Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-08 / 6. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGY El BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCSLAPJA I. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM * ára 50 fillér 1957. MÁJUS 8. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszaka Kedden délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülés­szaka. Az ülés iránt rendkívül nagy érdek­lődés nyilvánul meg, mert ezen vitatják meg a párt és a kormány javaslatait az ipar és az építés vezetésének átszervezéséről. Mint is­meretes, a javaslatok téziseit a párt központi bizottsága és a kormány már több mint egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozta. A tézisek fölött széleskörű vita bontakozott ki a szovjet nép körében, Az ülést Lobanov, a Szövetségi Tanács el­nöke nyitotta meg, majd elfogadták az ülés­szak napirendjét, amely két pontból áll. A Legfelső Tanács elsőnek az ipar és az építés vezetésének további tökéletesítéséről szóló javaslatot tárgyalja, amelyet a megje­lentek lelkes tapsától kísérve N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára terjesztett be. A második napirendi pont a Legfelső Tanács Elnöksége által hozott tör­vényerejű rendeletek jóváhagyása lesz. Hruscsov elvtárs besaéile nyitásának további tökéletesí­ti „ Váratlan vendég“ és a „ Tacskó“ Pest megyében Hruscsov bevezetőben közöl­te. hogy az ülésszakot előkészí­tő időszakban az egész nép megvitatta ezt a kérdést. Már­cius 30-tól május 4-ig a vál­lalatokban és az építkezések­nél, a tudományos szerveze­tekben és a közintézmények­ben, a kolhozokban, a gép- és traktorállomásokon és a szov- hozokban, a szovjet hadsereg alakulatainál, a tanintézetek­ben 514 000 gyűlést tartottak, ezeken 40 820 000 dolgozó vett részt és közülük több mint 2 30Ö 000 terjesztette elő meg­jegyzéseit és javaslatait. A vitákról részletes tudósí­tásokat közöltek a központi és a helyi lapok és a folyóiratok j is. A lapokban több mint 68 000 dolgozó terjesztette elő javaslatait, megjegyzéseit, ki­egészítéseit. Ezután így foly­tatta: — Az ipar és az építkezés irá­Az egész népre kiterjedt alkotó vita Hruscsov a továbbiakban elmondta, hogy a Szovjetunió népei egyhangú lelkesedéssel támogatják azokat az intézke­déseket, amelyeket a párt és a kormány tervez az ipar és az építkezés irányításának to­vábbi tökéletesítésére, mert ezeket az intézkedéseket tel­jes mértékben megérettnek tartják, az a véleményük, hogy ezek az intézkedések 'összhangban állnak a szocia­lista gazdálkodás lenini elvei­vel; — Az egész népre kiterjedt vitának az volt a jellemvoná­sa — mondotta a továbbiak­ban Hruscsov —, hogy kifeje­ződött benne az igazi bolsevik kérlélhetetlenság a közöny­nyel, az önelégültséggel és az elbizakodottsággal szemben, a hajthatatlan törekvés az előrehaladásra, amely leküzd minden útjába tornyosuló, nehézséget és akadályt, har­col a maradiság és a tespedés, a bürokratizmus és a hivatali szűklátókörűség jelenségei ellen. A vita az igazi szocia­lista demokratizmus, a sza­bad eszmecsere, az elvi bírá­lat és önbírálat légkörében folyt le, olyan hangulatban, amelyet az összes erők tö­A szocialista gazdaság irányításának alapelve a demokratikus centralizmus téséről lefolyt vita a szovjet demokratizmus újabb ékes bi­zonyítéka. Ez a vita meggyő­zően támasztja alá azt a tényt, hogy a Szovjetunióban nem szavakban, hanem ténylege­sen biztosított a dolgozó tö­megek millióinak legszélesebb részvétele a népgazdaság alap­vető kérdéseinek megoldásá­ban. Egy ennyire fontos álla­mi kérdés egész népet felölelő megvitatása konkrét példája annak, hogyan valósul meg a kollektív vezetés lenini elve és hogyan mutatkozik meg a ve­zetés és a nép elszakíthatatlan kapcsolata, amikor a párt és a kormány a kommunista építés megérett feladatainak meg­vizsgálásakor tanácskozik a néppel, amelynek kollektív értelme elősegíti, hogy meg­találjuk a leghelyesebb meg­oldást; mörülése és a kommunista építés új feladatainak megol­dására való mozgósítása jel­lemzett. Sok értékes javasla­tot terjesztettek elő, hogyan szervezzük meg jobban az ipar és az építkezés irányítá­sát, figyelembe véve az egyes népgazdasági ágak konkrét feltételeit és sajátosságait. Sok igazságos bíráló megjegy­zés is elhangzott, amely fel­tárta a minisztériumok és a hivatalok, a tervező szervek, az állami szervezetek, a párt- szervezetek és a szakszerve­zetek gyakorlati munkájában mutatkozó hiányosságokat. Ezek a javaslatok és bíráló megjegyzések lehetővé teszik, hogy tökéletesebb, hajléko­nyabb formákat találjunk a gazdasági építés irányítására, s egyúttal elősegítik, hogy a tehetséges szervezők és szak­emberek újabb és újabb ez­reit irányítsuk a gazdasági építés különböző szakaszaira, hogy még gyorsabban halad­hassunk előre; A népgazdaság fejlesztésé­ben a szovjet hatalom eddigi éveiben összegyűlt tapasztala­tok — jelentette ki Hruscsov — igazolják a szocialista épí­tés lenini irányításának nagy életerejét; Nagyobb munkakedv - zöldellő határ Bármerre járunk a me­gyében, mindenütt tapasz­taljuk, hogy dolgozó pa­rasztságunk nagyobb mun­kakedvvel, lendülettel vég­zi feladatát, mint az elmúlt években. A szárbaszökkenő búzatáblák, a jól megmun­kált földek, a viruló, zöl­dellő határ a parasztság megváltozott termelési ked­vét mutatja. A szabadabb légkört, a jó munkakedvet a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései váltották ki a falu lakóiból. A begyűjtés régi rendszerének eltörlése, a termelői kötöttségek meg­szüntetése, a szabad gazdál­kodási lehetőségek megsok­szorozták a parasztok ér­deklődését a föld iránt. Meg­nőtt a föld becsülete, a föld­höz való ragaszkodás. Ezt bizonyítják a föld iránti ke­resletek, a növekvő föld­árak. Megyénkben a köze­pes minőségű földek vétel­ára kát. holdanként eléri a 12 ezer forintot, a szőlő-föld ára még ettől is magasabb. A nagykátai járásban egy hónap alatt mintegy 200 föld-adásvételi szerződést kötöttek. Zöldellő határt említet­tünk. Igen, zöldcll a határ, de nem a gyomtól, a gaztól, hanem a kultúrnövényektől. Parlagföld nincs sehol. A megyében minden művel­hető területet megművel­nek. Ez nagy haladás a né­hány évi helyzethez viszo­nyítva, amikor jócskán ta­lálhattunk parlagföldet. A termelési kedv növelését bizonyítja az is, hogy nem­csak Budapest közvetlen közelében, hanem távolabb is igen sokan foglalkoznak zöldségtermeléssel. Kifize­tődik ez a művelési ág és kényszer nélkül is szívesen kötnek szerződést, mert tisztességes faszon marad a termelőnek. Az idei zöld­ségtermelési tervet 130 szá­zalékban teljesítették a szerződtető vállalatok. Megjött a kedv a szőlő­műveléshez is. A régi, foko­zatosan pusztulásnak induló szőlőföldeken újra telepíte­nek, az idén már eddig 56 holdon. A nagykőrösi, ceg­lédi, monori, dabasi járás­ban a szőlőterületek 40 szá­zalékán trágyáztak. Ez meg­növeli a megye bortermelé­sét. A gyümölcstermesztés­ben is jelentős a javulás. A megyei termelőszövetkeze­tek ezen a tavaszon 203 hold gyümölcsöst telepítet­tek. Ez azért is örvendetes, mert nagy lehet-"» égek n-ej- lenek a megyei gyümölcs­termesztésben. A kölcsönös bizalom, amely most van kialakuló­ban, csak tovább növeli a lehető-éheket a mezőgazda­ságban. A kormány bízik a parasztságban. A parasztság bizalommal válaszol rá és az eredmény: több termény, mezőgazdasági termék és jobb megélhetés városban, falun egyaránt. — Lenin már a szovjet ha­talom első hónapjaiban kije­lentette?' hogy a szocialista gazdaság irányításának alap­elve a demokratikus centra­lizmus, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság centralizált állami irányítását összekap­csoljuk a dolgozó tömegek al­kotó aktivitásának legtelje­sebb kifejlesztésével. A való­ban demokratikus értelemben felfogott centralizmus feltéte­lezi, hogy a történelemben elő­ször nyílik lehetőség nemcsak a helyi sajátságoknak, hanem a helyi kezdeményezésnek is teljes és akadálytalan fejlesz­tésére, a közös cél felé haladás útjainak, módjainak és eszkö­zeinek különbözőségére; Egyesek feltehetik a kérdést — folytatta Hruscsov —, miért kell átszervezni a vezetést, hi­szen iparunk jól dolgozik, mi keil még? Igen, iparunk való­ban jól megbirkózik az állami tervek teljesítésével, nagy eredményekről számolhat be. Ez elvitathatatlan. De éppen az ipar gyorsütemü növekedé­se és az eddig soha nem ta­pasztalt arányú építkezés teszi szükségessé a vezetési fonnák és módszerek további tökélete, sitését. Az ipar és az építőipar irá­nyításának kilátásba helye­zett átszervezése — mutatott rá az előadó — előmozdítja majd sok. ma még észlelhető hiba kiküszöbölését, közelebb hozza a vezetést a termeléshez, sikeresebb harcot tesz lehető­vé a bürokratizmus ellen. De mi ne legyünk naivak. Tekin­tetbe kell venni, hogy maga az átszervezés ténye még nem Irtja ki a bürokratizmust, mint olyant, a bürokraták nem tűn­nek el a föld színéről. Ezért nem gyengíteni, hanem sok­szorosan fokozni kell a harcot mindenféle bürokratikus eltor­zulás ellen. Ez a harc annál eredményesebb lesz. minél jobban bevonják e fontos munkába a dolgozók nagy tö­megeit, összes tömegszerveze- teinket. Az igazgatási appará­tusnak a tömegekhez való közelítése módot ad arra, hogy a tömegek jobban hassanak az igazgatási apparátusra. A népgazdaság továbbfej­lesztésének feladatai a fej­lődés jelenlegi fokán szüksé­gessé teszik — mondotta Hruscsov —, hogy az ipar és az építőipar operatív vezeté­sének súlypontját a helyszín, re, az üzemekhez és az épít­kezésekhez közelebb tegyék át. Ez pedig csak úgy történ­het meg, ha a népgazdaság­nak ágazati minisztériumo­kon és főigazgatóságokon keresztül való irányításáról áttérünk a területi jellegű irányításra. Hruscsov bejelentette, hogy megvitatás végett a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztik a nép­gazdasági tanácsok létrehozá­sáról szóló javaslatot. Ugyan­csak javasolják ennek kap­csán a jelenleg fennálló szö­vetségi és szövetségi-köztársa­sági minisztériumok és főigaz­gatóságok megszüntetését, il­letve átszervezését. (Folytatás a második oldalon.) A keddre virradó éiszakán az ország több helyén havazott. A Blikkben a havazás még a kedd délelőtti órákban is tartott. A kör­nyék lakói szerint tizenöt évvel ezelőtt fordult elő. hogy május­ban ezen a vidéken hó esett. A hideg megleDte a dunántúli megyéket Is. A Fejér megyei Bo- dakajtori Állami Gazdaságban az április havi fagyok, bár mindent elkövettek a fagyveszély elhárítá­sára. a gyümölcsösökben huszon­öt—negyven százalékos fagykárt okoztak. Az újabb hideghullám ugyancsak sók gondot okoz a gyü­mölcs- és zöldségtermeléséről hi­Budapesti bemutatója után a Déryné Színház először Pest megyében mutatja be Prvst- ley „Váratlan vendég“ című háromfelvonásas játékát. A Déryné Színház áprilisi mű­sordarabjának sikersorozata után Pilisen ünnepli majd a darab 50. előadását. A darab izgalmas cselek­ménye a nézőteret végig fe­szültségben tartja, Birling textilgyárosék el­jegyzési ünnepet ülnek. Az ünnepi hangulatba berobban Goole detektívfelügyelő, aki egy aznap öngyilkossá lett leány ügyében nyomoz. Az eleven hús-vér figurák, a szellemes párbeszédek, az iz­galmas fordulatok az egyik legnagyobb angol drámaíró tehetségét dicsérik. A darab ütemterve: május 8-án Szigetszentmárton, 11-én Pilis. A darabot J. B. Prístley ir­ta, Stella Adorján fordította, Both Béla rendezte, a szere­peket Vámos Ilona, Jurik Ju­lia, Árba János, Tassi Béla, rés gazdaság dolgozóinak; mivel hatvan holdon kiültették a oaradi- csompalántát. A gazdaság idejé­ben felkészült az újabb védekezés­re. s ha szükséges, a palántákra ekével földet borítanak. A gyü­mölcsösökben további füstölések­kel kívánnak védekezni, s remé­lik. hogy elkerülhetik a nagyobb károkat. Győr—Sopron megyében is süly- lyeüt a hőmérséklet, de fagyká­rok a két nap alatt nem keletkez­tek. A termelőszövetkezeti és ál­lami gazdasági gyümölcsösökben riadókészültségekben várták az éjjeli fagyokat. Mindenütt elegen­Győrvári János, Gyimesy Ti­vadar játsszák. A „Tacskó“ című vígjáté­kot Niccodémi írta, Révay Jó­zsef fordította, Orbók Endre rendezte. A vígjáték a Budar pesten annak idején történt nagysikerű bemutatója óta hazai színpadjainkon itt is, ott is felbukkant időnként. A mulatságos ötlet, a fordulat fos történet, a kitűnően meg­rajzolt alakok állandó derült­ségben tartják a közönséget^ Az eleveneszű, talpraesett ut­cagyerek ártatlan lénye, em­berséges jósága, eleven értei­mé a fejlődés során megérde­melten hozza meg a bohém- kedélyű Totó mérnök komoly szerelmét. A darab közel az 50. elő­adáshoz. Szereplői: Bege Mar­git, Vajay Erzsi, Pintér Zsu­zsa, Mezey Lajos, Krémet Fe­renc, Papp János, Kálmán Márton és Pintér Rózsi. Az előadások ütemterve: május 9-én Dabas, 10-én Tú­ra, 11-én Dunaharaszti, 12-én dő füstölőanvagot halmoztak fel és állandóan mérték a talaj szin­tek hőmérsékletét. Füstölésre azonban nem került sor. mivel maga a természet gondoskodott a védekezésről. Mindkét hideg na­pon Győr—Sopron me-ve terüle­tén erősen párás és esős volt az időjárás, s a hétfőn éiiel is ál­landóan szemerkélő eső vastag oermettel vonta be a gyümölcsö­söket és a kiültetett palántákat. A fagyveszélyes napokban további készenléti szolgálatot tartanak a Győr megyei kertészek és gyé­kénnyel. deszkákkal, papírral fe­dik lé éjszakákra a fagvra érzé­keny. kiültetett palántákat. Monor, Vajay Erzsi, Mezey Lajos, Kálmán Márton és Bege Margit a „Tacskó” egyik jelenetében Az újabb fagyhullám első két napja nem okozott kart Május 8—9—10-én az ország egész terülelén talajmenfi fagyok várhatók „Váratlan vendég.” Dorothy: Vámos Ilona, Gerard Croft: Győrváry János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom