Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-19 / 16. szám

1957. MÁJUS 19, VASÁRNAP rn*t Mccrct C/(Í irtai) Az üj termelési módszerek, a gépesítés, az automatizálásra való törekvés eredményeként emelkedik a termelés a Dióséi I A múlt ®v őrének viha­-------------- ros eseményei m indenütt nagy károkat okoz­tak a termelésben. Meglazult a munkafegyelem, csökkent a termelt áruk mennyisége, ugyanakkor a munkabérek nagyon sok üzemben a törvé­nyesen megszabott 8—12 szá­zaléknál lényegesen többet emelkedtek. Mindebből elke­rülhetetlenül következett, hogy az ipari vállalatok ter­melékenysége az év első hó­napjaiban mélyen alatta ma­radt az olctóber előtti eredmé­nyeknek. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy minden vál­lalat. minden üzem egyformán beadta a derekát az október után elterjedt „több bérért ke­vesebb munkát“ elméletnek. Ahol a vezetők következetesen küzdöttek a termelést gátló nézetek ellen — mint például a Diósdi Csapágygyárban —, ott a munkafegyelem lazítói Csak ideig-óráig tudták aka­dályozni a termelést. I Hibák természetesen •------------ Diósdon is voltak é s bizonyára vannak ma Is. Olyan rendellenességet azon­ban keresve sem lehetne ta­lálni a csapágygyárban, amely veszélyeztetné a termelékeny­ség emelkedését. A vállalat hónapról hónapra termeléke­nyebb, s áprilisban már 12,7 százalékkal túlhaladta a múlt év harmadik negyedének ter­melékenységi mu‘ "töiát. És hogy ez a szép eredmény meg­született. az elsősorban an­nak köszönhető, hogy a gyár irányítói nemcsak megszilárdí­tották a munkafegyelmet, ha­nem ezen túlmenően a műsza­ki fejlesztést legfontosabb fel­adatuknak tartják; Tudvalevő dolog, hogy a termelés növelésének kétféle útja lehetséges: az egyik a dolgozók szellemi és fizikai erejének fokozott igénybevéte­le, a másik pedig a munkafo­lyamatok ésszerűsítése, újítá­sok bevezetése, esetleg na­gyobb termelőképességű gé­pek beállítása Talán mondani sem kell. hogy a két út közül szocializmust építő államban csak az utóbbi járható, így természetes, hogy Diósdon is ezt választották. A gépesítés terén máris megtették az első sikeres lépéseket, s távolabbi tervük az. hogy 1960-ra elérik az automatizálásnak azt a fn. kát, amely a világpiacon is versenyképességet biztosít a vállalat termékeinek. I Maradjunk azonban egye- ------------------ lőre a jelen­nél s vizsgáljuk meg. milyen tényezők tették lehetővé, hogy áprilisban a csapágygyáriak oly szép eredményeket értek el. Jelentősen emelte a görgő- csiszoló-üzem termelékenysé­gét. hogy a görgők kézi adago­lásáról áttérték a kisgéppel történő adagolásra. Ezzel a módszerrel két gépet egy ke­zelő irányíthat, ugyanakkor a kézi adagolásnál lényegesen gyorsabb gépi adagolás módot adott arra. hogy a percenkénti ] 36-os ibrdulatszámot 45-re emeljék. A gépi adagolás be­vezetése óta a görgőcsiszolók 110 százalékos maximális tel­jesítménye 130 százalékra emelkedett. Ugyancsak jelentős módosí­tást végeztek a műszakiak az automata lapköszörűgépen is. Azelőtt a köszörűkő beállítása kézzel történt, most automa­tikusan. Maga a gép állítja be, vagy ahogy ők mondják: ve­szi rá a fogást az anyagra. Kézi beállítással nyolc óra alatt 2500 darab kistípusú csapágy lapköszörűlését vé­gezte el a gép, ezzel szemben most ugyanannyi idő alatt 5400-at munkál meg. A nehéz­típusú csapágyaknál hasonló az arány. Megrövidült a külső csap­ágygyűrűk futópálya Iköszörű- lési ideje is. Négy egyedi ter­melésű gép helyett sikerült négy szovjet gyártmányú automatagépet beállítani s ez­zel a megmunkálási időt 1,6 percről, 1,4 percre csökken­teni. Megjegyzendő, hogy ezeknek az automata gépeknek a gyorsaságon kívül elsősorban az a nagy előnyük, hogy ke­zelőik munkája könnyű. Auto­matagép mellett fizikai meg­erőltetésről szó sem lehet. I A termelékenység '■-------------------1—-— kede­s e elsősorban az itt említett új termelési módszereknek, a gépesítésnek, az automatizá­lásra való törekvésnek köszön­hető — de nem szabad meg­feledkezni a munkások érde­meiről sem. A gyár dolgozói az elmúlt hónapokban deréka- san megállták helyüket a ter­melésben, s minden bizonnyal a jövőben még inkább megáll­ják majd. Varga Benedek Tilo$ a vásáriára hárítani £ termelési többletköltséget A termelőeszközök kellő ki­használásának hiánya, vala­mint a kormány bér- és mun­kaügyi intézkedései többlet- költségeket okoznak iparunk­ban. Az Országos Árhivatal most megjelent rendelkezése szerint a többletköltségek nem emelhetik a termelői árakat, tehát tilos ezeket a vásárlókra hárítani. Az indokolt költség­többletek fedezésére április el­sejétől visszamenőleg állami támogatást kapnak vállala­taink. 144 ezer forintot fizet a négytalálatos lottó A lottó tizenegyedik játék­hetén öttalál atos szelvény egy sem akadt. így a négytaláia- tosobra 2 169 666 forint jut. Négy találatot tizenöt fogadó ért el, kik egyenként 144 645 forintot nyertek. A háromtalá- latos szelvényre 461 forintot, a kéttalálatosra pedig 16 forin­tot fizetnek. Amit a rendeletekről tudni kell A mezőgazdasági ingatla­nok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának 1957. évi 10. sz. törvényerejű rendeiete a Magyar Közlöny 1957. február 3-i számában jelent meg. Ennek a rendeletnek a hatá­lyos rendelkezéseit az aláb­biakban ismertetjük. Vitás tulajdoni és használati kérdések rendezése A kártalanítási, illetőleg a földvisszaigénylési kérelme­ket csak az ingatlan volt tu­lajdonosa, vagy özvegye ter­jeszthette elő. A kérelmet 1957. február hó 28-ig a föld fekvése szerint illetékes köz­ségi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságá­hoz (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) lehetett benyújtani. A vitás kérdéseket, vala­mint a kártalanításokat a községi végrehajtó bizottság a jelen törvényerejű rendelet alapján határozattal rendezi. A határozat ellen az érdekel­tek 15 napon belül fellebbe­zéssel élhetnek a járási (vá­rosi) tanács végrehajtó bi­zottságához.. Ingatlanforgalom és haezonbérlet Magánszemélyek vétel, aján­dékozás vagy csere útján me­ző- és erdőgazdasági ingát- lan tulajdonjogát a járási me­zőgazdasági osztály engedé­lyével szerezhetik meg. Enge­délyt kell adni: a) az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személy részére. 5 kát. hold­nál nem nagyobb föld tulaj­donjogának megszerzésére, feltéve, hogy a saját és vele közös háztartásban élő szemé­lyek tulajdonában levő, vagy egyébként használt összes földterület a megszerzett föld­del együtt a 20—25 kát. hol­dat nem haladja meg; Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat BUDAPEST, XIII. KÉR., FORGÁCS UTCA 9a elvállal mindenféle erőgép, traktor, rész és teljes főjavításokat, valamint egvcb mezőgazdasági gépek javítását is b) a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy részére olyan nagy­ságú föld megszerzésére, amelynek területe — beszá­mítva a saját és a vele kö­zös háztartásban élő szemé­lyek tulajdonában levő me­zőgazdasági ingatlant — nem haladja meg az 1 kát. holdat, összefüggő, zárt terület ese­tén az 1 kát. hold, 400 négy­szögölet. Magántulajdonban lévő és termelőszövetkezet, vagy ter­melői társulás használatában nem álló földjét bárki haszon­bérbe adhatja, illetőleg ré­szesművelés útján hasznosít­hatja. A haszonbérelhető terület élethivatásszerűen földműve­léssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kát. holdat, nem élethivatásszerűen föld­műveléssel foglalkozó szemé­lyek esetében az 1 kát. holdat nem haladhatja meg, figye- lembevéve a saját és velük közö6 háztartásban élő sze­mélyek tulajdonában lévő, haszonbérelt vagy használt összes mezőgazdasági terüle­tet is. A haszonbérleti szerződés feltételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapítják meg. A szerződés érvényességéhez hatósági jó­váhagyás nem kell, a szerző­dés írásbafoglalására és be­jelentésére vonatkozó kötele­zettség azonban továbbra Is érvényben marad. fítLfikez&zJlka. 4 ceglédi Föld­ei váry Károly Általános Iskola tanulói a Csipke­rózsika bemutatá­sával nem csu­pán egy színdara­bot játszottak el... Itt valami eddig szokatlan össze- forrottságot talál­tunk pedagógus és tanítvány, szü­lök és tanárok kő- zött. Mintha az ál­mából felébredt Csipkerózsává ve- zetné a részvevő kezét és azt mon­daná: látjátok, igy kell dolgozni, ilyen bensősége­sen, ilyen tisztán összeforrva. Ez aztán a munka! Ugye, nem fá­radtatok el, ugye, az igazi munka nem kényszer7 Hiszen éjjel fél­tizenegykor, két előadás után olyan frissek és szépek voltak, mintha boldog álomból ébredtek volna ... Igen. a hivatásszerű mun­ka: játék. Akár földet művelünk, akár esztergályo- zunk. vagy éppen színházat ját­szunk és tanítunk általa. És a taná­rok látják, hogy a messzi „öröm­ország", ..csupa- sziv királyfi“ or­szága itt vagyon, ha éneket, szép szót fakasztunk a kis gyér ékek aj­kán . . ; Bizony, dús ter­mést aratunk, ha „jótétkirály“ mód­ján szántunk-ve- tünk! Mert szep­tember óta meg­állás nélkül — az ellenforradalom idején is — for­málják a Csipke­rózsika szerepeit, csiszolgatják a mondatok köntö­sét. Lengyel Lász­ióné osztályfőnök, Pales ik Jenő — a karmester —, Hugyor Gyuláné — a rendező — és tanártársaik ösz­tönzik. buzdítják, nevelik a gyereke­ket. Azt hallot­tuk. a fiatal rajz­tanár éjszaka ké­szítette a Csipke­rózsika szép dísz­leteit. — Bizony, éjt nappallá téve dol­gozik az ember, ha munkája gyü­mölcsét látja. A gyermekek érzik, hogy egy nagy fo­lyamat részesei, amikor a mese vi­lágában a jó és szép legyőzi a go­noszságot — mondja. A tündérszép Kiss Margitka, aki a főszerepet ját­szotta. s amellett kitűnő tanuló, igy szól a színpadról, amikor felébred százéves álmá­ból: Népemért fo­gak élni!... Ezt fejezi ki a mese végső soron. Bíró Tamás, a Csupa­szív királyfi sem ismeri a fáradsá­got, mindenkin se­gít a mesében. Az életben sem fe­ledkezik meg er­ről Tamás. Szépen játszot­tak és énekeltek a kis színészek. Kö­szönjük Magyar Erzsikének, hogy felhívta figyel­münket a Csipke- rózsika című elő­adásra. És ha most csak Bojtor Mária, a máris valóságos színész­nő, a kedves Mo­nostori Jancsi, Er­dei Ilona, Jordán Mária és Kiskun Magda nevét em­lítjük meg. bizto­sak vagyunk ben­ne. más alkalom­mal sorra kerül a mese többi sze­replője is. Most pedig ké­rünk valamit. Szóljanak a gimnazistá kna k, játszanak ők is! Ahol annyi te­hetség és jó szán­dék van. mint Cegléden, onnan egy szép kezde­ményezés bonto­gathatná szár­nyát. Egy gyer­mekszínház léte­sítésére gon dő­lünk. Milyen szép lenne, ha a ceg­lédi gyermek- színház a nyári szünidőben szép előadásaival örö­met szerezne a fa­lusi kispajtásak­nak. Búcsúzóul kö­szönjük Kovács András igazgató tájékoztatását. El­mondta. hogy is­kolájuk 1545-ben alakult és mosta­ni nevét Földváry Károlyról, az 1848-as szabad­ságharcos tábor­nokról nyerte. Az iskolában Tán­csics Mihály is ta­nított. Bizonyo­sak vagyunk, hogy a Csipkeró­zsika prológusá­ban az ő szelle­me lebegett, ami­kor jóságról, a nép szeretetéről és a tiszta munkás­életről beszélt a kispajtás-színész, nő. — gimes — Mó Ne tovább! ájus virágfakasztó, életet adó pompája teszi tán —, hogy mostanában sokszor, nagyon sokszor eszembejut a kishúgom, Angika. A gödrösarcú, bűbájos, ötéves csöppség, aranyszőke fürtjei, pajkos gyermekmosolya, gömbölyű karocs- Icái. Szinte elöltem áU, mosolyog — s engem hirtelen elfog valami megmagyarázhatatlan, nyomasztó érzés. Szépen élsz, fejlődsz kicsi Angika, táguló tüdőd a tavasz fűszeres illatát szívja és csak szépet látsz magad körül. De — mit mondanál, mit éreznél, ha tudnád, hogy fenyegetnek, aljas merénylet ké­szül ellened? Valahol valakinek fáj a te ezüstös nevetésed — valahol laboratóriumdk boszorkánykonyhájában méreg készül a te arcod rózsái, szemedfénye, sima bőröd, növő csontjaid ellen. Te nem tudsz semmit s a többi sok millió Tomikával, Ági­kával, Marikával együtt élitek a gondtalan gyermekség arany- napjait. Nekünk, felnőtteknek helyettetek is tudni, látni kell az irtóztatót — azt, hogy a holnap nemzedéke ellen készül gonosz, embertelen merénylet. Sejtette-e vajon a tudós, aki immár évtizedekkel ezelőtt felismerte az atom erejét, hasznosságát — gondolta-e, mire szándékoznak felhasználni néhány év múlva tudóstársai, nem­zetének politikusai az óriási felfedezést? Merem állítani: nem tudta. Mert ha csak sejti is, összetöri lombikjait, kémcsöveit, megsemmisíti kísérleteinek még a nyomát is, hogy emléke se maradjon az irtózatos víziónak — nemzedékek kegyetlen, gaz kiirtási tervének. Nem sejtette — s Hirosimára lehullott a bomba. Bikini szigetén égig emelkedett a gombaalakú, vöröses felhő. És tér- jed, egyre terjed, lakott, népes országók, városok felé a pusz­tító energia halálos kisugárzása. Nyomában vértelenné válik az arc, a csontok mésztartalma elpusztul, meddővé lesz az asz- szony, erőtlenné a férfi, nyomorékká a gyermek. Képzeletszülte irtózat ez? Nem! Nemrégiben egy ameri­kai folyóirat került a kezembe: a Life. Két oldalt elfoglaló, színes térképre nyitottam rá, azt ábrázolta, hogyan bombáz­hatják egymást a 'különböző nemzetek repülőgépei, tömeg- pusztító fegyverekkel. „Minden városa a földnek elérhető és eltörölhető“ — állapította meg cinikusan a cikkíró. Ez a tér­kép az embertelenségről, a gonoszságról, békés emberek, nem­zetek kiirtásának tervéről árulkodott, a mindenáron való gyil­kolásról az üzlet érdekében. Éppen ezért sok-sok embernek kellett volna látnia ezt a térképet. Mert olyan nemzetközi összefogás kell ma, amely minden eddigit túlszárnyal. Olyan tiltakozási hullám, amely megtör minden ellenállást! Hogy ne legyen ember, a'ki ebből kimarad, ne legyen erő, amely a nép­milliók szavának gátat vet! Ha korunk a szörnyű pusztulással fenyeget is — ugyanakkor meg kell hajolni az emberi össze­tartás és bajtársiasság géniusza előtt. Nyugatnémet tudósok felhívást intéztek tudóstársaikhoz: minden erővel, a tudomány minden vívmányával akadályozzák, meg az emberiség kiirtá­sának bekövetkezését. Elemi erővel bontakozik ki világszerte — hazánkban is a tiltakozás hulláma: S. O. S! Mentsétek meg lelkeinket a pusztulástól. A Szovjetunió kormánya egyik fel­hívást a másik után küldi: tárgyaljunk a békés atomkorszak­ról, semmisítsük meg a szörnyű fegyvereket. Most még ártal­matlanná tehetjük a pusztító energiát —, de ha egyszer fel­szabadul, sivataggá változtathatja a földet. Korunk — az atomkorszak. Büszkélkedünk is ezzel, az emberi tudomány és technika határtalan fejlődéséről beszé­lünk — joggal. De egyet hadd fűzzek mindehhez. A mi korunk — a jövő nemzedék életének kohója, amelyben elválik; fel­nőhet-e a holnap ifjúsága, továbbfejlesztheti-e apáitól kapott tudását? Mi, és velünk együtt a többi békeszerető országok is az atomenergiát az emberiség szolgálatába, a holnap ifjúságá­nak, a Marikák, Tomik, Jancsikák szolgálatába állítjuk. Do vajon elég-e ez? Meg kell védenünk a csontjaink erejét, vé­rünk tisztaságát, szemünk fényét, agyunk gondolatvilágát! Sokszor töprengek ezen mostanában. Leírtam —, hogy gondolkozzunk rajta valamennyien, felnőttek, akikre annyi minden van bízva. És, hogy eggyékovácsolódjon az akaratunk, az erőnk, a tiltakozásunk — az emberiség, gyermekeink védel­mében! Csécsey József Repülőjárat Budapest és Pozsony között A MALÉV és a CSA, a cseh­szlovák légiforgalmi társaság együttműködésének eredmé­nyeként június elsejétől repü­lőjáratot létesítenek Budapest és Pozsony között. Hetenként négy járat közlekedik, két íz­ben magyar, két ízben pedig csehszlovák gép bonyolítja majd le a forgalmat. A repü­lőknek közvetlen csatlakozá­suk lesz a tátrai járatokhoz. Az út 50 percig tart, a tervek szerint az útiköltség 148 fo­rint.; Megrendelőlap 195 * , év i i i ! i • t i • hó l-től megrendelem . PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havi előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező posta- kézbesítőnek fizetem kh A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: Név: Város: 1 lözség: I «•••••••a* ■ i « • » t i t Község: • , kerület « « * « i utca • házszám, . , emelet i i alté 195 i i évi ■ . i i hó . ;-n» az előfizető aláírása Postahivatal tölti ki. Beindítva: 1957 . « • • I • • hírlapfelelőí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom