Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-09 / 7. szám

PEST MEGYEI VIÍÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ma a rádió 19 órai kezdettel közvetíti KÁDÁR JÁNOS elvtárs országgyűlési beszédét í. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM MEGYEI BIZOTTSÁGA Ara 50 fillér MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. MÁJUS 9, CSÜTÖRTÖK vL* ■fii ♦>> ' ' ' - - ­■ mmiML k világ szabadságszerető né- A pei ma tizenkettedszer ünnepük a fasiszta Né­metország feletti győzelem napját. E napon a fasiszták a Hitler-ellenes koalíciós csapa­tok csapása alatt feltétel nél­kül kapituláltak^ E világtörténelmi jelentősé­gű győzelem elérésében nagy szerepet játszott a szovjet hadsereg. Hiszen ismeretes, hogy három évig a szovjet nép egyedül küzdött az állig felfegyverzett fasiszta betola­kodók ellen, akiket viszont csaknem az egész leigázott Európa támogatott. A szovjet nép azonban úrrá lett nehéz­ségein. Az ünnep Közeledi én szám­talan gondolat szakik agyunk­ba. Először a szovjet hősökre gondolunk, akik Moszkva és Sztálingrád alatt, a kurszki és bjelgorodi csatában, a Visztu­lánál és az Oderánál, Buda­pest és Bécs külvárosában, majd végül Berlin utcáin on­tották vérüket a győzelemért. A szovjet hadsereg azonban nem győzhetett volna, ha a szovjet nép nem áll egysége­sen a párt és a kormány mö­gé és nem hoz határtalan ál­dozatokat a hadsereg érdeké­ben. E nap tehát nemcsak a hadsereg, hanem az egész nép győzelmének ünnepe. Tovább gondolkodva, nem kerülheti el figyelmünket, hogy ez a győzelem az egész világtörténelem folyására óriá­si hatást gyakorolt. Lehetővé tette, hogv megerősödjenek a világ demokratikus erői és egy egész sor európai és ázsiai ország dolgozóit segítette a re­akciós rendszer megdöntésé­ben és a népi demokratikus társadalmi rend felépítésében. A szovjet hadsereg hozta el a szabadságot Magyarország számára is. Mi különösen sze­retettel gondolunk a Szovjet­unió népeire, mert segítették leverni az ellenforradalmáro­kat. A fasiszta Németország fe­letti győzelem újabb nemzeti felszabadító harcokra lelkesí­tette a gyarmati és függgő or­szágok népeit is. A győzelem óta eltelt ese­ményeket vizsgálva, büszkén állapíthatjuk még, hogy míg a háború előtt csupán egyet­len szocialista állam, a Szov­jetunió létezett, addig rna, számos országban épül a szo­cializmus és kialakult az erős, szocialista tábor. A szocializ­mus kilépett egy ország kere­teiből és világrendszerré vált. Tizenkét év távlatából jóleső érzéssel gondolunk vissza ar­ra a napra, amely lehetővé tette ezt a változást; A háború befejeződött, de a szovjet nép tovább folytatta hősies küzdelmét... most már a munka frontján. És ma már a hatodik ötéves terv nagysze­rű célkitűzéseit valósítja meg. 1960-ban a Szovjetunióban 5,5- szer annyi iparcikket termel­nek majd, mint a háború előt­ti 1940-ben. Éppen ilyen gyors iramban fejlődik a népi de­mokratikus országok gazdasá­gi élete és kultúrája is, A második világháborúra visszagondolva. akaratlanul eszünkbe ötlenek az imperia­listák mai próbálkozásai is. Egy új háború terveit ková­csolják, amelyben már a leg­korszerűbb tömegpusztító esz­közöket is alkalmazni szeret­nék. Zárt katonai csoportosu­lásokat szerveznek, féktelen fegyverkezési versenyt indíta­nak és elvetnek minden szov­jet javaslatot, amely a nem­zetközi feszültség enyhítését célozza. Szégyenkezés nél­kül. cinikusan élesztik az ag­resszió és a háború tüzet, ott. ahol ezeket a lángokat a má­sodik világháború idején a szabadságszerető népek fiaik vérével oltották el. A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban visszaállítják a Wehr- machtot. s a hadsereget atom fegyverrel látják el. A győzelem napjának ünne­pélyes perceiben, a világ sza­badságszerető népei még job­ban megszorítják egymás ke­zét. mert tudják, hogy csak egységes erővel védhetik meg szabadságukat, függetlenségü két, a világbékéí. . A Szovjetunió Legfelső Ta- [ nácsának VII. ülésszakán j Moszkvában szerdán délelőtt megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsovnak az ipari és az építkezési irányítás szervezé­sének további tökéletesítésé­ről szóló beszámolója felett. Délelőtt tíz órakor nyílt meg a Szövetségi Tanácsésa Nem­zetiségi Tanács együttes ülé­se. A vitában elsőként E. R. Kozlov, az SZKP leningrádi területi bizottságának titkára szólalt fel. Az ipar és az építkezés irá­nyításának átállítása — je­lentette ki — új, fényes tanú- bizonysága a szocialista de­mokratizmus további fejlődé­sének. A vállalatok irányítá­sának új formája, amely a de­mokratikus centralizmus le­nini elvein alapszik, nemcsak e helyi sajátosságok, de a he­lyi kezdeményezés szélesebb- körű fejlesztését is feltételezi. A népgazdasági tanácsok létrehozása a gazdasági kör­zetekben még nagyobb teret nyújt az ország termelőerői fejlesztésének, lehetővé teszi a dolgozók aktivitásának to­vábbi fokozását a gazdaság irányításában és a szovjet nép jóléte fokozásénak biztosítá­sát az ipar továbbfejlesztésé­nek alapján. N. T. Kalesemko, az Ukrán SZSZK minisztertanácsának elnöke rámutatott, hogy a kommunista párt a Központi Bizottság és a Szovjetunió Minisztertanácsa által a nép­gazdaság irányításának rend­szerére vonatkozólag kidolgo­zott intézkedéseket Ukrajná­ban lelkes helyesléssel fogad­ták. A dolgozók isok ezer gyű­lésen igen sok értékes javas­latot terjesztettek elő az ipar és az építkezés irányításának megjavítására. Az egész nép egyöntetűen úgy véli, hogy a kérdést időszerűen és helye­sen vetették fel. Az ipar és az építkezés irá­nyítási módszereinek és szer­vezeti formáinak megjavítása, amiről az ülésszakon tárgyal­nak — jelentette ki Sz. Ka- malov, az Üzbég SZSZK mi­nisztertanácsának elnöke — forradalmi lendületét és bátQr- ságát tekintve egy sorba ke­rül a szovjet országban meg­valósított legnagyobb szocia­lista átalakulásokkal. Az ipari és az építkezési irá­nyítás átállításának nagy je­lentőségéről szólott D. Kuna- I jev, a Kazah SZSZK minisz­tertanácsának elnöke is. Ka­zahsztánban a szűzföldek ter- mővétételének eredményekép­pen most jelentékenyen meg­növekedett a vetésterület, még kedvezőbb körülmények léte­sülnek az ipar továbbfejlesz­téséhez. A legközelebbi jövő­ben erősen megnövekszik a köztársaság energiaellátott­sága. A délelőtti ülésen N. Sz. Hruscsov beszámolójának vi­tájában felszólaltak a moszk­vai terület, Bjelorusszia, Azer­bajdzsán, a habarovszki ha­tárvidék és más körzetek képviselői is. Hősi halottak temetése Az ellenforradalmárok 1956. október 30-án a budapesti i pártháznál szadista módon j meggyilkolták V á r k o n y i i György hadnagyot, if j. Szanyi ! Nagy István tizedest, Nagy í János és Gyürgyovics Sándor sorkatonát, a belső karhatalom tagjait. A hősi halottakat pén­teken, május tizedikén délután 15 órakor helyezik örök nyu­galomra a Kerepesi úti teme­tőben. Kétezernél több új kisiparos Pest megyében Jelentés megyénk ipari helyzetéről Disszidált magyarok éhségsztrájkja egy ausztriai táborban A salzburgi tartományban lévő menekülttáborban 3000 disszidált magyar éhségsztráj­kot kezdett. Kijelentették: ad­dig nem vesznek táplálékot magukhoz, amíg nem biztosít­ják kivándorlásukat az Ame­rikai Egyesült Államokba, vagy más külföldi országba. Az éhségsztrájkban a 12 éven aluli gyermekek és a terhes asszonyok kivételével a tábor valamennyi lakója részt. vesz. FRANCIA TURISTÁK JÖNNEK MAGYARORSZÁGRA A Combat beszámol arról, hogy a COFRATOUR francia utazási iroda és az IBUSZ kö­zött a közelmúltban megálla­podás jött létre francia turis­ták idei magyarországi társas- utazásai tárgyában. Június elején indulnak Magyaron, szágra az első francia turista- csoportok. Ezek tagjai elláto­gatnak Budapestre és a Bala­tonra. Az ősszel francia va­dászok is felkeresik Észak- Magyarország erdőségeit — írja a lap. Székely Bertalan-kiállítás Szadán Május 12-én, vasárnap dél­után 4 órakor ünnepélyesen nyitják meg Szadán a „Szé­kely Bertalan Múzeumban“ a művész munkáiból álló ki­állítást. A megnyitó beszédet Benda Károly, a Történelemtudomé- nyi Intézet helyettes igazgató­ja tartja. A kiállítás szeptember 30-ig, í vasárnaponként látogatható. Lapunk munkatársa beszél­getést folytatott Tóth Zoltán­nal, a megyei ipari osztály ve­zetőjének helyettesével és Téglás Jánossal, az osztály szövetkezeti és kisipari elő­adójával megyénk ipari hely­zetéről. Megtudtuk, hogy az ellen- forradalmi események, az ezt követő termeléskiesés és az ipari béremelések aláásták a vállalatok rentabilitását és az emelkedő önköltségek miatt könnyűipari üzemeink majd mind ráfizetésesekké váltak. Ez alól egyedül a Gyömrői Sütőipari Vállalat kivétel, itt még 1956 IV. negyedében is nyereségesen gazdálkodtak. Most Ítészültek el az idei II. negyedévi önköltségi tervek, amelyek biztosítják, hogy a vállalatok ismét elérjék a múlt év III. negyedévi szintet; Az űj kisipari engedélyek kiadása a lakosság jobb ellátását szolgálja Az adatok pontosan jelzik, hogy a kisiparossággal szem­ben alkalmazott új, az életet figyelembe vevő iparpoliti­kánk hogyan mozdítja elő a lakosság jobb, gyorsabb, ké­nyelmesebb ellátását. MtiiiiiiimuiiuMininiNiimniiiiitHimiifiiiiiiHiiiiHmiiitnitt I Útban a meleg! ( I A szerda éjszakai fagyok- | | kai — mint a Meteorológiai | | Intézetben közölték — a 1 | mostani hideghullám előre- I | láthatólag kiadta utolsó § | mérgét. A délről jövő meleg | | légtömegek már eljutottak | | Ukrajnán keresztül Európa 1 1 északi részeibe, s így a hi-1 | deg levegő további „szállí- 1 1 tása” hazánknak, megszűnt. | | Újabb utánpótlást már nem | I kap a hideg. Hozzánk is út-1 | ban vannak már a meleg | | légtömegek. Csütörtöktől | | kezdve tehát fokozódó, tar- | I tósnak ígérkező enyhülés i | várható. üifiiiiiiuiiimtuiimniiiiiiimiitiitiii!Uiiii;mmMiiiQimnuS Az olasz köztársasági elnök tanácskozásai a kormányválság megoldásáról Az olasz köztársasági elnök a kormányválság megoldását célzó tanácskozásainak első napját Mario Scelba volt mi­niszterelnök fogadásával fejez­te be. Előzőleg Giuseppe Pella és Amintore Fanfani volt mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélést; Giovanni Gronchi szerdán is folytatta a tanácskozásokat, amelyeket azután hétfőig fel­függesztenek René Coty fran­cia köztársasági elnök látoga­tására való tekintettel. Római körök általános vé­leménye szerint a válságot egyedül a középpártok tud­nák megoldani, s bár a szocia« lista demokraták ünnepélye, sen bejelentették, hogy „el­lenzékbe mennek", nem két­séges, hogy Saragat még min­dig a centrumhoz tartozik. Mérsékelt körökben azt ál­lítják, hogy az új kormány­nak. akár egy. akár több párt­ból alakul meg. híven ki kell tartani azon eszmék mellett, amelyek az olasz külpolitikát eddig is vezérelték: azaz to­vábbra is ragaszkodnia kell az Atlanti Szövetséghez, a nemzetközi együttműködéshez és az európai szolidaritáshozs Az októberi ellenforrada­lom előtt a megyében 6251 kisiparos dolgozott. Ma mint­egy kétezerrel több iparenge­délyes van, ezeknek zöme a lakosság közvetlen szükségle­teit kielégítő iparágaik űzésé- re kapott jogot. Beszámolónkban az 1957. ai március 31-i helyzetet ismer-1 tétjük, a számok azóta már § tovább növekedtek. Az építő kisiparosok számé- | ban a következő változások 1 történtek: Az 1956-ban volt 1 212 ács helyett 247, a 632 kő-1 műves helyett 723 dolgozik a 1 megyében. A szobafestők szá- 1 ma 188-ról 209-re. a villany- \ szerelőké 134-ről 177-re emel- 1 kedett. Ma 417 fodrász van I a megyében a régi 389-cel 1 szemben. Kiadtak két vegy- I tisztítói iparengedélyt is. Országszerte kevés volt a 1 cipész, szabó szakmákban dől- I kozó kisiparosok száma: Itt \ is emelkedésről számolhatunk! be (zárójelben az 1956-os ipar- | engedélyesek számát közöl- | iük). A megyében ma a ruha- 1 zati kisiparosok száma a kö- 1 vetkező: cipész 799 (631), férfi § szabó 557 (536), női szabó 277 | (264), fehérnemű készítő 501 (33). A kovácsok száma 470-ről | 530-ra, a bognároké 237-ről | 260-ra emelkedett. Ma 50 szíj- | gyártó (azelőtt 40), 31 köteles | (23) és 561 asztalos (494) van a I ■negyében. A statisztika száraz számok | sora. De ezekben az egymással | szembeállított, növekvő szá-1 mokban megyénk élete lüktet, t POMÁZON IS ÉLED A KULTŰRMUNKA Az októberi ese­mények után a Pomázi Posztó­gyárban Mencsik Kati és 11 társa nemcsak az elsők között vette fel a munkát, de ne­kik jutott először eszükbe az is, hogy a gondter­hes hétköznapok­ba vidámságot, kellemes perce­ket vigyenek. ■— Újból meg hdll alakítani a tánccsoportot —_ mondogatták előbb csak egy­másközt, később pedig már köve­telték. így is hónapok teltek el, de ma már „dolgozik“ a tánccsoport. Igaz, a KISZ húsvéti lo­csolóbálján még „civilben, civil táncot“ jártak, de május elsején már teljes dísz­ben a pomázi ta­nács kazán is fel­léptek. S a Pomázi Posztógyár kul­turális életének úttörői ismét ter­veket szőnek. Üj táncot tanulnak, kirándulást szer­veznek . ; ; Az üzemi szak­szervezet is erő­södik. Újraszer­vezi aktívaháló­zatát. S hogy szi­vén viseli a kul- túrát, bizonyítja az üzemi mozi példája. A faluban van ugyan egy mozi­nak nevezett he­lyiség, de kicsi is, rozoga is és a fa­lubeliek nem szí­vesen járnak oda. Március elején kölcsönpénzből a szakszervezet egy keskenyfilmvetí- töt vett, s azóta hetenként két­szer 2—2 előadá­son vetítenek fil­met az üzemi dol­gozóknak és a fa­lubelieknek. Kiszámították, hogy a havi tisz­ta jövedelem a mozi bevételéből háromezer forint. Ebből törlesztik a gép árát, s eb­ből a pénzből akarják felfrissí­teni a könyvtárat is. Az utóbbi időben ugyanis kevesebb a könyv­tárlátogatók szá­ma, s ez annak is tudható, hogy szinte ,agyon-ol- vastak" már min­den könyvet. Színjátszó cso­port megalakítá­sán is gondolkoz­nak, s már alig várják a jó időt, hogy a szoká­sos kiránduláso­kat megszervez­zék: A tervek megvalósításában sokat segít a KISZ, s a fiatalok lelkesedése, len­dülete biztosíték arra, hogy a Po­mázi Posztógyár­ban rövidesen „teljes virágzás­nak indul“ a kul­turális élet. Gondolatok a győzelem ünnepén ! Megkezdték N. Sz. Hruscsov beszámolója felett a vitát a Szovjetunió Legfelső Tanácsának szerdai ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom