Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-12 / 10. szám

Atomenergia az emberiség szolgálatában

Ma a* erőmüvek legnagyobb része a szén elégetése útján termel iramot. Ez bizony a szénnek nem a leggazdaságosabb (elhasználása azért, mert a szénben rendkívül értékes anyagok vannak, melyeket az iparban, gyógyászatban kiválóan lehet alkalmazni. Viszont a szén elégetésével ezek az anyagok elvesznek. Azonkívül a szakemberek becslése szerint széntelepeink 150—200 év múlva kimerülnek. Az olajjal is baj van. A világ olajtelepei legfeljebb néhány évtizedre tudják biztosítani a fokozódó szükségletet.

Energiatermelésünket valami módon biztosítani kell. E probléma megoldásának legjárhatóbb útja az atomenergia felhasználása. Az atommagban rejlő energia nagyságára jellemző, hogy egy gyufaskatu- Iványi urándarabból maghasítás útján annyi energiát nyerhetünk, mint «00 vagon barnaszén elégetésével. Persze e hatalmas energiát az ember szolgálatába állítani nagyon nehéz és valami módon le kell lassítani a felszabaduló energiát, hogy az alkalmas legyen erőmüvek üzemeltetésére, bajók, autók, repülök, vonatok hajtására. Az atommag hasadásakor felszabaduló energiát közvetlenül még ma sem tudják motorok hajtására, felhasználni, csupán a nukleáris folyamatok során keletkezett hot tudják energiává átalakítani.

Az a berendezés, amelyben a hőtermelés történik, az az atom- máglya, illetve fejlettebb formáit szívesebben reaktornak nevezik. Mielőtt működéséről beszélnénk, vizsgáljuk meg, milyen módon történik az energia felszabadulás egy közönséges égési folyamatnál. Például, ha szenet elégetünk, a szénatomok oxigénatomokkal egyesülnek és közben meleg, azaz hőenergia szabadul fel. De csak akkor jön létre égés, ha megfelelő hőfokra felhevltjük őket. Tehát a szenet meg kell gyújtani. Ma ez megtörtént, akkor kedvező körülmények között az égés fennmarad, amíg a rendelkezésre álló szénmennyiség el nem ég.

Hogyan lehetséges ez7 Magyarázat a következő: a szén elégetéséhez melegre van szükség, másrészt az elégetés folyamán ugyancsak meleg keletkezik. Tehát a szénatomok egy részénél az égés megkezdődik, ez elegendő hőt fejleszt ahhoz, hogy más szénatomok is meggyulladjanak. ezek szintén hőt fejlesztenek és így megy tovább, szénatomról, szénatomra.

Az Ilyen folyamatot, ahol a hatás láncszerűen terjed át egyik anyagrészecskéről a másikra, láncreakciónak nevezzük. Ugyanez a helyzet az atomenergia hasznosításában is.

Az atommáglyában az atommag hasadásakor szabadul fel a hő. A „tüzet” egy kóbor neutron gyújtja meg (ilyen a levegőben mindig van). Ez eltalálja a máglya fűtőanyagának egyik atomját, mire az szétrobban. A szilánkok között azonban neutronok is vannak, amelyek újabb atommagokat hasítanak szét. Ezek szétesésekor ismét keletkeznek neutronok, amelyek további atommagokat hasítanak szét és így megy tovább, tehát létrejön a láncreakció. A robbanás láncolata, a másodperc törtrésze alatt megy végbe. így szabadul fel az atommag energiája, amely hő formájában jelentkezik. Mivel a folyamat robbanásszerű lenne, ezért a neutronok számát és ezzel az atommagok rombolásának ütemét szabályozni kell.

A kadmium neutronelnyelő tulajdonsága lehetővé tette, hogy meg- inegfelelő tecnikal megoldásokkal szabályozóként használják.

A máglya „fűtőanyagául” a tudomány mai állásában csak az urán, Illetve annak változatai (izotópjai) az úgynevezett 833 urán és 23« urán, továbbá a plutonium alkalmasak,

A termelt hőt valamilyen hűtőfolyadékkal elvezetik az úgynevezett hőcserélőbe, ott hőtarlalmát átadja, és nagynyomású gőzt fejleszt, melyet magasnyomású gőzturbinába vezetnek. Ez meghajtja az áramfejlesztő berendezést, ahol a gerjesztett áramot megfelelő transzformátoron és nagyfeszültségű távvezetéken keresztül eljuttatják rendeltetési helyére, hogy az ember tudásának engedelmeskedve, annak szebb és boldogabb életét szolgálja, GEZA

TOLLRAJZOK

• r

r()ái'vmdal az cíllatkertbfft

Az

előtt

állatkerti majomház kavargó, jókedvű tömeg. Az emberek társadalmi állásra, korra, nemre való tekintet nélkül élvezik, mosolyogják a gyerekekkel komá- zó, tornázó, bothászkodó kis állatokat. Itt mindenki gyerek lesz, ámul és játszik.

Az egyik ketrecben gömbölyű, fehér pofijvi, szórtelen képű kis majom. Szeme csillog, csupa értelem. Elkényeztetett teremtés, tele humorral, kedvességgel. Egy nyurga fiatalember két ujja közé perecet csiptet és úgy tartja oda a kezét. A majom először egy kézzel akarja elvenni a csemegét, de a fiú erősen tartja..; nem megy a dolog; Harag nem lesz belőle, a majom érti a tréfát, megcsiklandozza a fiatalember tenyerét; Az felnevet, elengedi a perecet és az máris a kis állat zsákmánya. Persze nem éhes. Lerágja a sót, a többit szépen visszaadja. Nagy nevetés, a kis majom élvezi a sok embert, a figyelmet, a nyüzsgést, a jól sikerült mutatványnak kijáró tapsot. És együtt él, lélegzik, szinte együtt nevet a hancúrozó emberekkel.

Aztán, ez a harmónia hirtelen cserepekre törik. Testes asszonyság törtet előre, feltűnően öltözött hölgy, a kezében barna csomag. Fölényes és a szó szoros értelmében sodró jelenség. Rohamának szelétől már felbillen egy totyogó kicsi. Nem sókat, törődik az apró néppel, de a nagyobbal sem. Elfoglalja a főhelyet. Nyílik a csomag, jóillatú fasirthús barnállik elő, az asszonyság kihívóan körülnéz és a kis Maki felé nyújtja. Jött, látott és győzött,

Azaz várjunk csakis A' Maki ketté töri a húst, megszagolja. A fokhagymás illatért úgylátszik nem lelkesedik, mert elfintorítja a piszéjét, majd határozott mozdulattal visszadobja az egészet.

A hölgy rábeszéléssel próbálkozik: „Finom ez, te kis csacsi! Szép kis fasírt, jó kis fasírt. Ityet még nem ettél! Néni sütötte, kis majom szereti!” Megy a második gömbölyű, illatos húsdarab. A jelenét megismétlődik. A kis állat még a szemöldökét is felrántja és már repül is visz- sza a hús. Jól megnézi a nénit. „Értetlen egy ember és veszélyes ellenfél.” — gondolja bizonyára. Az emberek kuncogni kezdenek, a néni

Kidtumlis seregszemle Vácon

Mozgalmas képet nyújt ezekben a májusi napokban Vácon a Csányi úti Járási Művelődési Otthon emeletes épülete. A pagymúltú művelődési intézmény néhány héttel ezelőtt új vezetőt kapott. Sáfár György igazgató több éve tevékenykedne kulturális területen és ahogy terveit, elgondolásait ismerteti, úgy érezzük, hogy munkássága újabb eredményes fejezet lesz a művelődési ház történetében.

Itt, ebben az épületben kapott helyet a KISZ városi és járási szervezete is. Példamutatóan szép az együttműködés a kommunista ifjúság és a kultúrház vezetősége között. Ennek kézzelfogható eredmé nyét tapasztalhatjuk majd június második felében, a nagy ifjúsági kulturális seregszemlén.

— A VI. VIT tiszteletére rendezzük ezt a kultúrver- senyt — tájékoztat Sáfár elvtárs. Három részes lesz a verseny. A szavalok a „Béke és barátság" címmel megrendezendő nemes versengésben mérik össze majd erejüket és szerepelnek a kulturális ver- senyen a népi tánccsoportok és a váci járás dalárdái is.

— A kitüntetett váci színjátszó csoport milyen előadásokra készül a közeljövőben? ’ — A jövő hét végén mutatjuk be a „Gyertyafénykeringő“ című zenés vígjátékot, nyárra egy könnyű bohózatot tanulunk, a „Szabin nők el- rablásá‘’-t. ígéretet kaptunk, hogy a Vácon, nagy népszerűségnek örvendő Déryné Színház is gyakrabban meglátogat bennünket. Júniusban a ,.Dr. Pepike“ és a „Váratlan vendég" van a műsoron.

Ujfalvi István művészeti vezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Megtudjuk, hogy a most lezárult fotókiállítást ezernél több látogató tekintette meg. Ez kedvet adott a Tegzes László által vezetett képzőművészeti szakkörnek is egy házikiállitás megszervezésére. Az írói kör ..Váci vallomás“ címmé1 május végén tartja nasv ér" ’-lődésscl várt előadó-estjét.

Új színfolt a művelődési ház életében a 25—30 tagot számláló gyermek színjátszó csoport tevékenysége. Muharai Elemér három kedves mesejátékét most tanítja be Ernszt Gyuláné, a csoport vezetője. A zeneiskola már nem itt működik. Új otthont kaptak a Gépipari Technikum épületében.

Miről írjunk még? A színjátszó-stúdióról, a megjavított műsorral dolgozó filmszínházról, vagy a tánciskoláról? Talán felesleges,' Úgy érezzük!, hogy az eddig elmondottak is igazolják: pezsgő, mozgalmas élet, eredményes munka otthona a váci járás művelődési központja.

Papp Rezső

ingerült lesz. Szidja a Makit és parancsol. Úgy látszik ez a módszer otthon mindig bevált, most is meg van győződve az eljárás sikeréről és máris a majom ujjai között a harmadik darab. De itt a szidalom sem használ. A Maki se veszi most már tréfára a dolgot és a kihívásra, kihívással felel-. Most már nem a földre ejti a finom falatot, hanem egyenesen a nénihez vágja.

Egyesek már felnevetnék. Az asszonyság bosszúsan kapja hátra a fejét. Más talán feladná a harcot, de őt nem ilyen fából faragták. Erőszakhoz folyamodik. A majom a maga részéről úgylátszik befejezte a Vele való foglalkozást, mert ismét egy perecet tartó kéz felé fordul. Az asz- szony nem tágít és a kesztyűvel nagyot üt a majom kis praclijára: „Te csúnya“ — rikácsolja. Egy pillanat, a Maki felhorfkan és kikapja a kesz- tyűt a nő kezéből.

_ Ami most következik, az valóságos majomkomédia.

A kis állat kényelmesen elhelyezkedik a ketrec közepén és megikezäi a kesztyű módszeres átalakítását. Jól a két mancsába szorítja a kesztyűalját, fogai közé veszi az egyik kesztyűujjat és megnyújtja, amennyire csak tudja. Megnézi és kevésnek találja. Ezért gondosan leharapja a körömrészt. És így megy végig gondosan, tervszerűen, valamennyi kesztyűujjon. Az asszonyság tagolatlan kiáltásokkal kíséri a műveletet, a közönségnek azonban határozottan tetszik.

Ezekben a drámai pillanatokban érkezik meg az állatetető. Szakértő pillantással méri fel a helyzetet, sarkonfordul és egy perc múlva megjelenik a ketrecben. A kis majom éppen elkészült a művel; Az ember felé nyújtja a meggyötört ruhadarabot és gyorsan felmászik a polcára.

Az állatetető az asszonyság felé lépked. Finomkodva, két ujja közé csiptetve hozza a kesztyű romjait és komor arccal nyújtja át a hölgynek. Az elkapja, elviharzik.

Milyen jókedvűek az emberek egy ilyen vasárnap délelőtt! Az ápoló körülnéz. Lehet, hogy valami rejtett fényforrás teszi, de határozottan kacag a szeme.

Szántó Miklós

A UfUtUttceM„Mitfcfo"

A légzés igen nehéz munka — minden munkánk között a legnehezebb! Egyetlen életfolyamatunk sem igényel akkora energiát, mint a rekeszizom légszivattyújának mozgatása. Minden egyes lélegzetvétel akkora munkát jelent, mint egy kilogramm súlyt 8 centiméter magasra emelni. Hét órás éjszakai alvás közben a légzésre elhasznált erővel 5 mázsa szenet lehetne az utcáról az első emeletre felhordani. Mindenesetre könnyű elképzelni, mekkora munkát végez az ember pusztán légzőizmaival úgy 70 —80 év alatt.

A legtöbb ember túlságosan sok erőt Is használ el légzésre, mert légzőizmai, mint testének többi izmai, állandóan görcsben vannak, túl nagy a tónusuk és minden lélegzetvételnél le kell küzdeni ezt a fokozott tónust, hogy a mellkas megfelelően ki tudjon tágulni. Mindnyájan ismerjük tapasztalatból a tónus nagy szerepét a légzésnél: amikor az ember fél, a légzőizmok tónusa fokozódik és a légzés megnehezül,

Helyesen beszélünk tehát „feszült” izgalomról — sőt: az izmok feszültsége annyira megnőhet, hogy az embernek „eláll a lélegzete”. Egy veszélyes cirkuszi mutatvány közben mindenki „lélegzetét vlsz- szafojtva” figyel, amikor pedig az akrobata baj nélkül befejezte számát, a közönség „fellé! egzik”.

Minden sportember tudja, hogy csak akkor lesz képes nagy teljesítményekre, ha tökéletesen elsajátítja a jó „légzéstechnikát”. Ez legalább olyan fontos, mint a sportjához szükséges speciális Izom- zat kifejlesztése.

Ha az emberek helyesen lé- legzencnek, sokkal kevesebb aszpirintabletta, sokkal kevesebb idegcsillapító és hashajtó fogyna, az emberek testileg és lelkileg egészségesebbek lennének és bizonyára boldogabbak is, mert a jó mély és szabad lélegzetvétel önbizalmat, bátorságot ad az embernek.

Dr. F. K.

Hallottad már, hogy ...

... az emberi test körülbelül harminc billió sejtből áll? Ha minden másodpercben elhullatna egy-egy sejtet, akkor 900 000 év kellene, hogy az ember elporladjon;

■., a magzati fejlődés harmadik hetében még nem tudjuk megkülönböztetni egy gyík, egy madár, egy ló vagy egy ember embrióját;

... már a régi egyiptomiak megállapították, hogy

a testmagasság a középujj hosszának a 19-szerese;

».. a gyermeknek magától kell megtanulnia megállni és járni. Ha segítünk neki, vagy erőltetjük, könnyen kap valami lábbajt;

TUDOMÁNYOS ERDEKESSEGEK

Gyémánt rádiócsövek

Egy dél-afrikai mérnökcsoport érdekes kísérleteket folytatott néhány gyémántkristály-fajtával. A gyémántfaj- ták többsége, mint ismeretes, nem bocsátja ót az áramot Néhány fajta azonban magasabb hőmérsékleten félvezető tulajdonságokat ölt fel, A tudósok kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy néhány gyémántfajta, köztük a kék gyémántok is, felhasználhatók egyenirányítóként. Már el is készítették az első gyémánt félvezető rä- diócsöveket.

Minden eddiginél jobb műanyag

Az új műanyag a polikar- bonát, amely a szénsav és különböző alkoholfajták nagy molekulaszámú észtereiből áll. Legfontosabb tulajdonsága — ellentétben a rokonjellegű nylonféleségekkel —, hogy 300 C-fok hőt is elbír és elektromos Bzigetelőképessé* gét is megtartja még a 100 C- foknál lényegesen magasabb hőmérsékleten is.

A polikarbonát felhasználá. si lehetőségei szinte korlátlanok. Alkalmazható textilszálak, fóliák, lakkbevonatok, préselt és fröccsöntött tár« gyak, kábelköpenyek, edények és számtalan más használati, valamint műszaki ciki* .gyártására.

Az új műanyag a híres Bayer gyógyszertár vegyészeti osztályán készült,

„FELDERÍTŐ VIRÁGOK"

Minél feljebb hatolt geológiai expedíciónk a meredek lejtőkön, annál rosz- szabb lett az emberek hangulata. A porfir-erek, amelyekben arany-szürkén csillogott a réz, váratlanul eltűntek.

Nemrég még azt hittük, hogy az érclelőhelyek itt, az Altájban kimeríthe- tetlenek. Úgyszólván minden próbegö- dörben porfjrra bukkantunk. Csupán a sűrű fátyolvirág hátráltatta a munlcát. Erős gyökerei -mélyen behatoltak a 'kőzet repedéseibe. Először ki kellett vágni a bokrokat, s csak azután láthattunk hozzá a kutatóárkok ásásához.

Most már nem zavartak bennünket a fátyol virág-bokrok, könnyebbé vált a munka, de az eredmény siralmas volt: a porfir-erek eltűntek, a robbantások csupán fekete palát hoztak a felszínre.

Egyszer, mint rendesen, megtisztítottuk a -robbantásokra kiszemelt helyet, belefúrtunk a köves talajba és megkezdtük a robbantásosait.

A terület, ahol dolgoztunk, teljesen lakatlan volt, de a robbantások idején a biztonsági intézkedéseket szigorúan megtartottuk. Vörös zászlókkal jelöltük meg a veszélyes területet s a vaslapátot kalapáccsal ütögetve hívtuk fel a figyelmet a készülő akcióra.

Elhangzott az utolsó kalapácsütés is, csend lett. Megkezdődött a robbantás.

— Állj! — kiáltottam, mert úgy láttam, mintha a bokrok között valami fehér ruha lebbent volna.

De már késő volt. Barna porfelhő

emelkedett a közelben levő bokrok fölé, majd felhangzott a robbantás döreje.

— Nézd csak! — kiáltotta rémülten

egyik társunk — valaki kendőt lobog- tat. i

Felugrottunk. Egy féketehajú lány ült a földön, s fejkendőjét lobogtatta.

— Élek, élek! — kiáltotta, amikor meglátta rémült arcunkat.

— Mit keres itt? — kérdeztem tőle, amikor a közelébe értünk.

— Diplomamunkámon dolgozó botanikus vagyok. A fátyolvirágökat tanulmányozom, s véletlenül tartózkodó tam az önök részlegén.

Így kezdődött ismeretségünk Nyírta Szvetajlavával, az ' egyetem geológiai expedíciójának munkatársával. Ez a feketeszemű, fáradhatatlan lány gyakran megjelent a mi területünkön, s azokat a helyeket tanulmányozta, ahol fátyolvirág nőtt.

Egyszer sátrunkban ültünk és a kutatómunka tervét vitattuk, amikor félénk leányhangot hallottunk:

— Szabad? — s megláttuk Nyina Szvetajlovát. — Van egy javaslatom ..,

Bizalmatlanul tekintettünk Nyinára, nem tudtuk elképzelni, ■ mivel segíthetne ez a botanikus lány a geológusoknak.

Nyina egy ládára ült és belekezdett mondókájába:

— Szeretném bebizonyítani, hogy bizonyos növények elterjedése és a talajban a réz koncentrációja között kapcsolat van. Nemrég két kínai geológus

a növények után tájékozódva érclelőhelyet fedezett fel. Amerikában egyes csüdfű-fajták nyomán uránércre bukkantak. Az Uraiban pedig a kökörcsin segített a nikkelérc-lelőhelyek feltárásában. Ugyanilyen móflDn fel lehet kutatni a cink, az ólom, az ezüst és más hasznos ásványok lelőhelyeit is.

— De vegyük csak a mi fátyolvirágunkat! — fordult Ny ina a szavait most | már érdeklődéssel hallgató geológusok | felé. — Hol találtak porfir-ereket? A | fátyolvirágok alatt. Amikor eltűntek | ezek a növények, eltűnt az érc is, s csak | fekete palát találtak. Eszerint tehát a | rézérc és a fátyolvirág között meg- | !iatárczott kapcsolat van. A fátyolvirág- | vak rézre van szüksége, amelyet gyöke. | rei útján vesz fel a talajból.

A leány szavai most már meggyőzően I csengtek. Elhatároztuk, hogy mindezt § ellenőrizzük a gyakorlatban, S amikor | az egyik hegyoldalban feltűntek a fd- 1 tyolvirág-bokrok, nyomban megkezdtük | a felderítést. A kutatógödrökben %>or- | firra bukkantunk.

A második és harmadik részlegen | megismételtük a kísérletet. Az ered- f meny ugyanaz, ez már nem véletlen, \ hanem törvényszerűség.

így sietett a botanikus a geológusok \ segítségére. Az expedícióban a mi rész- \ légiink érte el a legjobb eredményeket, | s ebben nagy érdeme volt a botanikus \ leánynak, aki jobban ismerte a termé- \ szetet, mint mi.

A. Viktorov

Piccard professzor, a geofi- ; zikai év alkalmával 15 kutató i leszállást végez a Földközi- i tenger térségében. Ettől füg« j getlenül legújabb — hosszú- ! kás hengeralaku — mélyten- I geri kutató-hajójával rövide- i sen ötezer méteres mélységbe i kíván leszállni.

Piccard

új kutatóhajója