Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-05 / 4. szám
Anyák napjára Ismerünk édesanyákat, akik tíz, tizenegy gyermeket neveltek fel a háromnégy hold föld. terméséből, ök nem ültek soha asztalhoz. Mindig azt mondták, már jóllaktak, s titokban sietve kaparták össze a maradékot — ha akadt —, nehogy rajtakapják hamisságukon. Találkoztunk sok olyan proletáranyával, aki reggeltől esig, estétől reggelig hajolt a mosótefknője vagy iiarrása fölé. csakhogy legalább a sok közül egy fiú iskolába járhasson. Ismertünk édesanyákat, akik a koncentrációs táborokban lemondtak falatka kenyerükről és gyermékeik csajkájába lopták. óh, mennyi fondorlatra, ravaszságra van szüksége egy anyai szívnek! Hazudniuk kell, nehogy var laki észre vegye: betegek, fáradtak, vagy megroppantak az élet súlya alatt. Néha, amikor pihenni térnek, akkor sincs nyugodalmak. Odalopakodnak ágyaink mellé meglesni álmainkat. Észre sem veszik, hogy megnőttünk, felnőttek lettünk, már nékünk is vannak gyermekeink. Az 6 szemükben mi megmaradtunk kicsi gyermekeknek. Olyanoknak, akik először törtünk össze bögrét a konyhában, vagy először váltottuk be nekik, hogy szerelmesek vagyunk. S hiába van már két, három gyermekünk, még mindig a régi szigorukkal ellenőrzik minden lépésünket. Ha valaki bánt bennünket. — bár nékik százszorta jobban fáj a seb — mindig készen van ajkukon a vigasztaló szó. Mi, gyermekek érezzük, mily fenséges az anyai szív, de még sem értjük eléggé. De sokszor nem lennénk hálátlanok, ostobák velük szemben! Ha megértenénk, mi kényeztetnénk, óvnánk őket. De mi hálátlanok vagyunk. Hányszor bántjuk meg őket oktalan. Mégis, ha százszor vétkezünk is ellenük, ezerszer megbocsátanak. Ha. megszomoritjuk őket. ők vonnak keblükre minket, s találnak számos mentséget tetteinkre. Legyünk mi bármily silányak, rosszaik, nekik mi vagyunk akkor is a legszebbek, legjobbak. Igaz, valamit már mi is tettünk, hogy szebb legyen sorsuk. Ma már nem öregednek meg harminc éves korukra anyáink. Nagyobb megbecsülés, szeretet övezi éltüket. Az anyákra számos törvény is vigyáz. De erről ma ne beszéljünk. Ne emlegessük eredményeinket. Amit ők adnak, ahhoz mérve a. mi erőfeszítésünk kevés. Hogy is lehetne mindent meghálálni nékik? Van-e oly szó, amely szebb az övéknél, van-e oly tett, amely méltóbb anyáink tetteinél? Ki merné mondani ? Ezért hóit édesanyák, fogadjátok szegényes szavainkat, amik fel sem érnek a ti nagyságotokhoz. Fogadjátok képzeletbeli csokrainkat, melyeket azzal rakunk lábaitokhoz: a ti jóságotokat, nemes érzéseteket gyermekeinkbe plántálj iák. Együtt, veletek munkálkodunk azon, hogy e hazában minden gyermek meglelje boldogulását. Ez a mi Az édesanyák, a sokgyermekes szülők köszöntése a megyei tanácsnál Várnai Zseni: A N YÁ M Anyám, ma újra fölsajogtál szívemben s újra látlak téged, amint munkád fölé hajolva berregteted a varrógépet. Nyolc gyermek gondja húzta vállad, nyolc éhes száj kért enni, enni! tejedet szívtuk, húsod ettük, s szíved adtad kenyérre kenni. 0, most ha élnél, most, ha látnád, mint fordult a szegények sorsa, kihúznád magad, mint a nyárfa s állnál ég félé magasodva, könnytől mosott szemed a napfényt szürcsölné, mint a dicsőséget, minden anyák közt ünnepelnék a Te anyai elsőséged! Szegény anyám, sírodra hull már az új tavasz piros virága, de bennem lüktet még a véred, szívemben szíved dobbanása, szememmel látod fölragyogni, ami álomként élt csak benned, érzem, amint fogod a toliam, s kezemmel írod ezt a verset. Anyám! Anyám, életem földje, aki testem, lelkem fogantad, vagyok, mint voltál anya én is, sorsom értelmét nékem adtad! így élsz a mában és jövőben, minden gyümölcsben, ami érik. f» visszük, visszük az élet lángját anyám, anyák a végtelenségig! 1/ | A két kis pilisvörösvári Ven- I czei-gyerek ijedten, megille- § tődve állt az ünneplők előtt. | Édesanyjukról szavaltak, aki 1 ott ült a vendégül látott sok- | gyermekes anyák között és | nem merte letörölni azctkat a | cseppeket, amelyek az örömtől, | a túláradó szeretettől gördül- 1 tek alá. | Nemcsak a kilenc gyerme- | kés Venczelné érzékenyedéit RÁDIÓMŰSOR ünnepi fogadalmunk. iiuiiiiiiimiiiHimuiiimiimimiiiiiiiiiiumtMiniiiiniiiiiiMiimiiMiiiiiiiiiiiiiniitiiiimMimtiiHtiiiiff el, hanem mindenki, aki tanúja volt a kis ünnepségnek, amelyet az anyák napja tiszteletére rendezett a megyei nőtanács. Mi tetszett jobban? Szabó Károly megyei tanácselnök elvtárs ünnepi köszöntője? A budaörsi Dózsa György iskola úttörőinek kedves bevonulása és virágosztása? Nehéz lenne válaszolni. Mert együtt az dur zongoranégyes. — 16.35: író a mikrofon előtt: Lengyel József. — 16.45: Marenzió és Monteverd! madrigáljaiból. — 17.15: Ifjúsági őrjárat. — 17.30: Tánczene. — 18.00: Hírek. — 18.10: 50 este — 50 népdal. — 18.30: Lehoczky Éva énekel. a Lipcsei Musette-együttes játszik. — 18.45: Epltőmunkások között az Üllői úton. Riport. — 19.00: Operettrészletek. — 19.52* Jóéjszakát, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: A Rádiószínház bemutatója: Villámfénynél. Német László színmüvének rádióváltoza- ta. — 22.00: Hírek. — Utána: Néhány perc külpolitika. — 22.20: A Budapesti Filharmónia zenekara játszik. Vezényel Carlo Zecchl. — 23.52: Népdalok és csárdások. — 0.30; Hírek. egész ünnepség mély nyomot, emléket hagyott az emberekben. Az ünnepséget beszélgetés és uzsonna követte. Mily boldogok voltak az édesanyák, mennyire elégedettek, hogy nemcsak magukban vannak, hanem mk férfi is eljött közéjük, kifejezésre juttatva az édesanyák iránti tiszteletüket. megbecsülésüket. Kik voltak ott? Sdkan. Közöttük a Csehszlovák Nőszövetség küldöttei, a megyéből a megye párt- és közéleti vezetői. Eljöttek, hogy tolmácsolják minden ember jókívánságát az édesanyáknak, megköszönjék fáradságukat, szívük minden melegét, amelyet értük, hazánkért, a világ békés életéért tettek és ezután tesznek majd. HETIETREND Hétfő: Csontleves, spenőt tükörtojással. Aszaltszilva kompőt. Kedd: Paradicsomleves, marhahús burgonya, plusz saláta, linzer. Szerda: Bableves. Lekváros 6» prézlis gombóc. Csütörtök: Karalábéleves. Paphússal, savanyúval. rikásrizsa, Gyümölcs. Péntek: Gulyásleves. Palacsinta. Szombat: Köménymagleves. Paprikáskrumpli kolbásszal. Vasárnap: Tyúkhúsleves, sült tyúk, sóska és burgonya. Piskóta sódéval. Benedek Eiekt R CL LégXM-iMVASÁRNAP KOSSUTH-RADIO: 6.00—7.59: Zenés műsor. — Közben: 7.00: Színház- és moziműsor. — 7.45: Naptár. — 8.00: Hírek. — 8.10: Színházi látcső. — 8.15: Magyar népdalok. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: Figyeljük a zenét! — 10.00: Vasárnapi versek. „Anyámnak”. Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Heine, József Attila, Cs. Szabó Béla versei. — 10.10: A VII/A-ban történt. Rádiójáték. A Gyermekrádió műsora. — 10.50: Tánczene. — 11.30: vasárnapi melléklet ... — 12.00: Hírek. Lapszemle. — 12.15: Népszerű operettek. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. Dezséry László írása. — 13.00: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. Kozák G. József vezetésével. — 13.30: Rádiólexikon. — 14.00: A Magyar Rádió szimfónikus zenekarának hangversenye. Közreműködik Zathureczky Ede. — 15.15: Hét nap a külpolitikában. — 15.30: író és mű: Bemutatják Rideg Sándort és néhány írását. — 16.15: Köny- nyűzene. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.00: Magyar nóták. — 18.30: Ascher Oszkár Karinthy-eslje. Részletek a műsorból. — 19.00: Szív küldi... — 19.54: Jóéjszakát, gyerekek! — 20.00: Hírek. Sport. — 20.10: Emberek között... Boldizsár Iván tolira jzai. — 20.20: uj tánczenei felvételek. — 20.47: Mesél a Vigadó. A „mikrofon” előtt Huber- mann, Saljapin. Burmester. Sauer, Ravel, Rahmaninov, Kubelik, Sle- zák, Jack Smith. Jadlowker, Emmy Destinn, Battistini... — 22.00: Hírek. — 22.10: A vasárnap sportja. Totó. — 22.30: Korunk zenéje. Szergej Prokofjev (1891—1953). — 0.10: Népdalok, csárdások. HÉTFŐ KOSSUTH-RADIO: 1.30—7.59: Zenés műsor. - Közben: 4.35: Hírek. — 5.00: Falurádió. 6.00: Sport- és totóhírek. — 7.00: Hírek. Sport. 7.45: Naptár — 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Béka- egérharc. Részletek Homérosz költeményéből. Fordította Csokonai Vitéz Mihály. Ifjúsági műsor. — 9.20: Részletek Ramon—Zarzoso: Tánc és szerelem című film zenéjéből. — 9.40: Dalok. — 10.00: Hírek. Totó. — 10.10: Gyertek haza, ludaim. Óvodások műsora. — 10.30: Szívesen hallgattuk. — 12.00: Hírek. — 12.10: Kóczé Gyula és zenekara játszik. — 13.00: Lányok, asszonyok... — 13.10: Heti zenés kalendárium. — 14.20: Hétfőtől — hétfőig. Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban? — 14.30: Az ismeretien bolygó. A Gyermekrádió műsora. — 14.50: Hangverseny gyermekeknek. — 15.30: Válasz a hallgatóknak. — 15.40: Honthy Hanna operettdalokat énekel. — 16.00: Hírek, — 16,10: Mozart: EszSzomorúan kullogott a farkas az erdőben, fülét-farkát leeresztette, s mind csak a földet nézte. Észre sem vette, hogy szembe jön a medve, csaik akkor nézett fel ijedten, mikor a medve köszöntötte: — Jó reggelt, farkas koma. — Adjon isten, medve koma — fogadta búsan a farkas. — Hát neked mi bajod? Olyan szomorú vagy, mint a háromnapos esős idő! — Hagyd el, medve koma, ne is kérdezd. Nem látod: fejem, nyakam, oldalam csupa vér? — Az ám farkas koma! Talán bizony verekedtél valamelyik atyádfiával? — Dehogy azzal, dehogy azzal. Az emberrel akadtam össze, de meg is jártam. Cudarul megtépázott. A medve nagyot kacagott. — Szégyeld magadat, medve koma — mondta a farkas. — Bizony mondom neked, hogy az ember a legerősebb „állat“ a világon. Én tudom, mert én próbáltam, — Hogyhogy? — Hát úgy, hogy bementem a faluba, hátha akadna egy kis báránypecsenye. Az ám, csakhogy a kutya észrevett s ámbátor atyafiságban volnánk, elárult a gazdájának, az embernek. Az ugatásra kijött a gazda s valami fokossal va.gy mivel úgy eldöngetett, hogy alig tudtam elvánszorogni. — Már én mégiscsak azt mondom — erősködött a medve, hogy félfogamra sem elég az ember. — Én meg azt mondom, hogy az ember a legerősebb állat. — Szeretném látni! — Azt ugyan megláthatod. Erre a medve kitépett egy bokrot s miszlikbe tépte-szaggatta. — Nézd, farkas koma, így tépném össze az embert. — Meghiszem azt, komám, csakhogy az ember nem hagyja magát, mint a bokor. — Hiszen ne hagyja, úgyis össze- szaggatom. •— Nem hiszem, komám. —Nem-e? Fogadjunk! — Itt a lábam, nem disznőláb! Fogadtak egy nyúlba s azzal meghúzódtak egy bokor mögé, úgy várták, hogy jön-e arrafelé ember. Amint ott vártak, várakoztak, leskelődtek, arra jött egy gyermek. Kérdi a medve: — Ember-e ez farkas koma? — Nem. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllUillUllllililllllllllllllllt — Hát mi? — Ez még csak lesz ember. Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek, s ím, arra jött egy öreg koldus. — Hát ez ember-e? — Nem. — Mi hát, ha nem ember? — Ez csak volt ember — mondta a farkas. Tovább vártak, várakoztak, lek- kelödtek s arra jött egy asszony, — Hát ez ember-e? — Ez sem ember. Ez csak asz- szony. Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek s ím egyszerre csak jön egy huszár a lován. — Hát ez mi? Ez csak ember? — Ez már ember — mondta a farkas. A medvének sem kellett több, kiugrott a bokor mögül s útját állotta a huszárnak. — Ejnye, aki áldója van! — rikkantott a huszár — félre az utániból! Király katonája vagyok! A medvének ugyan mondhatta, nem állott az félre. Bizony, ha nem állott, a huszár előrántotta a kétcsövű pisztolyát a nyeregkápájából s piff-puff! kétszer a medvére lőtt. Találta is mind a kétszer, de ez a medvének csak annyi volt, mintha vackorral dobták volna meg; meg sem mozdult a helyéből, csak egv kicsit megrázta a bundáját — Hiszen megállj — rikkantott a huszár — mindjárt megberetvállalr én! Azzal kihúzta a kardját s vágtaszabta, beretválta a medvét, amer- ről találta, jó éles kardjával. A medvének ez éppen elég volt szörnyű bőgéssel-ordítással megfutamodott, nem nézett árkot-bokrot futott az erdőn át, mintha szemét vették volna, s meg sem állott, míg a barlangjába nem ért Sok-sok idő telt el, míg megint talpra állott s kimozdult a barlangjából. Amint ment, mendegélt, hát először is kivel találkozik? Bezzeg, hogy a farkassal, — No, komám — mondotta a farkas — megnyertem a fogadást! — Megnyerted, koma, meg; ne félj, amint erőre kapok, megadom a nyulat. — No, ugye, hogy az ember a legerősebb állat? — Igazad van, farkas koma. az ember a legerősebb állat. Azt már csakugyan nem hittem volna, hogy csúffá tegyen. Az igaz, hogy furcsa állat az ember. Mire észrevettem volna magamat, kétszer a szemem közé köpött. No, hiszen ettől még nem ijedtem meg, de mikor kirántotta azt a fényes nyelvét s azzal elkezdett nyalogatni — már ennek fele sem volt tréfa. Szégyen a futás, de hasznos, elszaladtam bíz énl Középkék, halvány fehér csíkos gyapjúszövetből tervezett duplasoros férfiöltöny Fehér vászonból, vagy piké anyagból készült elegáns, tavaszi, de nyáron is jól kihasználható kosztüm. Rakott szoknya, egyeneshátú kabát. Nagyon .célszerű, mert szoknyája külön is viselhető,