Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-29 / 24. szám

1957, MÁJUS 29, SZERDA írlap 3 Ä proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban Részletek Biszku Béla elvtárs beszédéből Az MSZMP politikai elő­adássorozatának negyedik előadásán Biszku Béla elv­társ tartott előadást hétfőn délután a Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az ideológiai munkában és az ország politikai életében a proletariátus diktatúrájá­nak kérdése napjainkban el­sőrendű fontosságú. A népi demokratikus rendszer erősí­tése és fejlesztése szempontjá­ból nincs ma számunkra fon­tosabb, mint a leghatározot­tabban kitartani a proletariá­tus diktatúrájáról szóló taní­tások mellett. Véglegesen le kell küzdeni burzsoá és revi­zionista nézetek hatását a szo­cializmus sorsának ebben az alapvető kérdésében. Meg kell valósítani az életben a marxizmus—leninizmus taní­tásait. a proletariátus dikta­túrájáról és ki kell irtani azo­kat a hibákat és ferdítéseket, amelyek az elmúlt években előfordultak a párt- és állam­építésben. A munkásmozga­lom története az egész vilá­gon arról tanúskodik, hogy át­meneti visszaesések és nega­tív tapasztalatok is pozitív erővé válnak, ha a munkás- osztály pártja elméletileg fel­készült és képes levonni gya­korlati tevékenysége számára az átmeneti visszaesés, vagy vereség tanulságait is — mon­dotta. — Majd aláhúzta, hogy ez a megállapítás különösen vonatkozik az októberi, no­vemberi ellenforradalmi tá­madás okainak és tanulságai­nak elemzésére. A burzsoázia A továbbiakban az előadó a proletárdiktatúráról szóló marxi elmélet alapjairól szó­lott. A proletárdiktatúráról szóló elmélet alapjait Marx dolgozta ki, s ezzel tovább fejlesztette az osztályharcról szóló ismereteket. Marx újat és magasabbrendűt alkotott az elnyomottak számára, ami a tőke igája alóli felszabadu­lás reményét keltette fel az egész világ proletárjaiban. Be­bizonyította: 1. hogy az osztályok létezé­se. csak a termelés fejlődésé­nek bizonyos történelmi fázi­saihoz van kötve; 2. hogy az osztályharc szük­ségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; 3. hogy maga ez a diktatúra csak átmenet valamennyi osz­tály megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz. Az átmenet a kapitalizmus­ból a szocializmusba nem egy rövid ideig tartó aktus, ha­nem hosszú, történelmi idő­szak. Ez a folyamat a mi or­szágunkban még nem fejező­dött be, bár nálunk már nagy. jában megteremtettük a szo­cializmus szilárd gazdasági alapját. A megdöntött osztá­lyok maradványai a külföldi imperialisták támogatásával még mindig elkeseredett el­lenállást fejtenek ki a szó- cialista átalakulással szemben. Ilyen helyzetben erős prole­tárdiktatúra szükséges, az el­lenállás letörésére, a szociallz­Az előadó hangsúlyozta, (ogy az egész világon nagy társadalmi átalakulás, a szo­cialista világrendszer erőinek feltartóztathatatlan növekedé­se, arra kényszeríti a reakciós erőket, hogy álcázzák szándé­kaikat és tevékenységeiket. A proletárdiktatúra erősíté­se érdekében tovább kell fej­leszteni a proletárdemokráciát két irányban: 1. Tömegek tömörítése az ellenforradalmi maradványok ellen, az államhatalom fegy­veres erői, harcképességének növelése, a belső és a külső ellenség aknamunkája elleni harc fokozására. 2. A szocialista demokrácia fejlesztése a tömegekkel való szoros kapcsolat vonalán, a tö­megek teljesfokú bevonása az hazai szócsövei és revizionis­ta segítő társai világgá kür­tölték, hogy a leninizmus ta­nításai elévültek, azokat meg kell reformálni. Az októberi ellenforradalmi támadás okait kutatva lehetetlen nem látni: Lenin tanításai a proletárdik­tatúráról újólag bizonyítot­ták azok általános érvényét, szemben azzal a sok „hitújító- val“, akik az októberi-no­vemberi napokban a marxiz­mus megreformálásának igé­nyével léptek színre. A prole­tárdiktatúra lényegét a töme­gek számára az októberi ese­mények mutatták meg igazán, kézzelfoghatóan. Ezután részletezte, hogy a burzsoázia és a revizionisták milyen formában és módon tá­madták a proletárdiktatúrát, majd így folytatta: Emléke­zetes, hogy a magyar ellenfor­radalom a világburzsoázia uszítása és támogatása mellett kétszer támadt országunkban fegyveresen a munkásosztály hatalma ellen. Az első táma­dás mindjárt az 1919-es szo­cialista forradalom győzelme után volt. Az akkori támadás a proletárdiktatúra vereségé­vel és a Horthy-fasizmus ter­rorista diktatúrájának életbe­léptetésével végződött. A má­sodik támadás 1956 októberé­ben és novemberében volt. Ez a támadás az ellenforradalom vereségével végződött. A ma­gyar nép forradalmi erői — a szovjet katonai alakulatok testvéri segítségével és az egész szocialista tábor nem­zetközi támogatásával — győ­zelmet arattak. mus győzelmes építésének biz­tosítására. A szocialista forra­dalomban a proletariátus ma­gához ragadja a hatalmat, győ­zelmet arat a burzsoázia felett; megteremti az új típusú szocia­lista államot, a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály államát. A proleta­riátus győzelme, a hatalom megragadása azonban nem ön­cél, hanem csak eszköz a mun­kásosztály kezében arra, hogy a forradalmat végigvigye, meg­szervezze a szocializmus épí­tését. biztosítsa a kizsákmá­nyolás felszámolását, a szocia­lizmus végső győzelmét, meg­szüntesse a társadalomnak osztályokra való tagozódását. Biszku elvtárs ezután részle­tesen elemezte a népi demok­ratikus rend létrejöttét ha­zánkban és hangsúlyozta, hogy a népi demokrácia polgári, demokratikus szakaszából a proletárdiktatúrába való át­menetet viszonylag békés kö­rülmények között értük el. Ez természetesen nem azt jelenti, hagy az osztályharc törvénye alól kivételt képezve spontá­nul ment volna végbe az átala­kulás, ellenkezőleg éles osz­tályharc közepette kellett le­győzni a kizsákmányoló ele­mek ellenállását — mondotta. A többi között elemezte ezt ez átalakulási folyamatot és a munkás-paraszt szövetség je­lentőségét emelte ki. majd a munkásosztály hatalmának problémáiról szólott. állami ügyek intézésébe és a termelés irányításába. A marxizmus—leninizmus azt tanítja — mondotta a töb­bi között —, hogy az uralkodó osztállyá szervezett proletariá­tus. a szocialista forradalom­ban győztes munkásosztály megragadja a hatalmat, meg­semmisíti a régi államappa­rátust. szétzúzza azt és azonnal megkezdi az új államgépezet építését. Ennek az új állam- gépezetnek a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia, új módon, demokratikusnak kell lennie. Az ellenforradalom föl' használta állam gépezetünk gyenge pontjait és személyi összetételének fogyatékossá­gait és megkísérelte ennek az államgépezetnek fokozatos felszámolását és helyébe a régi burzsoá államgépezet visszaállítását, amely vég­eredményben egy fasiszta ka­tonai diktatúrához vezetett volna. Ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista államgépezet szerveinek visszaállítása a munkásosztály hatalmának visszaállítását és megerősíté- . sét jelentette. A proletárdiktatúra mechanizmusának kérdései A proletárdiktatúra mecha­nizmusának lényege a mun­kásosztály forradalmi pártjá­nak vezető és irányító szerepe A marxizmus azt tanítja — mondotta —, hogy csak a párt képes vezetni az egész prole­tariátus egyesített tevékenysé­gét, vagyis politikailag vezet­ni a proletariátust, általa pe­dig a dolgozó tömegeket, cs;:k a párt képes vezetni és irá­nyítani elméletileg és politi­kailag az állami és társadalmi szervezetek összességét. A párt szerepének, vagy irányítótevé­kenységének tagadása, a mar­xizmus—leninizmustól való szindikalista és anarchista el­hajlást jelent. Biszku elvtárs összefoglalta a proletárdiktatúra sokoldalú feladatát. Ezek a következők: 1. A munkásosztály hatal­mának mindenoldalú erősítése, az osztályellenség, az ellenfor­radalom maradványainak el­nyomása és elszigetelése. 2. Erősíteni kell továbbá a proletárdiktatúra politikai alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget, s e szövetségen be­lül a munkásosztály vezető szerepét. 3. Tovább kell folytatni a szocialista demokrácia érvé­nyesítésével kapcsolatos fel­adatainkat. Ugyanakkor, mi­kor élesen elhatároljuk a szo­cialista demokratizmust a búr- zsoá demokráciától, társadalmi rendszerünk demokratikus fej­lődését nap mint nap ápolni kell, a pártéletben csakúgy, mint az állami életben. 4. Hogy a proletár demokrá­cia szabadon érvényesüljön és még inkább kibontakozhassék, szükségest, hogy a diktatúra elnyomó, erőszak oldala a mi viszonyaink közepette ne szenvedjen csorbát. Csakis az ellenforradalomra mért, ha­tározott csapás, a burzsoázia hatalmának visszaállítására tett minden kísérlet elfojtása szolgálja ezt a célt. Ugyanak­kor erősíteni kell a proletár- diktatúra gazdasági szervező tevékenységét a demokratikus centralizmus helyes formáinak kialakításával, mert ez még inkább a munkásosztály ha­talmának megerősítését szol­gálja. Folytatni kell az egész társadalom szocialista szel. lemben történő nevelését. a kulturális forradalom to­vábbi fejlesztését, 5. Egész társadalmunk éle­tében a szocializmus építésé­nek további sikere céljából erősíteni kell a pórt vezető és irányító szerepét. Hogy a párt vezető és irányító tevékenysé­ge zavartalan legyen és gyü­mölcsözően kibontakozzon, óv­ni kell a párt eszmei tiszta­ságát és egységét. A leghatá­rozottabb eszmei harcot kell folytatnunk a burzsoá kispol­gári befolyás minden jelensége ellen. A revizionizmus min­den megnyilvánulása ellen ügy kell harcolnunk, mint a burzsoázia legravaszabb, ál- nok segítőtársa ellen, mely a munkásosztály hatalmára tör. Ugyanakkor egv jottányi en­gedményt se tegyünk a szek- tárianizmusnak. mert végső soron mindkettő egy tőről fa­kad, a burzsoázia oldaláról Tökéletesítsük a párt vezető­irányító tevékenységét a tö- megszervezetek, a népfront irányában. Legyen a pártnak a munkásosztály és a dolgozó tömegekkel elszakíthatatlan, közvetlen kapcsolata, hogy a proletárdiktatúra Marx, En­gels. Lenin által kidolgozott tanításai vezéreljenek a szo­cializmushoz vezető úton. A proletariátus diktatúrájának lényege és létrejöttének sajátosságai hazánkban A proletárdiktatúra, mint a demokrácia új, magasabb típusa A Meteorológiai Intézet Az állami gazdaság A turistaház Az iskola — Halló, itt 150-410! Meteo­rológiai Intézet időjelzési osz­tály. Hogyan fogadtuk ezt az örökké síró-rívó májust? Eleinte boldogan, mert a má­jusi eső aranyat ér, később már átkozódva, mert hátrál- I tatta a mezőgazdasági mun­kákat. Emiatt is sokan hív­tak fel bennünket, de legtöb­ben a méhészek közül, mert a hideg időjárás késleltette a virágzást. Azután érdeklőd­tek, mikor lesz melegebb, hogy útnak indulhassanak a méhcsaládokkal az akácosok felé. Sok telefonhívást kaptunk az üdülőkbe beutaltaktól. Re­ményt, biztatást várnak, hogy jól tölthetik-e szabadságukat. * A Vecsési Állami Gazda­ságban már eddig is sok kárt okozott a csapadékos idő. Le­kaszálva tönkre megy a lu­cerna, ha hamarosan nem változik az időjárás. Legjob­ban a takarmánybetakarítás- ban hátráltatja őket. Elma­radtak a répa egyelésével is. Ahogy az idő javul, minden embert erre állítanak, nehogy a nyakukra nőjön a munka. A kapásoknál nincs lényeges el­maradás. * A dobogókői túristaházban csökkent a forgalom az előző évekhez és a tavaszi kezdés­hez viszonyítva. Vendégük azért van, mint a gondnok elvtársnő mondja, a túrista előtt nincs akadály. Vasárna­ponként élénk a forgalom, csak az állandó vendég kevés, * A Szentendrei Általános^ Leányiskolának szinte jól is jött a sok eső. Vizsgáz­nak a lányok és az esős idő­ben könnyebben megy a ta.- nulás. Erre szükség is van, mert majdnem mindenki to­vább akar tanulni. Szabadide­jüket az iskolai szakkörökben töltik. Különösen népszerű a háztartási és a kézimunka­szakkör. A gödöllői ünnepi játékok megvalósulása — nem álom Szép erdők között rohan a HÉV Gödöllőre. Mielőtt be­érünk a tanácsháza előtti ál­lomásra, jobbról sárga ba­rokk-kastélyt látunk, balról gondozott parkban szanató­riumszerű modern épületsor húzódik. A barokk-kastély az Agrár­egyetem diákszállója. A „sza­natórium” a világhírű Ganz Árammérőgyár. Gondozott park szélén hú­zódik az állomás. A messzi- ségben enyhén lejtő hegyék körvonalain pihen meg az utas tekintete és miután át­haladt az országúton, hatal­mas parkba ér és alig halad néhány lépést. Ferencz József király nyári palotájában gyö­nyörködhet. Később Horthy Miklós foglalta el az épüle­tet. Itt pihente ki fáradal­mait és zavartalan nyugal­mát egyik legmegbízhatóbb embere, Endre László főszol­gabíró, a későbbi nyilas tö­meggyilkos biztosította. A hatalmas fák, a kedves ligetek és csalitok sok úri tivornyát láttak. Hercegék, grófok, bárók özönlötték el a gyönyörű tisztásakat, golfot, lovaspólót játszottak a káp­rázatos toalettekben hivalko­dó dámák kacagásától ser­kentve. A palota körül ap- róbb-nagyobb kúriák húzód­nak. Az alacsonyabb rangú méltóságos és kegyelmes urak ezekben pihenték ki a A tápiógyörgyei tejgyűjtő havonta 60 ezer liter tejet vesz át a falubeliektől. Áprilisban Vincze József is eladta tejfeleslegét. Ka­pott crte 1196 fo­rintot. Ifjú Petro József 600 literért 1267 forintot ka­pott, Kiss Béla 730 litert adott át 1500 forintért. Dömök Tamásnak — aki 3 hold földjéhez két tehenet tart — 1487 forint jövedelme volt a tejből, Kiss Sándornak pedig 1224 liter beadott tej után 2248 forintot fize­tett a begyűjtő. A felsorolást hosszan lehetne még folytatni, mert a györgyei gazdák sok szarvasmarhát tartanak. Izgalmas szembesítések a kakucsi ellenforradalmárok keddi tárgyalásán A Fővárosi Bíróság külön- tanácsa kedden folytatta a kakucsi gyilkos ellenforra­dalmárok perének tárgyalá­sát. Elsőnek Seiler Lászlót hall­gatták ki, aki tagadta, hogy Gavló lakásán járt és fogta a karját, amikor Rizmajer ha­lálra szúrta. Bobák mondotta neki — vallotta —, hogy egy­szer ő szúrta meg Gavlót. Sei- lert vallomása után a bíróság szembesítette ifjú Rizmajer Józseffel, aki szemébe mondot­ta, hogy Seiler a szobában kétszer kiáltotta: „Szúrd meg Gavlót I“ Seilernek látnia kellett, hogy Bobák felvette a Rizmajer által elejtett kést, amivel nekiugrott Gavlónak. Seiler mindent tagadott és a szembesítés eredménytelen maradt. Rizmajer Pált hallgatta ki utána a bíróság. A vádlott a többiekhez hasonlóan min­dent tagadott. Rizmajert is szemebsítették Bobákkal és ifjú Rizmajer Józseffel, akik azt mondották, hogy részt vett ablakok betörésében és lámpák leverésében. Jasper Kázmér is azzal kezdte a vallomását, hogy nem bűnös, a rombolásban csak azért vett részt, mert a töb­biek megfenyegették. Vallomása után szembesítet­ték ifjú Rizmajer Józseffel, Bobák Józseffel, Harazin Já- mossal. Öten beszéltek egyszerre a vi­ta mind szenvedélyesebbé vált, s ekkor derült ki. hogy szer­vezetten minden cselekményt ifjú Rizmajer Józsefre akar­nak fogni. A vitából az a tényállás derült ki, hogy ifjú Rizmajernél nem kés, hanem kerékpárpumpa volt. A bíróság utolsó vádlottként Fajth Györgyöt hallgatta ki. Fajth tagadta azt, hogy bár­miben részt vett volna. Lé­nyegtelen vallomása után a tárgyalást berekesztették. A következő tárgyalási nap: csü­törtök, amikor a tanúkat hall­gatják ki. szorgos semmittevéstől fá­radt tagjaikat... Szép napsütésben baran* gólunk a zsendülő fűben. Ri­gók trilláznék a kinyílt ég alatt. Milyen szép itt minden. És milyen könnyelműek vagyunk mi magyarok. Itt ez a csodálatos őspark. Egy kő- hajításnyíra innen, a román-* tikus emlékű Erzsébet ki­rályné parkja. Miért nem használjuk ki ezt a szép tá­jai a nagyszerű lehetősége­ket? Ünnepi játékokat, zenei fesztivált rendezhetnénk eb­ben a gyönyörű környezet­ben! Nagyszerű színészeink, kiváló muzsikusaink vannak. Bizonyosak vagyunk, megáll- nánk a sarat és néhány év múlva Gödöllő a magyar Salzburggá válna és belátha­tó időn belül túlszárnyalná! Nincs pénzünk, szegények vagyunk? Bízza meg a Művelő­dési Minisztérium Gödöllő községet, hogy társadalmi úton is segítse előteremteni az anyagi feltételeket. Meg­győződésünk, hogy minden kultúrát szerető ember le­tenné a* obulusát. A napokban jött haza Bul­gáriából Garay György hege­dűművész, elmondotta, hogy a baráti ország minden év­ben rendez zenei fesztivált a tengerparti Várnában. Ébredjünk fel mi is. Ma­gyarország előadóművészet világhírűek. Egy megértő gesztus csodát művelhetne. A műsorok változatossága, kül­földi művészek vendégsze­replése, biztosítaná a feszti­vál és az ünnepi játékok pénzügyi mérlegét — hangoz­tatta Garay György érdemes művészünk. És ha figyelembe vesszük Gödöllő közelségét — a fővá­rosból gyorsvasúttal 35 pere alatt elérhető — akkor bíz­vást remélhetjük, esténként ezernyi ember látogatná az előadásokat. A gödöllői ünnepi játékok megvalósulása szocialista kul­túránk egyik mérföldkövét jelentené. • Gimes Imre Raktárról szállítunk hordóemelö gépeket Megrendeléseket felvesz a PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII, Forgács u. 9a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom