Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-10 / 8. szám

1957. MÁJUS 10, PÉNTEK MECYl 'v/f irl (Folytatás a 2. oldalról) | gessége nem a kormányon, hanem a népi demokratikus renddel szemben fellépett sze­mélyek magatartásán múlik, i Tisztelt elvtársak! Az újjá­szervezett párt hathatós se­gítségével a kormány az el­lenforradalmárokkal szemben folytatott harccal egyidejűleg szívós munkát folytat az em­berek felvilágosításáért, a tö­megek bizalmának megnyeré­séért. Az elmúlt hat hónap po­litikai eredményei így fog­lalhatók össze: van erős pártunk, teljesen helyreál­lítottuk Népköztársasá­gunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatal­munk, van szervezett fegy­veres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériu­mok, dolgoznak a taná­csok, s ami mindennél fon­tosabb számunkra, napról napra növekszik a töme­gek bizalma s elszigetelő­dött politikailag is az el­lenforradalom, Mit tett a kormány a népért? A tömegek megnövekedett öntudatának értékes megnyil­vánulása, valóságos szavazás a néphatalom mellett és a kormány aktív támogatásá­nak kifejezése az az örvende­tes tény, hogy ipari és mező- gazdasági termelésünk mind biztatóbban fejlődik. A terme­lési sikerek sorában az első helyen és az elismerés hang­ján kell megemlékeznem bá- hyászalnk nagyszerű munká­járól. A múlt év szeptembe­rében 77 és félezer tonna, köz­vetlenül október 23-a előtt pedig 78 000 tonna volt szén- termelésünk napi átlaga. No­vemberben ez az átlag 10 000 tonnára esett vissza és de­cemberben is csupán 17 és félezer tonna volt. Most szén- termelésünk napi átlaga 66 000—68 000 torma körül Van. Talán érdemes megemlí­teni, hogy március 15-e tisz­teletére 14-én a szénbányá­szok 66 800 tonna szenet, a felszabadulás • évfordulóját megelőző napon, április 3-án 78 000 tonna szenet és április So-án, május 1 tiszteletére ti5 200 tonna szenet termeltek, fNagy taps.) Az előző hónapokban szá­mos réteget érintő bérrende­zést hajtottunk végre. Ren­deztük a bányászati munkások bérét, az állami iparban a munkások és kisegítő dolgo­zók bérét. A rendezés nyomán az érintett dolgozók ez évben 1200 millió forinttal többet ke­resnek, mint azelőtt.' Az épí­tőipari munkások és kisegítők bérének rendezése, valamint az idénypótlék 560 millió fo­rintot, a közlekedés dolgozói, nak bérrendezése 265 millió forintot, a kereskedelmi dol­gozók fizetésének rendezése 246 millió forintot jelent. Meg­javult az ipar és az építőipar műszaki dolgozóinak kereseti lehetősége is. Ennek bérkiha­tása a folyó évben 240 millió forint. Az oktatási intézmé­nyek nevelőinek és egyéb al­kalmazottainak bérrendezése ez év végéig 180 millió forin­tot jelent. Valamelyes bérja- vítás vált lehetségessé a mező- gazdaság területén és néhány más dolgozókategóriánál is. Mindezek a rendelkezések egy évre számítva hozzávetőlege­sen 4300 millió forinttal nö­velték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. — A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézke­dés történt. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete meg­szüntette a mezőgazdasági ter­mények és termékek kötele­ző beadását. Egy másik tör­vényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével több milliárd forinttal emelkedett, illetve emelkedik. Hasonlóképpen a parasztság érdekeinek megfe­lelően intézkedett a kormány, amikor a községekben fizeten­dő adó kivetésével és kezelésé­vel kapcsolatos elsőfokú ható. sági feladatokat a községi ta­nácsok illetékes szakigazgatási szerveire bízta.. A múlt év de­cemberében hozott egyik kor­mányhatározat lehetővé tette, hogv a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik telje­sítését egy évre felfüggesszék. Törvényerejű rendelet intézke­dett arról, mekkora mező- és erdőgazdasági földterületeket vásárolhatnak magánszemé, lyek. Hasonlóképpen az Elnök» Tanács törvényerejű rendele­téivel rendezett egy sor égető kérdést a mezőgazdaság terü­letén. amiről már Dobi elvtárs előttem beszélt. Törvényerejű rendelet megszüntette a köte­lező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaságfejlesztési já­rulék megszüntetéséről. —• Széles rétegeket kedve­zően érintő intézkedéseink so­rába tartozik, hogy megszün­tettük a gyermektelenségi adót; április 3-tól visszakapták a féláru utazási kedvezményt mindazok, akik munkakörük- •nél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Intézke­dett a kormány a törvénytele­nül megvont nyugdíjak ren­dezéséről. A közszolgálati al­kalmazottak belföldi kikülde­tése esetén felszámítható költ­ségeket is rendeztük. A kor­mány előterjesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete jutalmat biztosított a hatgyermekes anyáknak. Rendezte a kormány a mun­kaszüneti napokat, eleget tett a dolgozó^ kívánságának, ami. kor húsvét hétfőjét és kará­csony-másnapját ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvání­totta. A kormány rendezte a kis­iparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kér­dését is. A kormány több ren­delkezéssel igyekezett egysze­rűsíteni és ésszerűsíteni a fel­duzzadt, rendkívül sokba ke­rülő adminisztrációt az állam­igazgatásban és a gazdaság- vezetésben; összefoglalva a beszámoló e részét: úgy gondolom, megállapíthatja a tisztelt országgyűlés, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékénak szélére so­dort országban a normális munka és élet helyreállí­tásáért, íiz előző eszten­dőkben történt hibák ki­javításáért. — Nyiltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdé­séről is. A szocializmus építé­sének, a proletariátus diktatú­rájának nem szükségszerű ve­lejárója. nem feltétele, hogy több politikai párt működjék. Egy sor olyan szocializmust építő országot ismerünk, mely­ben nincs több párt. Viszont vannak olyan szocializmust építő országok is — többek között Kína, Lengyelország —, ahol a kommunista pártok mellett más pártok is részt vesznek a kormányzásban és segítenek a szocializmus építé­sében. Nálunk Magyarorszá­gon a különböző szövetséges pártok még 1948 után is bizo­nyára sok hasznos segítséget nyújthattak volna építő mun­kánkhoz. ügy gondoljuk, hogy ezeket a lehetőségeket nem használtuk ki kellően. De most majdnem tíz évvel később, a történelmet nem lehet vissza­forgatni. — A koalíciós pártok kérdé­sének vizsgálatánál ezenkívül semmiképpen nem mellőzhet­jük az októberi negatív tapasz­talatokat. amelyekről beszámo­lóm első részében részletesen beszéltem. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai viszo­nyainkban a többpárt­rendszer, mint kormány­zati rendszer megvalósí­tása nem időszerű. Mint minden más kérdés, ez a kérdés is alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekei­nek és ezek az érdekek most semmi esetre sem kívánják a pártharcokat, pártviszályokat, az eszmei zűrzavart, a minden becsületes ember által hőn óhajtott nemzeti egység szét- szaggatását; Magától értetődően ez az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonat­kozik. nem zárja ki. ellen­kczően. feltételezi és meg­kívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kom­munisták vegyenek részt. — Szólni kívánok az egyház és az állam viszonyáról is. A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos, vagy nem vallásos meggyőző­dését, a lelkiismereti szabad­ság jegyében biztosítja min­denki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragasz­kodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhas­sák fel a népi demokratikus rendszer, a néphatalom, a szo­cialista fejlődés ellen irányuló eszmék, vagy ilyenirányú cse­lekmények céljaira. Népi de­mokráciánknak az egyházak­kal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amely- lyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új te­hertételként nehezedik Mind- szenty középkori, feudális po­litikája és személye — sajná­latos módon — politikai har­cot kezdett a népi demokra­tikus rendszer ellen. A kor­mány illetékes szervei és a Magyarországon működő ösz- szes egyház — közöttük a ró­mai katolikus egyház — kép­viselői között lefolyt tárgyalá­sok a kormány novemberi nyi­latkozatának megfelelő ered­ményre vezettek — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés felosz­latása és új választások kiírá­sa. Az októberi ellenforradal­mi támadás azonban megza­varta országunk rendjét, sú­lyos sebeket ejtett azon és nagy károkat okozott népgaz­daságunknak; Ma az ország dolgozó népe a sebek orvoslá­sán, begyógyításán fáradozik, Ezért a kormánynak az az ál­láspontja, hogy a jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és időnket parla­menti választásokra fordíta­nánk. Javasoljuk, hogy az al­kotmány nyújtotta lehetősé­gekkel élve, az országgyűlés mandátumát hosszabbítsuk meg, halasszuk el a választá­sok kiírását. Nem kétséges, ha a párt, a kormány és a Haza­fias Népfront most a legfonto­sabb más természetű feladato­kat félretéve választási mun­kálatokba fogna, a munka eredményeképpen a választók túlnyomó többsége megválasz­taná a Hazafias Népfront je­löltjeit. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fog­ja, ha erőnket most más, sür­gősebb feladatokra, nem utol­sósorban a gazdasági felada­tokra összpontosítjuk. — Közéletünket az elmúlt hónapokban és hetekben fog­lalkoztatta a címer-kérdés. — Ami az úgynevezett Kos- suth-címert illeti, a történel­mi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az Oszt­rák—Magyar Monarchia ide­jén a királyi * koronával a Habsburg-monarchia egyik jelvénye volt. Ebből a job­bágyságot jelképező kettőske­reszt, az imperialista törekvé­seket kifejező hármashalom és négy folyó, nem a mi, új, •történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fe­jeznie népi államunk politi­kai eszméjét. Javasolt új cí­merünkben a nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó ma­gyar népnek a nemzeti ha­gyományokat tiszteletben tar­tó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmoni­kus egységben vannak a nem­zetközi proletárszolidaritás eszméivel és ezt kifejezi a pajzs felett elhelyezett ötágú vörös csillag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és ki­domborítja címerünk népi jellegét, Gazdasági nehézségeink megoldása Erősítsük a proletárdiktatúrát! Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a népi hata­lom ellenségei még nem nyu­godtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következésképpen szükséges, hogy a párt és az ország ve­zetői, de legalább ugyan­olyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenek­előtt a munkásosztály öntu­datos tömegei állandó figyel­met fordítsanak a munkás- paraszt állam erejének, a pro­letárdiktatúra erejének növe­lésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatat- j teát a lenini tanításoknak ! megfelelően kell erősítenünk j és gyakorolnunk. Ez azt je- j lenti, hogy egyidejűleg kell ! fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokrati­kus oldalát. Október egyik legfonto­sabb tanulsága számunk­ra, hogy a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi fel­adatot megoldhatja mind­addig, ameddig megőrzi a marxizmus—leninizmus tisztaságát minden torzu­lással és torzítással szem­ben, és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan ke­zében tartja. Á népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szi­lárd hatalmának első és nél­külözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely ké­pes helyesen kidolgozni, a marxizmus—leninizmus taní­tásait vezérfonalként alkal­mazva, a munkásosztály poli­tikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bi­zalmát. a tömegekre támasz­kodik, azok aktív támogatá­sát igényli és ki is tudja fej­leszteni. Véleményem szerint pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének irá­nya egészséges és máris be­tölti ezt a szerepet. Népköztársaság un k egészsé­ges fejlődésének feltétele, hogy a munkásosztály politi­kai egysége és vezető szerepe társadalmi életünkben biztosít, va legyen. Azoknak a jóhisze- műetonék vesztét, akik az ok­tóberi események előtt, vagy alatt politikailag utat tévesz­tettek, nem kis részben a re. vizionistáknak az a hazug és a marxizmus—leninizmus ta­nításaival homlok egyenest ellenkező ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szerepé­ről szóló tanítások elavultak volna. Vannak olyan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma — ahogy ők nevezik, az atom­korszakban — a társadalom vezető osztálya az értelmiség, vagy mint mások nálunk hir­dettél!. az ifjúság volna. A marxizmus—leninizmus vilá­gos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fantos ré­tege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem is le­het vezető osztály. Még ke­vésbé osztály az ifjúság. Ezek­nek a hamis nézeteknek le­leplezésével a kellő helyen és alkalommal, és a szükséges gonddal még foglalkozni kell. Ide csak a kérdés napi politi­kai oldala tartozik; A proletárdiktatúra meg­erősítése ina azt a felada­tot állítja a párt és az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őriz­ve és erősítve mélyítse el, szilárdítsa a munkás-pa­raszt szövetséget, álla­munk legfontosabb politi­kai alapját a munkásosz­tály vezetése alatt. Október után új, kedvező feltételek vannak a munkás­paraszt szövetség további Szi­lárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a mun­kásosztály ismét segített, meg­védeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös céL Pa­rasztságunk tudja, hogy a fa­lu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meg­győzés. és meggyőződés elve és megszűnt minden adminisztra­tív eszköz alkalmazása. Meg­győződésünk, hogy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem előmozdítja a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat ré­széről a falu meglevő szocia­lista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek, továbbá a mostanában örvendetesen szaporodó különböző egysze­rűbb termelési társulások tá­mogatását. Egyénileg gazdálkodó pa­rasztságunk számos fontos in­tézkedés nyomán tapasztalja, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány híven a munkás-paraszt szövetség po­litikájához és a nemzetgazda­ság érdekeinek teljesen meg­felelően, elő kívánja mozdí­tani az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fej­lesztését. A termelés fejlesz­tése viszont megkívánja, hogy egyénileg gazdálkodó paraszt­ságunk jelentősen megnöve­kedett jövedelmének megfele­lő részét gazdasága fejleszté­sére fordítsa. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus fel­építésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nem­zeti összefogása; Küzdünk azért, hagy a munkások és pa­rasztok alapvető tömegei mel­lett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlme­nően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is, Tö­— Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági fel­adatok néhány kérdésének megtárgyalására Előre kell bocsátanom, hogy gazdasági kérdéseink részletes felsorolá­sára nem vállalkozom, annál inkább nem, mert az ez évi népgazdasági ter­vet az országgyűlés rövi­desen meg fogja tárgyalni és ezt követően nyilvános vitára kerül népgazdasá­gunk fejlesztésénél! új, há­roméves terve is. Népgazdaságunkat a termelés viszonylag gyors beindítása és fejlődő irányzata, a testvéri országok igen jelentős, önzet­len és nagyarányú segítsége el­lenére bizonyos feszültségek és ellentmondások terhelik. Ezekről nyíltan és őszintén kell beszélnünk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellentmondások? — Népgazdaságunk nehéz­ségeinek egyik oka, hogy ter­mészeti adottságaink miatt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben beho­zatalra szoruló ország va­gyunk. — Jelenlegi nehézségeink másik és pillanatnyilag leg­súlyosabb oka a múlt évi el­lenforradalmi támadás által okozott igen jelentős anyagi kár. Ez együttesen két év összes munkabéralapjának megfelelő összeg. A gazdasági helyzetben fennálló harmadik ellent­mondás és nehézség jelenleg abból adódik, hogy a munka­bérek emelkedése oly mértékű volt, hogy az ipari munkások átlagos keresete ma huszonhá­rom százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos idő­szakában volt. s emögött nincs azonos termelési érték. Érvényesítenünk kell a szocialista bérezést. Ennek érdekében a korábbi hi­bák gondos elkerülésével be kell vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges a munka, a dolgozó és a népgazda­ság érdekeinek figyelem- bevételével. Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskod­nunk kell különösen anyaggal é® energiával, de minden más egyébbel is, ami értéket je­lent a népgazdaság számára. Gazdasági feladatainkat, az elmondott kérdések megoldá­sát minden becsületes dolgozó­nak magának is kézbe kell vennie. Igen komolyan kell foglalkoznak a termelés, a gazdaságosság, a takarékosság, az önköltség, a termelékeny­ség kérdéseivel a pártszerve­zeteknek, a szakszervezetek­nek. a munkástanácsoknak és természetesen a gazdasági funkcionáriusoknak. Az összes gazdasági felada­tokat most úgy kell felfog­nunk, mint a politikai hatalom megerősítésének fontos kérdé­seit; Szükséges, hogy még ebben az évben növeljük a keresetét I azoknak a dolgozó kategóriák­nak, amelyek kimaradtak az eddigi bérrendezésekből; De helyre kell állítanunk a gaz­dasági életben is a rendet és meg kell szüntetnünk az ossz« dolgozók érdekeit károsító la­zaságokat ÍS; Ha pártunk és népünk tel« jes erővel támogatja az álla. mi és gazdasági szerveket a néha szigorú, de elkerülhetet­lenül szükséges gazdasági in­tézkedések végrehajtásában is* ügy mint ezt tették a politikai kérdések megoldásánál, akkor gazdasági téren is megérlelőd­nek a dolgozó nép érdekeit biztosító eredmények. Gazda­sági életünkben is rendbe fog­juk hozni az ellenforradalom által okozott rombolásokat, pó toljuk a károkat és a zökke­nők leküzdése után előre me­gyünk a szocialista építés út­ján, Kulturális életünkről Mindannyiunk előtt ismere­tes, hogy már az ellenforra­dalom tudatos előkészítésének idején is, de különösen az ok­tóber 23-át követő időszakok­ban az ellenség milyen hatal­mas erőket mozgósított a kul­turális élet legkülönbözőbb te­rületein azért, hogy ifjúsá­gunk és dolgozóink szemléletét megzavarja. Nyilvánvaló, hogy a kor­mány ezen a téren is rendet kíván és fog is teremteni. Munkánkban üldözni fogjuk a dogmatizmus minden megnyil­vánulásának formáját, az élet bonyolult jelenségeit leegysze­rűsítő sematizmust, a lehető­ség határain belül igyekszünk elkerülni minden felesleges és káros adminisztratív beavat­kozást. Ugyanakkor természe­tesen azt sem tűrhetjük, hogy a dogmatizmus úgynevezett bírálatának leple mögött re­vizionista burzsoá mételyezést folytassanak, hogy a sematiz­mus elleni harc ürügyén jobb­oldali támadást intézzenek kulturális életünk igazi érde­kei ellem A párt eszmei irányító és vezető szerepének a köz­oktatás és a kulturális élet egész területén törté­nő biztosítását elsőrendű feladatnak tekintjük, ugyanez vonatkozik az állami fegyelem széleskörű érvényesí­tésére is. Látjuk az alsó- kö­zép- és felsőfokú oktatásunk­ban jelenleg i« meglevő tartal­mi és szervezeti fogyatékossá­gokat. Ezért fokoznunk kell a marxista—leninista felvilágosí­tó munkát pedagógusaink kö­zött. tanítanunk kell a marxiz­mus—leninizmust ifjúságunk­nak és egész népünknek és harcolnunk kell a lenini taní­tásoknak megfelelően kemé­nyén az ifjúságunkban, értel­miségünkben és egyéb réte­gekben még erősen ható anti- marxista. nacionalista, revizio­nista nézetek ellen; A kormány bízik becsületes pedagógusainkban, akiknek * szülőkkel és a Kommunista If. júsági Szövetséggel karöltve végzett lelkes munkájára mesz- szemenően támaszkodni kíván és erről a helyről is felhívja őket, hogy neveljék ifjúságun­kat a család és a munka meg­becsülésére. a dolgozók tiszte­letére, általában a szocialista humanizmus és hazafiság tar­talmi jegyeinek szellemében, fokozottabban szem előtt tart­(Falytatás a 4, oldalon) A belpolitika néhány kérdéséről mörítse a Hazafias Népfront- j mozgalom a párt vezetése | alatt az összes haladó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kívánják népünk felemelkedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom