Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 4. szám

V/tÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI PEST MEGYEI TUDOMÁNY, MŰVÉSZÉT, IRODALOM (6. oldal) . L A P.J I. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. MÁJUS 5. Rossz hangulat, elégedetlenség Nyugaton (v'KíÉZEf"',) DCíiizötilf ük az ícitLajupcikat A NATO-ülésszak sajtóvisszhangja rÁz Atlanti Tanács ülésszaka, mint ismeretes, egy nappal a kitűzött határidő előtt, már péntek este véget ért. A világ­sajtó beható kommentárokban foglalkozik az értekezleten fel­merült kérdésekkel és a záró­közleménnyel. Mielőtt egyen­ként elemeznénk a különböző országok sajtójának állásfog­lalását, már elöljáróban is megállapíthatjuk, hogy a kom­mentárokból — természetesen más-más okok miatt — több­nyire az elégedetlenség hang­ja csendül ki. Az ülésszakon lefolyt viták középpontjában két kérdés ál­lott: a NATO-tagországok hadseregeinek atomfegyverek­kel való felszerelése, valamint Németország újraegyesítésé­nek kérdése. A fentieken kívül szó esett az Európában állo­másozó brit csapatok létszá­mának csökkentéséről, Spa­nyolországnak a NATO-ba való felvételéről és a közép* keleti helyzetről. A felsorolt problémákban — mint a záró- közleményből kitűnik — csu­pán deklaratív határozatok születtek, megállapodást azon­ban egyik kérdésben sem ér­tek el az ülésszak részvevői. Rendkívül figyelemre méltó például az s körülmény, hogy még' maguk a bonni lapok is az elégedetlen bírálat hangján írnak az ülésszak munkájáról. Mint a Reuter-iroda jelenti, számos nyugatnémet lap amiatt bírálta a NATO-tanács ülését, mert nem hozott fel­színre semmiféle új javaslatot Németország újraegyesítésére. A Neue Rhein Zeitung erről & témáról ezt írja: az értekezlet küldöttei nyilatkozataikban igyekeztek megnyugtatni a közönséget afelől, hogy a né­met egység a nyugati tömb központi problémája. Nem a nyilvánosságnak szánt beszé­deikben azonban arra az ellen­kező következtetésre jutottak, hogy nem érdemes különösebb erőfeszítéseidet tenni, s hogy pillanatnyilag nem látszik hasznosnak egy négyhatalmi értekezlet megtartása. A Német Szociáldemokrata Párt élesen és nyíltan szögezi le véleményét az ülésszak munkájáról. A párt sajtószol­gálata szerint az értekezlet sikertelenül végződött, mert továbbra is megoldatlanul ha­gyott mindem döntő, és Né­metország szempontjából fon­tos kérdést. Fritz Heine, a párt sajtófőnöke kijelentette, hogy az ülésszak pompájával és költségeivel lényegében csak a kormánypropaganda kívánságainak kielégítését szolgálta, ilyen kívánság volt például szerinte a külföldi hatalmak beavatkozása a vá­lasztási harcba a bonni kor­mány érdekében. Fritz Heine a továbbiakban hangoztatta, hogy a NATO- képviselők nem érintettek egyetlen olyan kérdést sem. amelyekről ellentétes a fel-| fogásuk, és amely a NATO | katonai tömb létét fenyegeti. § Nem tárgyalták meg sem a! NATO-hatalmak önkényes 1 eljárását Egyiptomban és 1 Cipruson, sem a brit és fran-1 cia csapatok Németországból i való kivonását. Befejezésül § leszögezte, hogy a józan mér- | leg azt mutatja, a nagy pro-1 paganda és az élőre osztoga- | tott babérok korántsem áll- | nak arányban az ülés ered- | menyeivel. § A sajtószolgálat későbbi I kommentárjai elítélték azt a § tényt, hogy a szövetségi kor- | mány nem hajlandó újabb g kezdeményező lépéseket tenni | a Kelet és Nyugat lközötti fe-1 szültség csökkentésére. Ami I pedig az atomfegyverkezés kér-1 désének tapintatos kerülgetését I illeti — mondja a kommentár | — bizonyosan azért történt, hogy | a nyugati szövetségesek ne hoz- 1 ZCilc fZOVOYfad Ad-CTlOXlOYt Or nyu- ==€*,***,*,íl**l*,**,***,************,,*,,*,,**,***,*,*,,*,****,*******l,,,'*,,*,**,***,*******,***,***,*,*'*,*****n*MiM**iii»*»iiiii***»i**iiM***tM»«iiMM*i*Mii*«in,iMiii,miiiii«iiiiiiiiinininn*imiiiiiiiiiiiiinitdiiiiuiiif gatnémet parlamenti választá­sok előtt. A Salzburger Nachrichten című osztrák lap a NATO-érte- kezlet kapcsán mindjárt re­ceptet is ajánl Németország kettészakítottságának megszün­tetésére. Hosszas köntörfalazás után a lap a következőket ja­vasolja: Németország megtart­ja NA TO-tagságát, és ennek (Folytatás az ötödik oldalon.) 8188 olyan egyéni paraszt lépett a termelőszövetkezetekbe az első negyedévben, aki még nem dolgozott közös gazdaságban 1957 első negyede fontos fordulatot jelentett a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődé­sében. A szövetkezeti mozga­lom a kapitalista elemek min­den mesterkedése ellenére is­Csipogó papírdobozok sora ­koznak egymás mellett a gö­döllői baromfitenyésztési te­lep egyik szobájában. Finom forgács közé csomagolt apró sárga csibék várnak itt soruk­ra. Hamarosan indulnak a do­bozok az ország legkülönbö­zőbb tájaira. Huszonöt éve foglalkoznak baromíinemesítéssel itt Gödöl­lőn. Báldy Bálint kutató veze­tésével. 1952-ben államunk lét­rehozta a gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutatóintézetet, s en­nek egyik ága jelenleg is a baromfinemesítés; Valóságos baromfiparadicsom Van itt! A szárnyasvilág leg­gyönyörűbb példányai találha­tók a telepem Elsőnek mindjárt a több száz szépen fejlett rámtanivaló csibe nyeri meg a látogató tet­szését. A lelki szemek előtt rögtön felvillan egy rózsapiros rántott combokkal teli tál. Ez csak hiú ábránd! Ezekből a csibékből nem ínycsiklandó falatok, hanem továbbszaporí­tó tenyészállatok lesznek. Ezért igen gondos nevelésben részesülnek. Ragyogó tiszta, fehérre meszelt házacskákban laknak. Egy újabb kísérlet sze­rint nem műanya melegíti Gket, hanem úgynevezett ,,mélyalom-melegítésű“ a ba- romfiól. A padlózaton alul ló­trágya van lerakva, erre töre­ket terítettek. A trágya állan­dó meleget tart, s emellett a szemétdomb illúzióját kelti a csibékben. Most is ott rugdos­nak, kapirgálnak, & kapkodnak az apró férgek után. Vagyis, B—12 vitaminszükségletüket szerzik be — ahogy Vatamány Gizella gyakornok szaknyelven meghatározza. Ezekből a csibékből válogat­ják ki később a legszebb pél­dányokat, amelyekből egy-egy elit törzset alakítanak. Az elit törzsekben 10—15 tyúk él együtt egy kivá­lasztott pompás kakassal. Va­lóságos hárem ez! Külön kifu­tóval rendelkező ólban tartják őket, s évről évre ezek tojásai­ból keltetnek. Az itt dolgozó kutatóknak, szakembereknek az a céljuk, hogy a kenderma' gos, sárga és fehér magyar tyúkot nemesítsék, és a neme­sített fajtákat terjesszék el or. szágszerte. A magyar tyúk rendkívül értékes gazdasági tyúkfajta. Külföldön örömmel vásárolják a kiválóan finom ízű magyar csirkét, zamatos, értékes belt&rtalmú tojásokat. Évente hatalmas összeget je­lent népgazdaságunknak a ba­romfi-export. A kutatók a tu­dományos munka mellett ar­ra törekszenek, hogy a nemesí­téssel tovább növeljék a ma­gyar tyúkfajta értékét. Ezen a területen igen szép eredmé­nyeket értek el az évek során Nemesítés előtt a magyar tyúk évenként 90 tojást adott,, jelenleg 150 az évi átlag, de az elit törzseknél nem ritkaság a mét szilárdan áll, s tovább fej­lődik. Igen sok kilépett terme­lőszövetkezeti tag ismét felvé­telét kérte a közös gazdaságok­ba, s a feloszlott termelőszö­vetkezetek helyébe is újak ala­kulnak. Megnőtt az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt | azoknál az egyéni parasztok- ! nál is, akik eddig elzárkóztak | a szövetkezéstől; | A múlt év végére az ellen- ! forradalmi események követ- ! keztében a mezőgazdasági ter- ! melőszövetkezetek száma ezer- j 1 hatszáztizenhétre csökkent, s 1 földterületük alig érte el az 1 egymillió holdat. Három hónap 1 alatt kilencszázharminckilenc | új termelőszövetkezet alakult, s 265 150 holddal nőtt a közös gazdaságok mezőgazdasági te­rülete. A negyedévben több’ mint 23 600 új tag lépett a ter­melőszövetkezetekbe, s kezdi« meg a munkát a nagyüzemi gazdaságokban. A mozgalom fejlődésében örvendetes, hogy a belépők között 8188 olyan egyénileg gazdálkodó paraszt van, aki eddig még nem vett részt szövetkezeti gazdálkodás^ ban, Négyszázzal nőtt a termelő­szövetkezeti csoportok száma is. A termelőszövetkezeti csőt portokba az elmúlt három hó­napban több mint 13 000 pa­rasztgazdaság tömörült, s me­zőgazdasági területük ma más meghaladja a 215 000 holdat. 180-200 tojásos tyúk sem. Tehát vígan felveszik a ver­senyt a legjobban tojó leghornokkal is. Nemcsak a to­jáshozamot sike­rült így megnö­velnie Báldy Bá­lintnak és mun­katársainak, ha­nem a tojások sú­lyát is. Míg az- azelőtt egy-egy to­jás 52—53 grammos volt, je­lenleg ez a súly 58—59 gramm­ra emelkedett. A válogatás so­rán a tojások héja is egyre jobban barnás színűvé válik a régi piszkosfehér szín helyett. Sőt — aminek igen nagy a je­lentősége — az állatok testsú­lya is lényegesen megnöveke­dett. Általában elérik a 2 kilo­grammot. Újabban keresztezés folyik a nemesítő telepen. A nagytestű külföldi sárga hampsirrel keresztezik a ma­gyarokat, hogy így egy na­gyobb testű, de kiváló fajtát nyerjenek. A kutatóintézetben a tyú­kok mellett pulykák, gyöngy­tyúkok nemesítésével foglal­Ceglédre vagy környékére került a Wartburg A Lotto Igazgatóság közleménye pította, hogy az ötödik játék­héten eladott, 1 560 287-es szá­mú szelvényt a ceglédi 32-eS toto-lotto kirendeltségen vásá­rolták. Az új autótulajdonos személyét még homály fedi, mert név és cím nélkül adta feí a lottószelvényét s eddig még nem jelentkezett; A kisorsolt öt Pannónia mo­torkerékpár közül hármat bu­dapesti, kettőt pedig vidéki lottózó nyert. Magyar hídépítők Egyiptomban két hídfő készült el s három pillér teljes alapozása. Ebből az egyiknél a felmenő fal tel­jesen kész, a másik kettőnél a felmenő falat építik. Jelenleg további három pillért alapoz­nak, s rövidesen megkezdik a még hátralevő két pillér alapo­zását is. Az a törekvés ugyanis, hogy a Nílus au­gusztusi áradása előtt vala­mennyi pillér alapozásával el­készüljenek. A mintegy hétezer tonnás vasszerkezet egyharmadát Ma­gyarországról már az épít­kezés színhelyére szállították, s hozzáláttak a szereléshez is* Az első nyílás vasszerkezetét már felszerelték, jelenleg a szegecselést végzik a hídépííTkj Nehéz a feladatuk a MÁVAG hídépítő dolgozóinak, mert a feladatot úgynevezett szabad- szereléssel oldják meg; Tyúkok, kacsáit, libák eldorádója LÁTOGATÁS A GÖDÖLLŐI KISÁLLATTENYÉSZTÉSI KUTATÓINTÉZETBEN A lottojátékosok tömege or- I szágszerte nagy érdeklődéssel várta a lotto második jutalom- sorsolását. Különösen arra voltak kíváncsiak, ki nyeri a főnyereményt, a Wartburg személygépkocsit. A szerencse, mint az első tárgysorsolásnál is, a vidé­kieknek kedvezett. Ezúttal Ceglédre vagy a város kör­nyékére került a vadonatúj autó. A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság ugyanis megálla­koznak. A tavakban úszkáló hófehér libák és kacsák pe­dig Laca Béla kutató nevelt­jei. Mivel a toll, a kacsa- és libazsír, meg a libamáj szin­tén fontos kiviteli cikkünk, nagy jelentősége van a víziszamyasok nemesítésének. A különben jófajta magyar lódnak nagy hiányossága, hogy keveset to­jik, mindössze évente 12—14 tojást. A nemesítéssel elér­ték, hogy az itteni ludak évi tojáshozama 30-ra sza­porodott. Laca Béla kuta­tásai során rájött, hogy a nagymájúság örökletes tu­lajdonság és családról csa­ládra száll, most arra tö­rekszik, hogy ilyen nagy­májú példányokat tenyésszen ki és azokat aztán élterjesz- szék az ország minden táján. Csöndes, áldozatos munka folyik itt, a kies gödöllői dombok alján, de bizonyára sok baromfitenyésztő gondol örömmel a kutatóintézetre, amikor a szép baromfiak árá­ból egy-egy jó summa pénzt berak a pénztárcába. Szebelkó Erzsébet Az egyiptomi államvasutak | által kiírt versenytárgyaláson : — mint ismeretes —, az UVA- i TERV ajánlati terve révén, i több nyugati világcég előtt a | KOMPLEX külkereskedelmi ! vállalat szerezte meg az új Nílus-híd építését. Magyar mérnökök, magyar hídépítők munkája nyomán épül fel te­hát a heluani híd, amely 812 méter összhosszúságú, kilenc nyílású. Az egyiptomi kormány és az egyiptomi nép előtt igen nagy megbecsülést szereztek a ma­gyar hídépítők azzal, hogy a szuezi események idején is tel­jes lendülettel dolgoztak. Ad­dig. míg más munkahelyekről a különböző nemzetiségű mun­kások részben eltávoztak, a magyar hídépítők folytatták a munkát. Jelenleg igen erős ütemben épül a híd, Eddig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom