadalom segíteni akarása legyűr minden akadályt. A Szentendrei Cementárugyár 400 négyzetméteres területre elegendő cementlapokat küldött, ebből készül a tánchely. a Dunakeszi Vagongyár vízvezetékcsöveket, mosdókat adott a 'kiszistáknak. De ki győzi felsorolni azt a sok üzemet, vállalatot, amely rneszet. téglát, fuvart, stb. ajánlott fel a tábor építéséhez? Reméljük, nem haragszanak meg ránk ezért a dolgozók, hiszen, ha mi most nem is írtuk meg üzemük nevét, azért a megye' fiataljai nem fognak megfeledkezni ajándékaikról, ők a szívükbe írták azokat fel.

Másfél hét múlva felröppen a zászlórúd csúcsára a lobogó. A tábor megnyitja kapuit száz és száz fiatal előtt. Vidám dalok szárnyaló hangja, tábortűz rőt fénye, csengő kacagás tölti maid be a zamárdi esték csendjei. Még sok munka van hátra, de bízunk a fiatalok ügyességében, szorgalmában — felépítik a tá'bort. Hiszen az ő ötletük V9U. ők építik, maguknak. S úgy búcsúzunk tőlük: a viszontlátásra június 30-án, a megnyitón.

Filyó Mihály riportja és felvételei.

Ez a váci építők altábora délutáni pihenő alatt,

MI ÉPÜL 1957-BEN NAGYKŐRÖSÖN? I

tenni a vitás ügyek- j ben?

— Nagyon nehezen. Egy-két öregebb gazda van segítségünkre, meg a mezőőr. De így is megtörténik; mire a jogos tulajdonos kimegy kaszálni, a szénának csak hült helyét találja.

Ki követte el a hibát? Ki a felelős mindezért?

Kránicz elvtárs szerint a megyei térképészeti és földnyilvántartó hivatal követett el mulasztást. A földbirtokiveken csak. ők javíthatnak, nekik kellene rendezni a tulajdonviszonyokat. Az elmúlt hétre Ígérték, hogy kijönnek a községbe, de hiába várták Skel.

A több éve húzódó ügy végére pontot kellene tenni. A gyűlölködés lángját azoknak kellene eloltani — mihamarabb —, akik miatt az évről évre fellángol. Mikor cselekednek. végre?

— m— J