Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-08 / 6. szám

'S ""^Cirlap 1957. MÁJUS 8. Hruscsov elvtárs beszéde Ü? oly tat ás az első oldalról) A tervek szerint — mondot­ta Hruscsov — az ipari és építőipari minisztériumok kö­zül megmaradnának a szövet­ségi repülőgépipari, hajóépí­tőipari, rádiótechnikai, vegyi, középgépipari és közlekedési építésügyi minisztériumok. A védelmi ipari minisztériumot egyesítenék az általános gép­Hruscsov a továbbiakban el* mondotta, hogy az ipar jelen­legi szövetségi, szövetségi-köz­társasági, köztársasági és he­lyi iparra való tagozása he­lyébe a továbbiakban kétféle alárendeltségi formát kell lét­rehozni: legyen szövetségi' köztársasági ipar, amely a nép­gazdasági tanácsok hatásköré­be tartozik, és helyi ipar, amely közvetlenül a helyi szov­jeteknek van alárendelve. A tézisek megvitatásakor egyes elvtársak azt indítvá­nyozták, hogy a népgazdasági tanácsokat rendeljük a határ- területi és területi szovjetek alá. Ez most nem lenne cél­szerű — mondotta Hruscsov. Hruscsov beszédében külön kitért az ipari specializálás és a kooperáció fejlesztésének kérdéseire. A termelési koope­ráció — jegyezte meg — több­nyire egy-egy főigazgatóságon belül valósul meg és még tá­volról sem elégséges. A külön­böző minisztériumok vállalatai között a gazdasági tájegysé­geknek megfelelő termelési kooperáció gyakorlatilag igen gyér és ez természetszerűleg hátráltatja a vállalatok ter­melési lehetőségeinek mar a' déktalan kihasználását. Sok minisztériumi dolgozó fél a spécializálástól és a szé­leskörű kooperációtól, mivel ez összefügg a kialakult ter­melés-szervezési fonnák bizo­nyos megtörésével. Az ilyen emberek a meglévő gyárakban igyekszenek mindent megtar­tani úgy, ahogy van és régi módszer szerint dolgozni. A gazdasági kerületek létre­hozásával, a népgazdasági ta­nácsok megszervezésével, a szakosított minisztériumok és főigazgatóságok megszünteté­sével nyomban lehetőségünk nyílik arra, hogy a legátfogóbb arányokban megvalósítsuk a termelés specializálását és kooperációját. Az ésszerűen megszervezett specializálás és kooperáció a népgazdasági ta­nácsok révén hathatósan hoz­zájárulhat a népgazdaságban rejlő óriási tartalékok jobb ki­használásához. A tervezés kérdéseire áttér­ve Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány kü­lönös figyelmet fordít a terv- szerűség fokozására a nép­gazdaság fejlesztésében. A Szovjetunió Állami Tervbizott- sága legyen az ország nép­gazdaságának tudományos tervgazdálkodási és közgazda­ságtani szerve. E bizottság hi­vatott beható sokoldalúsággal tanulmányozni a népgazdaság szükségleteit, tekintetbe venni a tudomány és a technika eredményeit és mindennek alapján javaslatokat kidolgoz­ni a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésére. E javas­latoknak a legaprólékosabban tekintetbe kell venniök a komplex gazdaságfejlesztés le­hetőségeit és az erőforrások ésszerű kihasználását az egész állam érdekében. Az új tago­zódásban a népgazdasági ter­vek kidolgozása szövetségi köz­társaságok és gazdasági köz- igazgatási kerületek szerint történik. A Szovjetunió Álla­mi Tervbizottságának biztosí­tania kell a népgazdasági ágak helyes és arányos fejlődését és ebből a szempontból kell el­lenőriznie az egyes szövetségi köztársaságok és kerületek terveit. Olyan iparágakban, mint a szén- és olajbányászat, a vas­es színesfém-kohászat, áme­neknek vállalatai zömmel pz OSZSZSZK, Ukrajna. Kazah­sztán és Azerbajdzsán terü­letén vannak — mondotta Hruscsov — nincs szükség szövetségi minisztériumokra, riélszerű köztársasági minisz­tériumokat létrehozni, még bedig az OSZSZSZK-ban vas- kohászati, színesfém-kohásza­ti és szénipari, az Ukrán KZSZK-ban vaskohászati és (szénipari, az OSZSZSZK-ban ipari minisztériummal, a villa­moserőművek minisztériumát a villamoserőmű -építésügyi minisztériummal. Ezeket a minisztériumokat azonban alaposan át kell szervezni. Mentesíteni kell őket a meg­felelő vállalatok közvetlen igazgatásától, s csupán a ter­vezés és az általános műsza­ki irányítás feladatát kell meghagyni számukra. és Azerbajdzsánban kőolajipa­ri minisztériumokat. A köztársasági minisztériu­mokat — folytatta Hruscsov — nyilván célszerűbb lenne a ter­meléshez közelebb elhelyezni. Az OSZSZSZK szénipari mi­nisztériuma például lehetne Kemerovóban, az OSZSZSZK kőolajipari minisztériuma Ufában vagy Kazánban, az OSZSZSZK vaskohászati mi­nisztériuma valamelyik uráli városban. I A megmaradó minisztériu­mok ipari vállalatai és épít­kezései, akárcsak a megszűnő minisztériumok iparvállalatai és építkezései, a népgazdasági tanácsok vezetése .alá kerül­nek, amelyek a megfelelő te­rületi igazgatóságokon keresz­tül közvetlenül irányítanák ezeket a vállalatokat. A vezetés átépítésének mun­káját — jelentette ki Hruscsov — nem szabad elnyújtani, lt» kell bonyolítani ez év május­júniusában. A határterületek és terüle­tek számottevő részének, nem is beszélve az összes szövetsé­gi köztársaságokról — mon­dotta Hruscsov — fejlett ipara van és ezek elég nagy gazda­sági egységek. De távolról sem kötelező minden területen népgazdasági tanácsokat élet- rehívni. Egyes helyeken cél­szerűnek bizonyulhat a terü­letek egyesítése. Ebbe azonban most nem kellene belebonyo­lódni, hogy ne nehezítsük meg az új vezetési formákra való áttérést. Hruscsov közölte, hogy fel­sorolást' terjesztenek az ülés­szak elé a gazdasági, közigaz­gatási kerületekből. A tervek szerint 92 népgazdasági taná­csot szándékoznak felállítani, ebből az OSZSZSZK-ban 68-at, Ukrajnában 11-et, a többi szö­vetségi köztársaságban egyet- egyet. Hruscsov kijelentette, hogy lényegesen meg kell javítani a távlati tervezést. Az Állami Tervbizottság hivatott az éves és ötéves tervek mellett ki­Az ipar és az építőipar irá­nyításának tökéletesítését cél­zó tervek külföldi visszhang­ját érintve Hruscsov megje­gyezte, hogy a szocialista tá bor sajtója és a kapitalista or­szágok haladó sajtója úgy jellemezte ezeket, mint a szovjet szocialista gazdaság fejlesztésének új szakaszát, a szocialista gazdasági rend­szer felsőbbrendűségének bi­zonyítókát. Ez a sajtó hangsú­lyozta, hogy az államépítés legfontosabb kérdéseinek or­szágos megvitatása újabb ta­nújele a szovjet rendszer va­lóban demokratikus jellegé­nek, annak, hogy ténylegesen biztosítja minden dolgozó te­vékeny részvételét az állam- igazgatásban. A burzsoá sajtóban napvilá­got láttak olyan cikkek is, amelyeknek szerzői a megvita­tásra kerülő kérdések konkrét elemzését a legkülönbözőbb koholmányokkal, torzításokkal helyettesítik. A Popok) című olasz lap például űgv próbá ja beállítani a dolgot, mintha a Szovjetunió intézkedései a szovjet gazdasági tervezési rendszer válságára utalná­nak. Hruscsov ennek kap­csán leszögezte, hogy a szovjet gazdasági élet nem szenvedett cs nem fog szen­vedni válságokban, mivel szo­cialista tervgazdaság, amely nem ismeri a kapitalista gaz­dasági életet marcangoló ki­békíthetetlen ellentéteket. Egyes polgári sajtóorgánu­mok kénytelenek többé-ke- vés-bé tárgyilagos értéke’ést adni. A United Press nevű amerikai hírügynökség arra a következtetésre jut, hogy az dolgozni a hosszabb időszak­ra szóló országos és ágazati terveket, A helyi tapasztalatok felhasználása Az állami népgazdasági ter­vek kidolgozásánál a legna­gyobb mértékben figyelembe kell venni a helyi tapasztala­tokat. Ezért a terv kidolgozá­sának az üzemekben, majd a gazdasági egyesülésben, a nép- gazdasági tanácsban, a köz- társasági állami tervbizottság­ban kell elkezdődnie és a Szovjetunió Állami TerVbizott- ságában kell befejeződnie. Mint Hruscsov rámutatott, az ipar és az építőipar irányí­tásának átszervezése nagy je­lentőségű a szövetségi köztár­saságok jogkörének további kiszélesítése és a gazdasági építés irányítása szempontjá­ból. A tervezett intézkedések­nek az óriási gazdasági jelen­tőség mellett elsőrendű politi­kai jelentőségük is van, mivel újabb hatalmas lépést jelente­nek a lenini nemzetiségi poli­tika megvalósításában, olyan lépést, amelyet a szocialista építés egész menete készített elő. Hruscsov beszámolójának befejező részében kiemelte, hogy az ipar és az építőipar igazgatásának átépítése meg­követeli a szakszervezetek át­szervezését, munkájuk alap­vető megjavítását is. Amikor átszervezzük az ipar és az építőipar igazgatását — mondotta Hruscsov —, állan­dóan gondolnunk kell arra, hogy a népgazdaság fejlődé­sének gyors ütemét és a nép­jólét szakadatlan fokozódását a nehézipar elsődleges fejlesz­tését hirdető lenini irányvo­nal következetes végrehajtá­sa biztosítja. Csak a nehéz­ipar sokoldalú és magasfokú fejlesztése teremti meg a könnyűipar és a mezőgazda­ság valamennyi ágának fej­lődéséhez szükséges feltéte­leket. — A nehézipar további fej­lesztése nélkül — mondotta Hruscsov —, nem tudjuk megoldani a legfőbb gazdasá­gi feladatot, amelyet a part Ifülönös erővel húzott alá a XX. kongresszus határozatai­ban, azt a feladatot, hogy tör­ténelmi szempontból a legrö­videbb időn belül utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlet- tebb kapitalista országokat a/: egy főre eső ipari termelés­ben. igazgatás szervezetének töké­letesítésére irányuló terv meg­valósítása „az életszínvonal számottevő emelkedését ered­ményezi Oroszországban". Az amerikai rádió rámutat arra, hogy nem az igazgatás de­centralizálásáról van szó, ha­nem arról, hogy a centraliz­must közelebb viszik a köz­vetlen gazdasági folyamat színhelyéhez, vagyis nem ki­sebb, hanem nagyobb fokú centralizálásról. Hruscsov ezt mondotta: Nem mondtunk le 'és nem szándékozunk lemondani a népgazdaság irányításában a lenini elvről — a demokrati- kus centralizmus elvéről, amely lehetővé teszi a gazda­sági élet központosított ál'a- mi vezetésének helyes csz- szeegyeztetését a dolgozó tö­megek alkotó aktivitásának maximális fejlesztésével. Hruscsov hangsúlyozta, hegy ezt az utat igazolták a Szov­jetunió. a nagy Kína. az ösz- szes népi demokratikus orszá­gok sok éves tapasztal a‘ai Csakis ez az út vezet el a nagyszerű célhoz, a kommu­nista társadalom felépítéséhez, amelyben biztosítva lesz az ember minden szükségletének kielégítése a munkában és az életben. * N. Sz. Hruscsov beszámoló­jának elhangzása után K. Vidzseszinghe, a ceyloni par­lamenti küldöttség vezetője üdvözölte a Legfelső Tanácsot. Ezzel & délutáni ülés véget ért. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács legközeleb­bi együttes ülését máius 8-án délelőtt 10 órakor tartják» A vezetés közelebb kerül a gyakorlati munkához Nem mondunk le a népgazdaság irányításának lenini elvéről Lényeges javulás tapasztalható a törvényesség megszilárdításában Az állami és gazdasági élet­ben a törvényesség megszilár­dítása nagy feladatot ró az ügyészségi szervekre. Az el­múlt hónapok során gazdasági életünk két fontos területéin — az iparban és a mezőgaz­daságban — a visszaélések egész sorozata következett be. Ezzel kapcsolatban felkerestük dr. Tasnádi Endre elvtársat, a Pest megyei ügyészség álta­lános felügyeleti csoportjá­nak vezetőjét, hogy adjon tá­jékoztatót az ügyészség me­gyei munkájáról. AZ IPARI VÁLLALATOK MUNKÁJÁRÓL Az ipari vállalatoknál, a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál történt ellen­őrzés és vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy a mun­kástanácsok — különösen ja­nuár hónapban — túllépték hatáskörüket. Igazgatói hatás­körben intézkedtek és leg­többször gazdasági tevékeny­ség helyett kizárólag csak po­litikai irányítást eszközöltek. Személyzeti ügyeknél, elbo­csátásoknál is ezt vették fi­gyelembe. Például a gödöllői Ganz Árammérőben a mun­kástanács 42 dolgozót bocsá­tott el. Indok: párttagok, kommunista meggyőződésű személyek. Ebben az ügyben ügyészségi intézkedés vált szükségessé. A váci járáisi ügyészség Is hasonló ügyben intézkedett. A Hajógyárban és a Dunakeszi Vagongyárban munkáskáde­reket és kommunistákat bo­csátottak el. Az elbocsátás so­rán a Váci Kötöttárugyár munkástanácsa a felmondási illetmények kifizetését is megakadályozta. A Váci Szö­vőgyár munkástanácsa nem­létezőnek tekintette az egyez­tető bizottságot ős önhatalmú­lag intézkedett személyi ügyekben, A Ceglédi Gépállomás mun­kástanácsa, az igazgatói jog­kört gyakorolva, fegyelmi ügyekben járt el. Ügyészsé­geink közbelépésére, a dolgo­zók erélyes tiltakozására már­ciusban és áprilisban javult a munkástanácsok munkája. Az ügyészségi vizsgálatok kiterjedtek még a bér- és munkafegyelem alakulására is. Az ügyészség megállapítot­ta, hogy több helyen olyan tér vés álláspontra helyezkedtek, hogy az ellenforradalmi idők­ben kifizetett bértöbbletet nem lehet levonni. Ez helytelen. A rendeletnek az ügyészségek ér­vényt szereztek és már folya­matban vannak a levonások, így például a Perbáli Állami Gazdaságban mintegy 60 ezer forint kerül visszafizetésre. Az utóbbi hetek azt igazol­ják, hogy az ipari vállalatok­nál az üzemi pártszervezetek megerősödésével és munká­jukkal, valamint az ügyész­ségi szervek közreműködésé­vel javult a bér- és munkafe­gyelem, egészséges fejlődést mutat az igazgatói és munkás­tanácsi jogkör gyakorlásának ténykedése is — egyszóval üzemeinkben lényeges javulás tapasztalható a törvényesség megszilárdításában. MEZŐGAZDASÁG Itt is ugyanúgy, mint az ipar területén, mindenre kiter­jedő ellenőrzést, vizsgálatot folytattak az ügyészségi szer­vek. — Erélyes és széleskörű munkát igényelt az elhurcolt tsz-vagyontárgyak visszaszer­zése. Sajnos ebben a munká­ban járási tanácsaink kevés segítséget nyújtottak. Különö­sen a ceglédi, a nagykátai és a dabasi járásban vontatottan haladt a tsz-vagyontárgyak visszaszolgáltatása, a felbom­lott tsz-ek újjáalakulása, a földkiadások és földrendezé­sek ügye. Egyedül a nagyká- tai járásban több mint 100 ezer forint értékű vagyontárgy visszaszolgáltatását kellett el­intézni. Az ellenforradalom ideje alatt 75 tsz és 63 tszcs bom­lott fel. A vizsgálat megálla­pította, hogy a feloszlott tsz-ek kivétel nélkül külső nyomásra, megfélemlítés, erőszak útján oszlottak fel. A törvényes rend helyreáll­ta után a feloszlott t&z-ek sorra alakultak újjá. A földvisszaadással és föld- rendezési ügyekkel kapcsolat­ban Tápiószelén és Nagykátám vannak még problémák, ami­ben az ügyészség vizsgálatot folytat. A jelenlegi' helyzettel kap­csolatban megállapítást nyert, hogy a tsz-ekben a könyvelés és a nyilvántartás el van ha­nyagolva. Több tsz „zsebből“ gazdálkodik. Rendet kellene teremteni a mintaalapszabály­zat alkalmazásában is. Túl nagy & háztáji kiadás, a ré­szesművelés stb.. ; j Az elmúlt években a sok el­lenőrzéstől, gyámolítástól nem tudtak dolgozni a tsz-tagok Mos viszont az ellenőrzés az illetékes szervek napirendjé­ről teljesen lekerült. Ez is hi­ba. A termelés tekintetében is van javítani való. Igen ma­gas a termelési költség, ala­csony a hozam. Itt is segítsé­get igényelnek a tsz-ek. — Az elmúlt hónapokban — mondotta befejezésül Tasnádi elvtárs — a szocialista szekto­roknak is a legnagyobb segít­sége* nyújtották az ügyészsé­gek és a jövőben is ebben az irányban fognak munkál­kodni. Foto-regisztráló készülék A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának vegyi és fizi­kai intézete egy fotó-regiszt­ráló készüléket szerkesztett, amelynek segítségével má­sodpercenként 2,5 millió fel­vételt lehet készíteni. Az új készülék, amely egy felvevő­kamrából, egy irányítópultból és az objektívból áll, arány­lag kisméretű, egyszerű és megbízható. Különösein gyors- lefolyású fizikai jelenségek felvételére, például robbaná­sok, égési folyamatok fotogra- fálására alkalmas. Önműködő burgonyahámozó gép Német szakemberek telje­sen önműködő burgonyamoső- és hámozógépet szerkesztet­tek. A zománcozott, rozsda- mentes acélból készült gépet konyhai szennyvízlefolyó fölé helyezik és tömlő segítségével rákapcsolják a vízvezetéki vi­zet. Ezután a gépet a mo6at- lan és hámozatlan burgonyá­val megtöltik és a vízcsap megnyitásával üzembe helye­zik. A csapból a folyó víz a burgonya mosásán kívül a gép hajtására is szolgál. A burgo­nya néhány perc alatt meghá­mozva és tisztára mosva ke­rül ki a gépből. Világító országutak Kari Kroyer dán feltaláló érdekes új találmányt muta­tott be: a szintetikus kavicsot. Az ebből fbészült országút olyan, mintha üvegből lenne. Sötétben világit, így a jármű­vek sokkal biztonságosabban haladhatnak rajta. A szinte­tikus kavicsot homokból és vegyszerekből készítik. Az anyag „reto-reflexiv", tehát a kormánynál ülő vezetőt nem vakítja. A jütlandi félszige­ten már több várost ilyen utóikkal kötöttek össze. 4890 m hosszú szabad vezeték 1955-ben fejezték be aMes- siinai-szoros elektromos táv­vezetékkel való áthidalását. A tartó nélküli szabad vezetés hossza 3650 m. Azonban nem ez a leghosszabb szabad veze­ték. A rekordot, a norvégiai Sogne-fjord felett áthúzott vezeték 4890 méteres szabad hosszúságával tartja. Ez a ve­zeték a Refsdal-erőmű 150 000 voltos áramát szállítja, A gépkőműves A varsói építészeti ésszerű­sítő klubban egy érdekes új gépet próbálnak i/ci: a gép- kőművest. Segítségével a fa­lakat százszor olyan gyorsan lehet felhúzni, mint a közön­séges kézi falazással. A gép- 'kőműves maximális teljesítő- képessége hatvanezer tégla felrakása óránként. E munkát kézzel 400 ember tudja csak elvégezni, ugyanakkor a gép üzembentartásához elegendő három ember. NYLON HAJÓCSAVAR Néhány dániai cég hajócsa­varok gyártását kezdte meg nylonból. A nylon-hajócsavar legnagyobb előnye az, hogy nem rozsdásodik, nem kell festeni és tisztítani s nem tö­rik el, ha úszó tárgyakba — vagy sekély vízben — a me­derbe ütközik. Egyelőre csak közepes tonnatartalmú halász- hajókat és kikötői vontatóha­jókat látnak el ilyen hajócsa­varral. A közeljövőben azon­ban nylonhajócsavarral szere­lik fel a legnagyobb óceánjá- rokat is. Tenyésszünk pecsenyekacsát Külföldön egyik legkereset­tebb magyar exportcikk a fia­tal pecsenyekacsa, de a buda­pesti piacok vásárlói is szíve­sen fogadják ezt az ízletes cse­megét. Megyénk lakosságának egyik igen jövedelmező kere­seti forrása lehetne a pecse­nyekacsa-tenyésztés. A gödöl­lői Kisállattenyésztési Kutató- intézet egyik kiváló baromfi­kutatójának, Lacza Bélának az a véleménye: gazdasági szempontból is kifizetődő a pecsenyekacsa tenyésztése. Ezeket a kacsákat kis ko­ruktól kezdve elkerített he­lyen kell tartani, nem szabad vízre ereszteni. Fokozottan etessük őket, ahányszor éhe­sek és amennyit csak meg tudnak enni. Élelmük vágott- zölddel kevert vizesdara le­gyen az egész tenyészidőben. Az így táplált kacsák 9—10 hetes korukra 2—2,5 kilogram­mosak lesznek. Ebben az idő­ben 3,5 kiló takarmánnyal 1 kiló testsúly-gyarapodást érhe­tünk el. A 10 hét elteltével egy kiló súlygyarapodáshoz már hét kiló takarmányra van szüksége. Tehát az ügyes gazda vagy gazdasszony kora tavaszon olcsón állíthatja elő a jó árat érő ínyencfalatot. Nyáron megnyílik az ország első barlangfürdője A miskolc-tapolcai szénsa­vas termálfürdő vizét a für­dőépület mögötti barlangfor­rásból nyeri. A Miskolci Vá­rosi Tanács a miskolc-tapolcai fürdőbizottsággal közösen el­határozta, hogy a nagyméretű barlangban berendezi az or­szág első barlangfürdőjét. A barlang nagyobb arányú átépítésének tervei most ké­szülnek. A közeli hetekben megkezdik a termálfürdő és a barlang összekötését, a bar­lang medencéjének kitisztítá­sát s a villany bevezetését, így a tapolcai üdülők már a nyáron élvezhetik a barlang- fürdőt. A nagyobb átalakítás­ra — amely mintegy félmillió forintba kerül — az ősszel ke­rül sor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom