Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-31 / 26. szám
# BÖLCS MONDÁSOK Tudás és bátorság: a nagyság két összetevője. Halhatatlanok lévén, halhatatlanná tesznek. Annyit érünk, ameny- nyit tudunk s egy bölcs mindenre képes. Ismeretek híján úttalan a világ. Hozzáértés és erő: szem és kéz. Bátorság nélkül meddő a tudomány. (Grácián) ♦ Nincs olyan dolog — saját tudásodat kivéve — amit az élet el ne vehetne tőled. (J. Grant) ♦ Amig a szivünk a szabadságot Vallja legszentebb igazának, Addig barátaim mindenünket Boldogan adjuk a Hazának. (Puskin) * A tudás hatalom. (Bacon) Ha az ellenség nem adja meg magát, meg kell semmisíteni. (Gorkij) A foltos gyöngyszemet ki lehet csiszolni s visszakaphatja eredeti fényét, de a könnyelműen kiejtett szónak nincs orvossága. (Shi-king) Hány ember vállalná el önként azt, amit végül mégis tennie kell? (Goethe) Ha szabad és kell szólnunk, akkor csak arról beszéljünk ami épít. (Kempis) ♦ Ne félj az ellenségeidtől, akik megtámadnak. A barátaidtól félj, akik hízelegnek tteked. ♦ A nagy ember azzal mutatja meg a nagyságát, hogy miképpen bánik a kicsikkel. (Carlyle) * Ájtatos arccal, kegyes gyakorlattal becukrozzuk magát az ördögöt. (Shakespeare) A viselkedés az tükör, amelyben mindenki megmutatja magát, (Goethe) Miért titkolnám el szerelmemet? Hiába rejtem el szívemet mások elől — magam hová rejtőzzem előle? (Shi-king) * Mindig kicsiségek döntik veszélybe az embert. (Dosztojevszkij) Az öregség — az orvostudomány új problémája Az ember ma már tovább él, mint ősei. Ma kétszer annyi 65 éves ember végez aktív munkát, mint 75 évvel ezelőtt. E fejlődés új kérdések elé állítja az orvostudományt, amelynek két szakágazata — a geriatria és a gerohigienia —• az utóbbi években mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Mindkettő a gerontológia, az öregséggel járó jelenségek tudománya körébe tartozik. A geriatria az öregedő, illetőleg az öreg ember betegségeivel foglalkozik, a gerohigienianak pedig az a feladata, hogy megfelelő óvintézkedésekkel biztosítsa az öregedő szervezet egészségét. Testünk, életünk folyamán állandó változásnak van alávetve. Teljesítményünk hol csökken, hol növekszik. A teljesítményeket különösen szellemi téren egészen magas korig fokozhatjuk. Ezzel szemben a fizikai teljesítmények csökkenése sokszor mér a 30 életévben kezdetét veszi. A fizikai teljesítmények 50 és 60 év között csökkennek a legnagyobb mértékben. Eleinte csak I kevés jelből, következtethetünk [ a visszafejlődés e folyamatára. Csökkenni kezd reakcióképességünk, kézügyességünk. A későbbi években előtérbe lépnek a fontosabb szervek természetes öregedési jelei. A tüdő befogadóképessége 60 éves korunkig körülbelül a felére csökken. A vérkeringés és a szív egyre kevésbé tud megbirkózni a követelményekkel. Az öregedéssel párhuzamosan megváltozik az izomzat vegyi összetétele is. Ezért az öregedő ember gyakran másképpen reagál a betegségekre, mint a fiatal. Hajlamosabb a betegségekre is.- A geriatria éppen ezeket az,összefüggéseket kutatja és olyan különleges kezelési eljárásokat dolgoz ki. amelyek figyelembe veszik az öregség okozta elváltozásokat. A gerohigienia az egészség meghosszabbításának lehetőségeit keresi. Megállapítást nyert, hogy a kiegyensúlyozott magánélet, a helyesen kihasznált szabadidő hozzájárul a szakmai teljesítőképesség határának megnyújtásához. Különösen fontos, hogy a mindennapi életben mértéktartóak legyünk. A gerohigieniának továbbá az a feladata, hogy meghatározott eljárásokat dolgozzon ki a teljesítőképesség visszafejlődésének késleltetésére. Fontos, hogy az öregedő emberek a számukra legmegfelelőbb helyen dolgozzanak és a meghatározott feladatokhoz megfelelő képzést kapjanak Az idősebb embereket olyan helyeken kell foglalkoztat- i ni, ahol nagyobb szerepet ját-j szik a gyakorlat és a tapaszta-1 lat. mint a gyors reakcióké-! pesség és a kézügyesség. ' j Egyébként helytelen az a fel- j fogás, hogy az idősebb embere- j két könnyebben érheti üzemi l baleset. A legtöbb baleset (aj balesetek 40 százaléka) a 15— I 30 évesekre esik. (A „Basler Nachrichten“-1 bői.) i Üj készülékkel varrják A sebész először felvágja, majd összevarrja a testszöveteket. De még egyetlen orvos sem mondta, hogy a második művelet a könnyebb. Inkább azt hangoztatják, hogy összevarrni a szöveteket sokkal nehezebb. mint felvágni. Különösen nehéz a véredények ösz- szevarrása, mert ilyenkor gyakran keletkezhetnek vérdugók vagy vérömlések. A sebészet fejlődése tehát új ^iiiitiiiiiiiiiHiitiiiiiiiiiittitiHiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiitiiiiitiiiMiiitiiiiiiiiifiiimiiiiiun’j | Filmekről—színdarabokról I A negyvenegyedik ofmű szovjet filmet Borisz Lavrenyev egyik novellájából írták. Filmre- vitte Grigorij Csukraj. A szörnyű és mégis nagyszerű szerelmi történet a polgárháború kellős közepén, 1920-ban játszódik le. A vörös had- sereg és a fehér kozákok harca összehoz egy Kolcsak-hadseregbell hadnagyot (Oleg Sztrizsenov) és eg.v mesterlövész kommunista lányt, Mar- jutkát (Izolda Izvickaja), aki már negyven ellenséges katonát pusztított el. A negyvenegyediken megkönyörül, és a két fiatalban szerelem ébred, míg egy nap a távolban megjelenik egy vitorlás ... A kép azt a pillanatot mutatja, amikor a két fiatal felfedezi a közeledő bajót. „A ma tf rg h mi tg tf ti korlat** Ausztriában a minap mutatták be „A nagy hadgyakorlat" eimű francia filmet. A film főszereplői: Michéle Morgan és Gérard Philipe. Témája: egy elvált assiony —'Michéle Morgan — Párizsból egy kis vidéki városkába vetődik, s az ott állomásozó tisztikar egy erkölcstelen fogadásának sajnálatraméltó tárgyává válik. A még mindig szép Michéle az érett asszony kissé fáradt charmejával és mindéi} varázsával játssza szerepét. Gérard Philipe ugyancsak kiváló, mint könnyelmű, elkapatott fiatal tiszt, akiben ekkor bontakozik ki először egy őszinte, mély érzelem. Ami egy erkölcstelen tréfának indult, két ember igaz szerelméhez vezet. Az osztrák sajtó szerint a film kedves és szellemes, habár René Clair rendezőtől többet vártak volna. Színdarab egy szereplővel | Lengyelországban a Nyugati Színművek Fesztiválja keretében — | amely különösen Anouilh és Agatha Christie munkásságának meg- S ismertetését tűzte ki célul — bemutatták Pedro Bloch „Euridike ke- ! zei” című kétfelvonásos színmüvét. A darab érdekessége, hogy úgy- ! nevezett monodráma: egyetlen szereplője van. A férfl-szerepió végig 1 önmagával beszélget, időnként a közönség felé fordul, kérdéseke! | tesz fel, amelyek olykor dialógus benyomását keltik. A darab pesz- | szimista kicsengésű, de nagyon szellemes és szórakoztató. Tizenhét szék — ot főváros — négy komikus | Fernandel, a világhírű francia komikus Jelenleg a Don Quijote cl- = mű film egyik főszerepét játssza, de amint a felvételek befejeződnek, | máris új filmhez kezd, melynek elme „A 12 szék”. A forgatókönyv | szovjet regény nyomán készült, a főhős aranyat rejt el szobája egyik i székének lábába. A székek végül egy régiségkereskedőhöz kerülnek, | majd onnan szétszóródnak Európába mindenfelé ... | A felvételeket Franciaországban, Németországban. Angliában, = Olaszországban, és Spanyolországban készítik és Fernandel partnerei 1 között ott lesz az utóbbi négy ország egy-egy hires kémikusa is. össze a véredényeket és tökéletesebb módszereket követel. D. A. Donyeckij szovjet orvos ezért olyan speciális készüléket szerkesztett, amely meggyorsítja, megköny- nyíti és orvosi szempontból tökéletesíti a véredények ösz- szevarrásának nehéz műveletét. Nemrégen az egyik moszkvai sebészeti klinikán súlyos j szívbajjal, kékkórral operál- ' tak egy beteget. A betegség | oka, hogy kevés vér folyik át 1 a tüdőn és így a szövetek ke- ! vés oxigént kapnak. A betegen 1 csak az operáció • segíthetett. | Egyesíteni kellett két vér-. I edényt: az artéria subclaviat | ég a tüdőverőér baloldali ágát, | hogy a vér ezután' az aortából | az egyesített véredényen jus- ! son el a tüdőbe, ahol oxigén- ! nel telítődik. Ezt az oxigént I adja majd át a szöveteknek. | Elérkeztünk az operáció I döntő szakaszához. Egybe kell | kapcsolni a két artériát. A se- ! bész mellé egy kis asztalt gu- ! rítanak. amelyen érdekes ké- ! szülék fekszik. Az orvos fel- ! vesz valamit az asztalról, majd 1 fogó formájú műszerével né- ! hány mozdulatot végez és —- ! a két véredény máris szoro- | san kapcsolódik egymáshoz. | A vér elindul új útján — ! legyőzték a kékkórt! | Mi a lényege az új eljárás- ! nak? | Donyeckij készülékének | legfontosabb alkatrészeit a | különféle átmérőjű gyűrűk ké- ! pezik (a gyűrűket az egyesi- I tésre kerülő véredények űr- ! méretétől függően választják | ki). A gyűrűkön körben foga- ! zat látható. Ebbe a gyűrűbe | dugják be az egyik véredény | végét, majd apró csipesszel ! visszahajt.iák a szélét, vagyis | „mandzsettát“ készítenek. E | „mandzsettát“ ráhúzzák a fo- | gakra. Ezután a gyűrűs vér- ! edényt betolják a másik ar- I tériába, egészen addig, amíg 1 a fogak ennek falát is átszúr- ! ják. Ekkor kerül a nyomó mű- |szer alá, amely lelapítja a fo- ! gakat, s ezek most már mind- I két véredény falát szilárdan | tartják; | Nagyon fontos megjegyezni, | hogy a fémgyűrű sehol sem I érintkezik a vérrel. | Eltávolítják-e később a gyű- I rűket? | Nem, ez továbbra is a 1 ..mandzsetta“ alatt marad. | Orvosi nyelven szólva: beto- | kosodik. Jelenléte semmiféle 1 káros hatást nem gyakorol a I szervezetre. | Az új készüléket már szá- |mos szovjet kórházban alkal- ! mázzák.- M. Mirszkij BÖLCS MONDÁSOK Indulataidat akaratoddal kell korlátoznod, éppúgy, mint ahogyan a szelídített oroszlánt az idomító akarata irányítja, (Grant) ★ Megfigyeltem, hogy az úgy* nevezett nagy emberek Igazában gyermekek még a szívük mélyén. Azaz olyan mohósággal és örömmel végzik munkájukat, mint a gyermekek játszanak. Azért dolgoznak, mert szeretnek dolgozni, s így a munka csakugyan játék nekik. (Wells) * Őrültség lehetetlenséget hajszolni. Már pedig lehetetlen} hogy hitvány ember ne hitvány módon viselkedjék. (Marcus Aurelius) * Soha semmit ne tegyél, ha indulatos vagy. (Dosztojevszkij) ♦ Isten nyugosztalja a holtakat s mi éltessük az élőket. (Dosztojevszkij) ♦ Ha kölcsönös elnézést és megértést tanúsítunk, akkor létrejön a rokonszenv és az egyesülés a nemzetek között. (Powell) * A rózsa nem élhet fény nélkül, a nő nem élhet szerelem nélkül. (Li Tai Po) * A szegények tragédiája alapjában véve abban áll# hogy semmire sem telik nekik} csak az önmegtagadásra. A gyönyörű szép bűnök, mint a gyönyörű szép tárgyak is, a gazdagok előjogai. (Wilde) * A sok tapasztalat csak a férfinak ékesség. (Mikszáth) * Minden erős ember szereti az életet. (Heine) ♦ öreg emberek szeretnek j ó tanácsot adni, hogy vigasztalódjanak, amiért már nem adhatnak rossz példát, (La Rochefoucaud) * Mihelyt bízol magadban, élni tudsz. (Goethe) * Mindenki annyit ér, ahogy betölti hivatását. (Arany János) * Fölzaklatni s kormányozni más. (Madách) * Amikor a világra jössz, te sírsz és mindenki nevet körülötted. Élj úgy, hogy amikor eltávozol innen, mindenki sírjon körülötted, csak te nevess. (Rabindranath Tagore) % V TE ME TÉS Z uhogott az eső. A kocsi- úton tócsákba gyűlt a víz. A járda betonja azonban még fehérlett; gesztenyefák lombja borult föléje. csak ahol már kevéske levél-ésernyő állta útját, a koronák találkozásánál csurgóit le a víz. Az utcahossznyi levélsátor fiatal párocskát védett. — Nem sokára mi is ázunk *— mondta a fiú. — Átnedvesedik a lomb. — Nem hiszem — rázta fejét a lány, de nem nézett a fiúra. — Nincs már mit mondanunk egymásnak. — Igaz, A két ember ott a járdán a kövéredő tócsákat bámulta. Ahogy a tócsába hullottak az esőcseppek, elgyűrűzték magukat a földdel. A gyűrűk nőttek, növekedtek, szétszaladtak, egymásbafolytak, lánccá akaszkodtak, eltűntek, mások karikáztak helyükbe. — Hólyagot ver a víz —* gondolta a fiú —, tartós eső lesz... Anyám így mondta mindig ... Tartós eső ... De fene az esőbe.., Valamit mondanom kellene neki, valami nagyot és hatalmasat, valami olyat, hogy lássa: minket egymásnak teremtettek ... Nem jutott semmi az eszébe, semmi olyan, amivel a TOLLRAJZOK lányt magához fűzhette volna. Csak a vízkarikákat bámulta, szinte megbabonázva, nem tudott tőlük szabadulni. — Valamikor, amikor tüdő- gyuladással feküdtem, láttam ilyen köröket. Kört kör hátán. Karikáztak előttem, táncoltak, gyűrűztek, mint a kígyó, híztak és soványodtak, elborítottak, összekötöztek, mellemre nehezedtek, fojtogattak, megszédítettek... Csakhogy azok színes karikák voltak, de milyen színesek! Kékek, vörösek, sárgák és lilák... — És zöldek — toldotta meg a lány. .— Hogyan? Igen, iaen, zöldek is voltak közöttük... Ne haragudj, hangosan gondolkoztam .. -. A lány ránézett, elmosolyodott. kicsit gúnyosan, kicsit keserűen. — Bár mindig ezt tetted volna! Most nem tartanánk itt! — Itt tartanánk! — szólt halkan, lemondóan a fiú. — Meguntál: ez az igazság: Mennyire unnál hát akkor, ha mindennapi, szürke, kicsírázó és gyorsan elhervadó ötleteimet ismernéd .. ; Míg beszélt, nézte a lányt — és gondolkozott. Egészen más járt a fejében, mint a nyelvén. — Fru-frut fésült magának — gondolta keserűen. — A száját is kifestette ... Jó előre készült hát a szakításra.. Máskor... Igen. máskor inkább letörölte a rúzst... Nem lehet, hogy ne csókoljam meg többé!.;; A lány. mintha belátott volna a fiú gondolataiba, megborzongott. Esőcsepp hullott a nyakába, a férfi mégis rossz jelnék vette, hogy éppen most borzongatta meg a kedvest ez az átkozott esőcsepp. De ugyanakkor valamiféle halvány reménység is ébredezett benne: eszébe jutott, mit mondjon: — Látod. beáztak a fák... gyere a ballonom alá ... Elférünk benne ketten is. Kitárta kabátját és átkarolta a lányt, de az ellenségesen elhúzódott. Nem, Menjünk, — Még csak egy keveset várjunk... Talán kiderül. — Nem. — Akikor a következő villamost. — Miért? — Igaz .. -. Miért. ■. — Na látod. Megbeszéltünk mindent.. — Mégis .; • — Semmi értelme Ne kezdjük elölről..; Egyikük sem mozdul. A lány ment volna már, de nem tudta, miivel búcsúzzék a magábaroskadt embertől. Mondja, mint máskor, szervusz? Vagy köszönjön azzal, hogy viszontlátásra? Esetleg enyhítse a fiú kínját? Nézzen a szemébe és halkan, érzel, mesen, könnysejtető rezegte- téssei suttogja: Isten veled? A fiú ábrándozik: Jó lenne mindent elölről kezdeni, itt, ebben a fasorban, ahol először találkoztak. Először is, másodszor is. harmadszor is... Mikor negyed ízben sétáltak a fák alatt, a lány kuncogva mesélte: „Megkérdezték, ki az, aki estéről-estcre az utcában kísérget? Azt feleltem: az, aki könyveket hoz nekem. Jó könyveket. ■.." Hát így kezdődött. A sétával, a könyvekkel, azután egy érdekes, új játékkal. őrszemekké léptették elő a gesztenyefákat, és a fiú megsúgta a lánynak, hogy a „szabad elvonulás“ fejében az őrszemek váltságdíjat követelnek: egy-két-öt-tíz csókot..; És ő, mármint a fiú, a csókbeszedő. Tessék, lehet törleszteni . • — Itt a villamosod! Felriadt. A lány kezét nyújtotta. Horgolt kesztyűjét nem húzta le. mintha valami futó ismerőstől búcsúzna. Hát jó. Nem nyúlt a kéz után. — Még öt percünk van — ■mondta könyörögve, mint ahogy az utcasarki koldus a rézfillért kunyerálja. — Úgyis itt vesztegel a kocsi... Ezt az öt percet még kibírod velem. — Ki. Nézték az esőt, az egymásba fúló, összeölelkező tócsákat, hang nélkül, csendben bámultak a lábuk elé. — Mint valami temetésen, úgy állunk itt — eszmélt a fiú. — Épp, hogy karszalagunk nincs, nem hordunk gyászfátyolt, különben minden olyan, mint egy temetésen... Igaz, pap sincs... De ahogyan ál- lünk. ahogyan hallgatunk, ahogyan a torkunkat szorongatja valami... Nagyapám temetésékor anyám fogta a kezemet, különben megszöktem volna... Borzalmas állni és várni, ahogyan a koporsót, benne a valakiből valamivé lett tetemmel, leengedik. Rettenem tes hallgatni a göröngyök dobbanását ... Iszonyú ezt az esőt is hallgatni... Mintha koporsó fedelére peregne ... Hát akkor?, a Most .igazán nem tart vissza senki a kezemnél fogva.. A villamosvezető belevágott a csengőbe. Az ellenőr kiszólt üvegkalitkájából: — Tizennyolcnegyvenre indul a kocsi! A fiú felugrott a lépcsőre, és csak félkézzel intett vissza a lánynak. Inkább önmagának mondta, mint a másiknak: — Hát... Isten veled! Választ nem várt. Vissza nem nézett. Beballagott a knrsi belsejébe. Egyes egyedül volt. Kissé csodálkozott, mert vaovcpia temetéséről jövet fürtökben lógtak az emberek a villamoson. i Garami László 4