Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 4. szám

A Műcsarnok nagyszabású kiállítását újszerű elbí­rálás előzte meg. A, B, C, D megjelöléssel négy zsűricso­port alakult és más-más cso­porthoz küldték be műveiket a különböző irányzatok kép­viselői; A zsűricsoportok elnökei: Burghardt Rezső, Bemáth Au­rél, Domanovszky Endre és Bálint Endre, Komis Dezső. Nem azt tűzték ki, hogy mere­ven elkülönítsék egymástól a különböző stílusokat — ez nem is lehetséges, hanem az egész élő képzőművészetünk bemu­tatása volt a cél. nem ilyen, hanem szövővé-§ nyesem sokrétű, tehát nem 1 szoríthatjuk korlátok közé. i Művészeink közül legfőkép-1 pen Bemáth Aurél, Barcsay| Jenő, Pátzay Pál semmilyen 1 irányzathoz sem tartozik. És 1 művük tökéletességét a kü- I lönböző irányok zárt egysége | jelenti: a mérték és az arány | helyes fölismerése, a túlzás- | mentesség, az egyszerűség ősi 1 törvénye érvényesül művésze-1 tűkben, tehát a szó legtisz-1 tább értelmében realisták, 1 mint ahogy igaz művész nem 1 1 Gábor Andor: INTELEM Ó, vált itt sok veszély már. Volt török és tatár. De mindig megmaradt a Tágas magyar határ. Ám most új fordulat van, Szívleld meg hangomat, Hazám, vigyázz magadra, Hogy el ne lopjanak. Mert most a nép a gazda, S csak félig úr az úr, Már konspirációzik A föld alatt gazul, Cél: A központi kassza. Föld. tőke és kamat. Hazám, vigyázz magadra, Hogy el ne lopjanak. Régi művészettörténeti tör­vény: időtálló művészet kizá­rólag klasszikus lehet, amely­ben föloldódott a kísérletezés és értékmérője: kifejezte-e ko­rát- vagy sem? Ha visszatekintünk a kép­zőművészet fejlődésére, akkor csak nagy, századokat átfogó megjelölésekkel találkozunk. Például: görögök, kereszté­nyek, renaissance és így to­vább, de aligha bír különös fontossággal egy-egy merev irányzat;:: Mégis örömmel üdvözöljük a különböző mű­vészeti felfogások bemutatását, mert csak így, ebben a szabad légkörben alakulhat ki a saját korát teljes egészében kifeje­ző, igazi művészet, de már elöljáróban megállapíthatjuk, a tavaszi tárlaton kevés nyo­mót láttuk saját korunk klasz- szicizmusának. Ügy éreztük, a bemutatott művek túlnyo­mó része kívül áll a korán. Nem éreztük bennük e gigan­tikus század történelmet át­alakító erejét. Ha itt-ott visz- szatükröződött. a dilettantiz­mus határát súrolta. A földosztás nagyszerűségét vérszegényen kifejező kép, vagy sivárságot árasztó trak­torok csupán a kor külsőségeit jelzik. A földosztás, a traktor, a gépállomás nagy mester ecsetjét igényli, különben a téma örökkévalósága szürke hírmondássá sorvad. Emlékez­zünk Fra Angelico csodálatos áhítatára! A valószínűtlent valószínűsíti ez a nagyszerű mester, viszont a mi realizáló festőink jó része valószerűt­lenné bágyasztja a valóságot. U gyanez vonatkozik a ter­mészet szolgai utánzóira is. Az író, a művész nem áb­rázolja, hanem újrateremti a világot: nem lehet tehát sem bizarr, sem fantasztikus, vagy kizárólag absztrakt, illetve natural isztikus, mert az élet is lehet más. Szorosan fölzárkózik a nagy művészekhez Szőnyi István. „Holdvilágnál“ című képe meleg lángjával ragad el ben­nünket. Igen szép Márffy Ödön expresszionisztikus vo­nalvezetésű képe, és Kmetty János Műterem-részlete. Itt kell megemlékeznünk Sikuta Gusztáv Asztalka az ablak előtt című kiváló alkotásáról és Mafcrisz Agamemnon, a nagy tehetségű görög szob­rász művéről. Szilvási Mar­git mély lírája a szépség tör­hetetlen tiszteletét jelképezi. Megragadott bennünket még Göllner Miklós, Domanovszky Endre, Czobel Béla művésze­te, továbbá Vilt Tibor erőtel­jes Tisza löki Erőmű-modeUje. Még jónéhámy igen tehetsé­ges művészről kellene beszél­nünk — más alkalommal sző­jünk is róluk. M indent egybevetve: a ta­vaszi tárlat alkotóinak nagyszerű szabad seregszem­léje volt Gimes Imre BAKARUHÁBAN + Hunyadi Sándor novellája nyomán készült nagyhatá­sú film egyik je­lenete. Főszerep­lők: Darvas Iván és Bara Margit + ! Ameddig lesz belőle | Csak egy is valahol, f | A honfibúnak orvén | Az úr lop és rabol; | Ameddig körme nyúlik, I Mindent zsebébe rak, § | Hazám, vigyázz magadra, i | Hogy el ne lopjanak. ! ..Mert nem tetszik‘minekünk 1 | a demokrácia, | Kilopjuk szemét is. | Nincs pardon-grácia. | 1 Hejhé. a kasszakulcsot, | Mistéth úr adsza csak!’1 | Hazám, vigyázz magadra, | | Hogy el ne lopjanak. 1 Mert elcsúszott a birtok, § | Mert érte nagy csapás. | Az úr haláltusája: | Egy végső nagy lopás. | Amíg lélegzetet vesz, | | Maradt étvágya nagy: | Hazám-, vigyázz magadra, | | Hogy el ne lopjanak! | Rajzszeggel jól szögezd le 1 | A térképen magad, | Különben ez az ország | Az úr Itezén marad. | Ország helyén gödör lesz, | | Belé ne dobjanak: | Hazám, vigyázz magadra, | | Hogy el ne lopjanak. IntUiiiniiiiiiiiiiiMfiiiiiiiilifKíiiitHiiiiiiiiiMiiiniiiiiiniHfBiiinMiniiMtiiiiiiiiiiiiiMiiiMiimiimiiiiiitiutmiiiiiiimiiiMiiiiiimiiiiiiiiiuiHiHiimiiiiniiiiHmiHnMiiiifmfiniiHimiimiMiiiiiiiiriuniiniiíf 10 000 írásjel helyett 26 befű Ez év őszén az 50 millió kínai elemi is­kolás egy része ta­nulmányaiban új fo­netikus latinbetűs ábécével ismerkedik meg. A közép és felső oktatásban továbbra is tanulják a tradicio­nális írásmódot. A kí­nai diáknak egy új­ságcikk vagy egysze­rű írásmű elolvasásá­hoz 3500-nál több kü­lönféle képírásjelet kellett megtanulnia. Egyetemi tanulmá­nyok folytatásához 5—6 ezer, a klasszi­kus művek értéséhez 10 ezernél jóval több írásjel (szimbólum) ismeretére volt szük­ség. Egy-egy ilyen jel 2—30 vonást is tar­talmaz. Az írásreform szük­ségességét Kínában már régen felismer­ték. 1604-ben Matteo Ricci olasz jezsuita, 1847 és 1893 között más misszionáriusok 17 vidék nyelvjárásá­nak hangjait igyekez­tek latin betűkkel ki­fejezni. 1867-ben az angol kínai nyelvész­tudós, Thomas F. Wade kidolgozta az úgynevezett „Wade- system“-ot. amely a hivatalos „mandarin­nyelv“ helyesírásán alapult. E reformkí­sérletek azonban nem tudtak elterjedni. Az első valóban életképesnek Ígérke­ző kísérletnek az 1933-i „új latin-írás“ módszer bizonyult. Ezt a jól megalapo­zott rendszert, mely a fonetikus leíráson alapul, a kínai for­radalmárok egy cso­portja a jelentős kom­munista író. Chu Chiu-pai vezetésével dolgozta ki. Ez az írásmód erősen elter­jedt, kiadványai je­lentek meg, és társa­ságai is alakultaik Sanghájban, Hong­kongban, HavSkow- ban. Kína mai átalaku­lása modern iparral rendelkező, fejlett ál­lammá, sürgetőleg követelte az egész népre kiterjedő okta­tási rendszer beveze­tését. Az írásrefor­mot meg kellett ol­dani. Az új ábécé elfo­gadását a Kínai Írás Reform Szövetsége vezette széleskörű vi­ta előzte meg. Több mint tízezer nyelvész­tanár és más szakem­ber vett részt a népi politikai tanácskozó Iconferencia helyi és nemzeti szövetségei által rendezett kü­lönleges tanácskozá­saikon. Négyezren fe­lül volt azoknak a le­veleknek, észrevéte­léknek és szempon­toknak száma, melye­ket külföldön élő kí­naiak és külföldi fi­lológusok küldtek. A végső megoldás ezekből az adatokból és anyagokból szüle­tett. Az új végleges re­form sarkköve egy „általános nyelv", az egységes pekingi ki­ejtés használatának bevezetése. Az ország különböző területein tanulók tanulmá­nyaikat az egységes kiejtéssel folytatják. Az új írásmód meg­alkotásánál rengeteg technikai nehézséget kellett megoldani (a számnevek egybe vagy különírása. a kínai írásjelek sze­rinti szótagolás, ide-1 gén helységnevek | kínai változatának § írásmódja stb.). A reform a latin| betűk használatát \ rendelte el. Sok vita | előzte meg ezt a dön- \ test, az arab, a cirilli és más nyelvek be- i tűi közül a latin be-1 tűk vitték el a pál- | mát. Bár nem min-§ dán kínai hang visz-1 szaadására a legalkal-| masabbak, de a leg-l elterjedtebbek az i egész világon. Több I mint 60 ország, ezek\ között Európa. Ame-§ rika és Délkelet-§ Ázsia országainak | túlnyomó többse- E ge ezt használja. La-f tin betűk a mat e ma-i tikai jelzések é? | a természettudomá-1 nyok jelei is. Az ország határain | messze túlnövő jelen-§ tőségű ábécé-reform 1 gondos, tudományo- \ san kidolgozott ter-i vek szerinti bevezető-§ se megkönnyíti a ki-1 naiaknak az idegen | nyelvek tanulását, és | az ország nemzelf ö ’r_ kapcsolatait, = TOLLRAJZOK Május elsejei életképek M okány, barna kisfiú kö­nyörög apjának, enged­je át neki egy pazar léggömb­csokor őrizetét. A papa enged és a gyerek átveszi a madza­got ... Boldogan nézi a sárga, kék, piros léggömbök minden áron magasba törő, ágaskodó seregét. Erejét próbálja, ki­csit felengedi, hadd, ficánkol­janak. Visszahúzza őket. De jaj — a játékba belekontár- kodik a szél — az egyik lég­gömb hozzáverődik az állvány­zathoz, ott valami szög lehet — és nagy pukkanással kiadja lelkét. A gyerek megijed, el­engedi a madzagot és már szállanák is a szökevények a rnagasságos ég felé .,. Meg­döbbent csend. A gyereknek könnyel teli a szeme, nem mer az apjára nézni. Az meg, köz­vetlenül a szidalmak és a nyakleves előtt a léggömbök után bámul. A Szépművészeti Múzeum oldalát három emelet magas­ságig épületállványok veszik körül és hogy-hogy nem, a leg­felső deszkaszál megfogja a léggömböket. A szél is szánja- i bánja bűnét, addig cibálja a madzagot, míg egy rúdra te­keri. Nem történt tehát jóvá­tehetetlen hiba... a gyerek reménykedni kezd. Igen ám, de ki hozza le a léggömböket j o nyalttörő magasból? Ki lesz a vakmerő? A gyerek még ki­csi — bár mászna ő szívesen. A papa pocakja, amely eddig a komolyság jelképe volt és a jó feleség ízes kosztjának, aka­ratlan reklámja, ólomsúlyú akadállyá válik. A feszültség nőttön nő, mindenki felfelé néz, aztán az emberek egymás szemében keresik a vállalkozó szellemet. jf-i gy fiaitól pár áll a közel• ben. A fiú sovány, sző­ke, egyáltalában nem tornász- alak. A lány sajnálkozva si­mogatja meg a póruljárt kis gyerek fejét és ez a mozdulat döntő a lovag elhatározására. Határozott ' léptékkel az áll­ványokhoz siet és megindul felfelé. A lány egy pillanatig tréfára veszi — nevet, de ahogy a fiatalember egyre fel­jebb és feljebb kúszik, úgy Ikomorodik el a friss leányarc. A nyaktörő mutatvány folyta­tódik. Egyre nehezebb a ka­paszkodás és bizony macska- ügyesség kell az újabb tá­maszpontok kitapogo.tásához. Az emberek mind aggodalma­sabban követik szemükkel a bátor fiút. A leány már haragszik az egész világra. A kis fiúra, a könnyelmű papára, a léggöm­bökre, de legjobban a párjá­rat, És ebben a drámai pilla­natban kiderül, hogy a lány­nak mamája is van. Sőt! Az öreg néni kihasználja az alkal­mat, hogy szemére hányja leá­nyának elhamarkodott válasz­tását. „Mindig mondtam, könnyelmű ember, milyen férj lesz ebből?“ A leány helyes­lőén sóhajt ehhez a nem ép­pen jó anyósra valló megálla­pításhoz. Eközben a léggömb-szaba- dító már a harmadik emelet közelében jár. Még néhány ve­szélyes pillanat és aztán meg­könnyebbülten lélegzik fel a tömeg. Elérte a léggömb csok­rot. Mikor kibogozza a madza­got és magasba emeli a lég­gömböket, szinte üdvözölve az érte izgulőkat, felzúg a taps. Kifújja magát és máris meg­indul lefelé. Utjának ez a ré­sze talán még izgalmasabb. Egyik kezében a temérdek lég­gömb, a másikkal tartja magát és kúszik, csúszik, mászik ren­dületlenül lefelé. A lány a körmét rágja ide­gességében és kétszer is le­inti sápitozó mamáját. Ami­kor ,A könnyelmű papa" fel­szól, hogy tanácsot adjon egy nehéz ereszfkedési helyzet meg­oldására, csaknem sírva for­med rá: „Ment vőlma fél maga, ha a gyerekére nem tud vi­gyázni.” M ég öt méter. A fiatalem­ber megcsúszik, a tömeg felmorajlik. Nagy nehezen megkapaszkodik. A léggömbö­ket is elengedi, ahogy igyek­szik visszanyerni egyensúlyát, De aztán semmi baj, sőt a madzagot is sikerült újra meg­ragadnia . -. -. Még három 'méter. Aztán egy ugrás és az emberek zúg- ■nak, örülnek. A fiú baj nélkül visszajut a szilárd anyaföldre. Ruganyos léptekkel, széles mosollyal adja vissza a lég­gömböket a gyereknek. A pár­jához lép. :— Szegény fiú, jő lenne fi­gyelmeztetni — fut át rajtam — hiszen csaknem biztos, hogy kitör a botrány. Talán még szakít is vele a kislány, egy ilyen rendes fiúval és ráadásul ezer és ezer tanú előtt. Az élet aranyfája azonban vígan zöldell. Éles konflik­tus, drámai összecsapás he­lyett meglepő happy end. A lány édes mosollyal fo­gadja. sőt a kedves mama egy diadalmas tekintetet kap tőle. a kisf iúi pedig csókot. Büszkén körülnéz, látja-e mindenki, milyen nagyszerű párja is van neki. Délután ismét összesodort velük a véletlen. Éppen egy volt iskolatársnőjének mutatta be a párját. ■— Ö a Pista ‘— mutatott, a fiúra. — Biztosan ismeritek egymást. A barátnő zavartan felelte; — Nem ismerem, még nem ta­lálkoztunk. — Nem ismered? — kérdez­te csodálkozva a lány. — <5 az. aki lehozta tíz emelet ma­gasból egy kisfiú léggömbjeit.-s ónul a menet kora dél­előtt. Mögötte népesebb csoport, minden tagja fehér ingben. Egy — csalk egy legény van j köztük, aki állig felöltözve i jött el. Ballorikabát, esernyő, kalap. „Húzzák“ is érte ke­gyetlenül (bár anélkül is úgy érzi magát ilyenkor az ember, mintha meztelen lenne csupa felöltözött ember között). Csak úgy röpködnek a rosszmájú megjegyzések; „Mama íkedvence“, „piskóta­fiú“, „cukor-baba“, „esernyőt lovag“ és más effélék. Egy darabig válaszolgat és aztán feladja a harcot. „Ejtőernyős, de szó ra kozottságból az eser­nyőjét hozta ki“ — véli az egyik fiú. „Nem igaz“, védel­mezi meg egy lány . és a fiú már-már felderül, hagy an­nál mélyebben süllyedjen rossz kedvébe. Mert a lány így folytatja: „esernyővel szü­letett. Mindig azzal jár, mert kissé pesszimista a lelkem A vágás annál jobban fáj, mert csillogó szemű — szem­telen-fitos kislány mondta. Szenvedéseibe szünetet hoz a gyűlés, a beszéd. Abba­marad a csoport és az árva férfiú párviadala. Egyszerre hűvös lesz, elered az eső. A fiatalember ragyogni kezd. Dicséretére legyen mondpa, nem használja ki a helyzetet. Ehelyett azt mondja: „enged­jétek hozzám a kisdedeket Egy perc és két-három apró­ság szorong a széttárt bal­lonja alatt. A fitos orrú is kö­zelebb húzódik, majd miután csodálatos módon egy hely még üres volt a ballon" alatt, ő is oda bújt... Vége a gyű­lésnek, lassan elindul a nép. Még hallom. ahogy a fiú a lányhoz fordul: „No, kedves, hát pesszimiz­mus, vagy történelmi előre­látás?“ Szántó Miklós Megélénkült Vácon a kulturális élet: fotókiállítás, hangverseny, Arany-emlékest Vácon van a Forte-gyár, az ország egyetlen fotokémiai üzeme. így érthető, hogy a foto-papirosok és filmek gyárának közelében olyan sok, lelkes híve van a fényképezésnek. Alig akad nagyobb üzem, ahol foto-klub ne lenne és a tagok most egy érdekes kiállítás keretében mutatták be munkásságuk eredményeit. A járási művelődési ház földszinti nagytermének falait úgyszólván teljesen elborították a szebbnél szebb felvételek; Mintegy 50 fotós több száz képében gyönyörködhetnek a láto­gatók. A bíráló bizottság Müller Lajos „Kanyarban“ című moz­galmas sportképét jutalmazta az I. díjjal. II. díjat nyert Szőke László egyik váci tájképével. Makláry József igazgató a közelmúltban került a Váci Ze­neiskola élére. Rátermettségéről, mélyreható felkészültségéről tett tanúbizonyságot már eddigi munkásságával is. Kis növendékei szombaton hangverseny keretében mutat­ják be tudásuk legjavát. A műsorban szerepelnek: Mester Er­zsébet, Néninger Ágnes, Fűzi Mária, Joó Balázs, Csukovits Jó­zsef, Sapka György, Gergely Márton, Greff Katalin, Papp Kor­nélia, Kovács Magda, Koltay Erzsébet (zongora), Szaniszló Ilonka, Tahin Gyula, Szederkényi Erzsébet, Erdélyi Erika, Al- pár József (hegedű) s a „Vox Humana“ kamarakórus. A nö­vendékhangverseny színhelye a Gépipari Technikum színház­terme. * Nagy és szép feladatot tűzött ki célul maga elé a Báthori utcai iskola tantestülete és tanuló ifjúsága. Születése 140. év­fordulójának esztendejében önálló „Arany-est” keretében emlékeznek meg a halhatatlan magyar költő életéről és mun­kásságáról. Arany János életének ismertetésén kívül verseit szavalják, színműfordításaiból mutatnak be részleteket; az iskolai zene­kar megzenésített Arany-költemények muzsikáját játssza. Az „Aranv-emlókest“ iránt máris városszerte megérdemelt, nagy 'érdeklődés mutatkozik és valószínűleg hasonló sikere lesz, mint a közelmúltban megrendezett „Vörösmarty-est“-nek. P. R. A ZRÍNYI honvéd kiadó tervei Megkértük Kornics elvtár­sat, a Zrínyi Kiadó vezetőjét, ismertessen meg bennünket 1957. évi terveikkel. — Legfontosabb feladatunk — mondotta többek között — a nemzetközi munkásmozga­lom időszerű kérdéseinek és a különböző kommunista pár­tokban lezajló vitáknak az ismertetése. Külön kiadvány- sorozatot indítunk: „Időszerű elméleti és gazdasági kérdé­sekről“, „Mi újság a nagyvi­lágban“ c. sorozatunk viszont az aktuális nemzetközi ese­ményeket közli, mint például Smer, Algéria, A NATO, SEATO..; — A haditudományt Zrínyi Miklós, Montecuccoli és Clau- servi.tz művei képviselik. Természetesen a szépiroda­lomról sem feledkezünk meg; Többek között kiadjuk Kós Károly, Klaus Mann és Szil­vási Lajos egy-egy művét A szovjet irodalomból Szmir- nov: Bresztlitovszk védelme. Az amerikai irodalomból pe­dig Hemmingway: Akiért a harang szól c. művét jelen­tetjük meg. A tavaszi tárlat

Next

/
Oldalképek
Tartalom