Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-11 / 9. szám

1857. MÁJUS 11, SZOMBAT ’Ctrlao 3 Öt Pest megyei üzem munkájáról terveiről, gondjairól A Pest megyei gyárak, vállalatok és üzemek a fővá­rosban kirendeltségeket és igazgatóságokat tartanak fenn. Munkájuk, problémájuk meg­világítására a Pest megyei Hírlap munkatársa felkereste a budapesti irodákat. Utudk elsőnek a Dunai Hajógyár irodájába vezetett. •— Nem nyilatkozhatunk —- mondották mereven elzárkóz­va —, mert erre engedélyt keli kapnunk. Végül mégis elmondották, hogy anyagbeszerzési ügyek­kel foglalkoznak. A budapesti iroda működése nélkül nyers­anyagbeszerzési nehézsége lenne a gyárnak. A nyersanyag folyamatos szállítása különő- sen fontos, mert az általuk gyártott vízibusz iránt világ. szerte nagy az érdeklődés. Dél-Ameriikéval, Svédország­gal, a Szovjetunióval tárgyal­nak. Ezek az országok na­gyobb rendelést akarnak fel­adni vízibusz szállításra. Most kezdték gyártani az alumU nium tengeri mentőcsóna-ko. kát. A külföldiek ezt is meg­nézték, igen jónak találták. A közeljövőben e gyártmá­nyokra Is várnak megrende­lést. Keresett cikk még a pia­con a hajógyári motorkerék- pár-oldalkocsi is, valamint az alumínium vitorlás. A Csepel Autó anyagbeszerzési osztályán már nem ily szűkszavúak. — Nekünk, anyagbeszerzők­nek kell előteremtenünk — mondották — a gyártandó al­katrészeket. é® az összes keres­kedelmi árut. Súlyos problémákat rak ez. az anyagbeszerzők vállára, mert a kohászat nem tud fel­fejlődni a megnövekedett gyártási kapacitáshoz. Tizen­két anyagbeszerzője van a gyárnak, akik 150—200 vál­lalattal dolgoznak. — Nagyon sokat kell szalad­gálnunk — fejezik be a felvi­lágosítást —. hogy a gyár tel­jesíteni tudja a tervét. És ha teljesíti, bennünket meg sem említenek. Bezzeg ha nem, akkor az anyagbeszerzésben van. a hiba. A Pest megyei Téglagyár [gyesülés budapesti igazgatósága alá 10 gyár tartozik. Érdekes, hogy az egyesülésnek Nógrád me­gyében iis van két gyára: Szé- csényben és Ludányhalászi- ban. Pest megyében Száz­halombattán, Érden, Török­bálinton. Erdőkertesen, Ör- szentmiklóson. Mendén gyár­tanak téglát, ezenkívül Bé­kásmegyeren és Gubacson van még téglagyáruk, me- lyek évente 80 millió téglát ké­szítenek. Most teljes kapacitás­sal dolgoznak, a szükségletet azonban nem tudják kielégíte- ni. Tárolási nehézségeik van­nak. mert az építkezési válla­latok vontatottan szállítják el a megrendelt téglát. Ha ezt a problémát megoldanák, tér. melékenységüket öt százalék­kal lehetne emelni. Vörös csiUag díszíti a nyolc­szoros élüzem, a Pest megyei Merögarriasági Gépjavító Vállalat kapuját. Szorgos munka fo­lyik itt. Nem is csoda! Ez a vállalat volt az első december­ben, mely megindította a rendszeres termelő munkát. Pedig nem volt könnyű do­log. Az ellenforradalmárok megtámadták a mellettük le­vő Angyalföldi Rum- és Szesz­gyárat. Molnár Ferenc igaz­gató felfegyverezte az öntu­datos kommunista munkáso­kat. akiknek sikerült meg­menteni a 80 vagon kész árut. Rossz rágondolni is, mi tör­tént volna, ha a tömeg rásza­badul a rumra! De ők meg­akadályozták ezt a veszélyt. Ma már csak a neve ..Gép­javító Vállalat". Igaz, végez­nek mezőgazdasági gépjaví­tást. még vedig kiválóan, pro­filjuk azonban inkább a me­zőgazdasági kisgépgyártás. El­készítettek 150 darab hordó­emelő készüléket, raktáron is van, ezt akarják eladni. Si­kerül 1«, hiszen az ára csak nyolcezer forint. Megkezdték a családi házak­hoz méretezett impregnált vas. tető szerkezetek gyártását is. Ez jobb és olcsóbb, mintha fából készítenék. Tíz méteres tetőszerkezet 2400. hét méteres pedig 1870 forintba kerül. Fa­tető szerkezet 50 százalékkal kerülne többe. Nyersanyag nehézségeik vannak, de ezeket legyőzik. Telve vannak optimizmussal munikafkedvvel. A Pestvidéki Ásványbánya Vállalat fővárosi igazgatósága 10 bánya munkáját hangolja Össze. Ezek között két Nógrád me. gyei van. Tűzálló agyagot, bentoidot (derítő anyag), kü­lönböző minőségű homokot és krétát termelnek a piüsvörös- vári, felesuti, sóskúti, solymá­ri. diósdi, budatétényl, nagy­tétényi, felsőpetényi, tinnye) és zebegényi bányákban. Termelésük az ipar szükség­letéhez igazodik. Többet is tudnának termelni, ha erre szükség van. Legértékesebb termelvényíik a bentoid, amelyből jelentős mennyisé­get exportálnak. A bányákat gépesítették. Bizony, sokszor döcög a mun­ka. mert dömper-, autó- és kotrógép-javításhoz nem tud­nak alkatrészt kapni. * Körsétánk véget ért. Az adatokból kibontakozó összkép jó és biztató. Vannak itt-ott még zökkenők, ezek azonban elenyészők az egyre jobban kibontakozó munkakedvhez képest. K. P. &eglld, a Lzt imw&hik ö áf-ő LCL A textiles szakszervezet elnöksége a megújuló munkaverseny-mozgalomról Több textilipari üzemben kezdeményezés bontakozik ki, hogy valamilyen egyszerűbb formában ismét újítsák fel a munkaversenyt. Az újra felélénkülő mun- kaverseny-mozgalommal a Textilipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége több íz­ben foglalkozott. Az elnökség álláspontjáról a következőket mondották az MTI munkatár­sának: — A szakszervezet elnöksé­gének az a véleménye, hogy a szakszervezeti aktivistáknak kötelességük a termelés segí­tése, többek között az újítási mozgalommal, a szakképzett­ség fokozásával, a munkafe­gyelem szilárdításával és a munkaverseny útján. Hasz­nosnak, sőt szükségesnek tart­ják a dolgozók versenyét, de nem a régi, stík adminisztrá­lással járó, bürokratikus mó­don. Néhány üzemből már ér­kezett hír a szakszervezethez a dolgozók kezdeményezései­ről, ezek között található a Pápai Textilgyár, az Üjszegedi Kenderszövő, az Újpesti Cér­nagyár, a Kalapgyár és ver­senyt kezdett egymással négy budapesti üzem: a Hazai Fé- süsfonó, a Soroksári Textil­gyár, a Fonalkikészítő és a Pesterzsébeti Kötöttárugyár. A Pápai Textilgyárban sok kí­vánnivaló van a késztermé­keknél és hogy a minőséget megjavítsák, elhatározták, a rendelkezésükre álló tizennégy­ezer forintért ajándéktárgya­kat vesznek, amelyekkel meg­jutalmazzák a legjobb árut gyártókat. Ezt a módot a dol­gozók helyesnek tartják, nincs vállalás, nincs adminisztráció és sokkal célravezetőbb. Ha­sonló módon mozgósítják a dolgozókat az Üjszegedi Ken- derezövőgyárban is, ahol pénz­jutalmakat tűztek ki. Másutt a művezető csoportokat hívják össze és részlegenként meg­beszélik, hogyan javítsanak munkájukon. A szakszervezet aktivistái­val ismerteti a kezdeményezé­séket, hogy tanácsot adjon az új módszerekhez, de nem ír elő semmiféle kötelező utasí­tást. A gyakorlatban alakul majd ki, hogy melyek a leg­jobb versenyformák, s azok hasznosítása az üzemi szak- szervezeti bizottságok fel­adata. (MTI) Bobori Károly ceglédi tsz- tag megtérve a mezei munká­ból, leült ebédelni, s szórako­zás céljából olvasgatni kezdte a „Sportfogadást". A LOTTO tárgynyereménysorsolás ered- ményeit böngészve feltűnt ne­ki, hogy nagyon ismerő» az egyik szelvényszám. — Anyu, gyere be! — kiál­tott ki izgatottan a feleségé­nek. — Megnyertük a Wart- burg-autót. — Ugyan, ne bolondozz «— legyintett az asszony. — Miért éppen mi nyernénk. Amikor jobban megnézték a szelvényeket, meggyőződött róla, hogy övék a nyertes szám. Bobori Károly azonnal bement a LOTTO fogadási iro­dába, nézzék meg ott is, való­ban övék-e a nyeremény. Ud­varéi Ferenc, a LOTTO-iroda Vezetője — akitől Bobori a szelvényt vette — majd a pla­fonig ugrott meglepetésében és örömében. De kétség sem fér­hetett hozzá, valóban Bobori Károly a szerencse fia. Boboriék állandóan lottóz­nak. Legutóbb 9 szelvénnyel vettek részt a játékban, de ar­ra álmukban se gondoltak, hogy ilyen, hirtelen autótulaj­donosok lesznek. Találgatni kezdte a család, mi legyen a csoda-kocsival. Ök nem érte­nek a vezetéshez, meg luxus is egy ilyen Wartburg. Ügy döntöttek, hogy eladják, s az árán ruhát, bútort vásárolnak. Jelentkeztek is azonnal vá­sárlók. Volt, aki házat ígért érte! De Bobori Károlyéknem Képünkön: Józsa Sándor, a Sportfogadási és Lőtté Igaz­gatóság osztályvezetője átnyújtja Bobori Károlynak a Wartburg gépkocsira szóló utalványt. Jobboldalt: Salamon József, a Lőtté Igazgatóság előadója akarnak üzérkedni, ha már a szerencse istenasszonya így pártfogásba vette őket. Tud­ták, hogy a város körzeti or­vosa, dr. Gyányi Lajos autót szeretne venni. A Boborl-csa- lád jól ismeri a körorvost, mert sokat betegeskedik a gazda. Nem olyan régen meg hároméves kisfiúk életét men­tette meg az önfeláldozó dok­tor. Főleg ezért, úgy döntött a családi tanács, hogy 40 000 forintért dr. Gyányié legyen a kocsi. Mint Bobori Károly A munkások tudják — rajtuk múlik: életképes lesz-e a Pomázi Posztógyár munkástanácsa EGY GYÁR ezernyi gondja- baja. Naponta tíz és száz el­intézendő ügy az íróasztalok fiókjaiban, a vezetők gondola­tában, agyában és szívében. Mert van ügy, amihez csak papír és ceruza kell, egy alá­írás, s elintézte az Igazgató. De van olyan is, amely már töprengést, gondolkozást, néha furfangos észjárást is kíván. S van ügy, van baj, amely szí­vet, lelkiismeretet követel a vezetőtől. Ilyen pedig naponta tucatjával akad egy gyárban. És milyen jó, ha a vezető — a vezetők — megoszthatják egymás közt a nagy család — a gyár gondját-baját. A Pomázi Posztógyár is napról-napra éli sajátos életét. A falak, a szobák, a gépek és íróasztalok október után is maradtak úgy. ahogy voltak. De az emberek — vezetők és munkások — kemény, nehéz napokat éltek át. S ez nem múlott el nyomtalanul. Az el­lenforradalom káros hagyaté­kait sokan még őrzik Kéte­lyeikben, ki nem mondott sza­vaikban, jogos, vagy jogtalan sérelmeikben s olykor passzi­vitásukban is. Raktárról szállítunk hordóemelő gépeket Megrendeléseket felvesz a PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII, Forgács u, 9a. A gyárban — minden dol­gozó tudja ezt — ma a vezetés minden gondja a gazdasági vezetőkre és a pártszerveze­tekre hárul. Szerencsére a kommunisták az elsők között rendezték soraikat s így ma már szinte fel­becsülhetetlen segítséget tudnak adni a gazdasági vezetésnek. AZ ELLENFORRADALOM, s a gyári „hangoskodó haza­fiak” jóvoltából a szakszerve­zet megszűnt. Most kezdi is­mét szervezni aktívahálózatát, kezd újra talpraállni. A mai körülmények között — sajnos — nem tud még hathatós se­gítséget adni a vezetés nagy munkájához; Marad tehát a munkásta­nács!? Nem, a munkástanács egyszerűen nincs, nem létezik a gyár életében. Csak a papíron s az emlékezetekben él, hogy volt s van egy szerv, amely készakarva kihúzza ma­gát a segítés terhe alól. — Míg a személyi kérdések voltak napirenden, aktívan dolgoztak — mondják többen. Voltak tehát mozgalmas napjai is a munkástanácsnak? Radó Ödön, a-munkástanács elnöke panaszkodik; — Magunkra vagyunk hagy­va, a felsőbb szervektől sem­miféle utasítást nem kapunk Február óta nem tartott a munkástanács mégcsak meg­beszélést sem. Bizonytalanság­ban vagyunk; Az elnökség áprilisban le­velet intézett az MSZMP és a vállalat vezetőségé­hez, amelyben kértük: tár­gyaljuk meg közösen a munkástanács ügyét. Vá­laszt még nem kaptunk. — Nyílt kártyával akarunk játszani, adjanak ehhez segít­séget — mondja. VALÖ IGAZ az is, hogy sem a vállalatvezetés, sem a pártszervezet nem igényelte eddig a munkástanács segítsé­gét. Igaz, a gyári élet nélküle is folyik, de a munkástanács létezni akar. A Pomázi Posztógyár kol­lektívája ennél sokkal nehe­zebb prob'émákka] is megküz- dött már. A munkástanács ügyét rendbeszedni — ez is rájuk vár. Ök választották meg annak idején, ők döntse­nek most is sorsáról. Ha a munkástanácsban olyanok vannak, akik gátolják a fej­lődést, ha vannak olyanok, akik munka helyett még min­dig személyi ügyeken csám­csognának, a karrieristákat, az alakoskodókat váltsák le; Rajtuk — a szövőkön, a fonókon, a lakatosokon, művezetőkön és mérnökö­kön, a kommunistákon és pártonkívülieken egyaránt — múlik, hogy a termelést segítő, a vezetés ezernyi gondját-baját megosztó szervvé válik-e a munkás- tanács. A MUNKASTANACS pe­dig — ha valóban nyílt kár­tyával akar játszani — mer­jen kiállni a dolgozók elé s valljon színt, mert csak ez hozhat döntő fordulatot mun­kájában s népszerűtlenségé­ben egyaránt. Ne várjon sem­miféle felsőbb utasításra. Ha segíteni akar, tegye. Van el­intéznivaló munka és problé­ma a gyárban elég, jut belőle a munkástanácsnak is, mondja: hadd jusson el gyor­sabban a szegény betegekhez. Reméljük, a hivatalos szervek nem gördítenek akadályt az átadás elé. Mondanunk se kell, hogy a Bobori-család végtelenül bol­dog. De rajtuk kívül még há­rom lottózót látogatott meg a szerencse. Ceglédiek nyerték 1 fűkaszát, 1 halszemélyes he­rendi étkészletet és 1 stílbú­tort. A stílbútor tulajdonosa eddig még ismeretlen. Minden­ki vizsgálja meg jól a szelvé­nyét, mert ki tudja? Hátha! Úgy látszik, a ceglédi LOT- TO-szelvények esélye nagy a Játékban, mert az utóbbi he­tekben 10 darab négyes találat volt. Boboriék példáján felbuz. dúlva, most a ceglédiek nagy lottólázba estek. A LOTTO- iroda alig győzi kielégíteni a* igényeket. A Wartburgot a napokban adja át Boboriéknak ünnepé­lyes keretek között az Orszá­gos Takarékpénztár ceglédi ki- rendeltsége; Szebelkó Erzsébet Gyengült a fagy, küszöbön a meleg A Meteorológiai Intézet leg­frissebb értesülései szerint a délnyugatról közelgő meleg légrétegek eltértek ugyan ere­deti irányuktól, de helyettük most északkelet felől indult meleg áramlatok érkeznek. A Dunántúl egyes vidékein már plusz tizenöt fokot mérték. A péntekre virradó éjszakán ennek ellenére még több hely­ről érkeztek fagyjelentések: Zalaegerszegen és Szombathe­lyen mínusz négy fokot mér­tek. Most először a Duna vo­nalát is áttörte a fagyhullám, s Szeged, Baja határában mí­nusz egy-két fokig hűlt le a talajmenti légréteg. Általában erősebb felhősödésre és — fo­kozatos —, de határozott fel- melegedésre számíthatunk. 195 Megrendelőlap év iiiiiiiii bó 1-től megrendelem PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havi előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező posta- kézbesítőnek fizetem ki; A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: • • l I i • • • I i l * i i i I i Név: Város Község: : i kerület i i • • ■ utca házszám,, .emelet: : ajtó g: I 195 : ; évi hő ; i-n: t | Ili l Ili 9 1 í I az előfizető aláírása Postahivatal tölti ki. Beindítva 1957 o ítva: l I ■ S t I • • t i • hírlapfelelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom