Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-29 / 24. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KífCirlan MA: TOTÓ-TANÁCSADÓ (4. oldalon) 1 MSZMP P F. S T MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N Á C S ? L A P J A I. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM ABA 50 FIIXÉH 1957, MÄJUS 29, SZERDA \ 4, -1” 1 <-C-L J ßß * * A TAGGYŰLÉSEK ELE A magyar-szovjet egyezmény szövege Á megyei intéző bizottság határozata alapján a most so­ron levő taggyűléseken a tö­megek közötti politikai felvi­lágosító munka kérdéseit tár­gyalják a pártszervezetek. Nagyon fontos és nagyon időszerű kérdés ez. Az ellen­forradalom óta eltelt csaknem hét hónap alatt a pártszerve­zetek megyénk egész terüle­tén újjászerveződtek. Február­ban a párttagok száma Pest megyében még 1000 körül mozgott, ma már a 12 ezret is meghaladja. A párttagság túl­nyomó többségét ma olyan elvtársak képezik, akik szilár­dan a proletárhatalom, a szo­cializmus oldalán állnak és ha kell, készek arra, hogy -fegy­verrel a kezükben is védel­mezzék a proletariátus dikta­túráját. A párttagság harcosan száll szembe az ellenforrada­lom ügyét 6egítő mindenféle revizionista megnyilvánulás­sal. Éberen őrködik afelett, hogy a pártba csak az arra méltók kerülhessenek be. A párt erejét azonban nem­csak a tagok száma — és ami még talán ennél is fontosabb •i— nemcsak a párt szervezeti, politikai és ideológiai egysé­ge határozza meg. Mindez ter­mészetesen elsőrendű jelentő­ségű. Lenin szerint azonban a párt ereje a párt és a pár- tonkívüiiek milliós tömegei közötti eleven kapcsolat fenn­tartásában van. Mennél mély­rehatóbb ez a kapcsolat, annal tartósabbak eredményeink. Nah árt érré felhívni a fi­gyelmet, mert akadnak egyes — egyébként becsületes, párt­hű — elvtársak, akik hajla­mosak erről megfeledkezni. „A kommunista társadalmat a kommunisták kezével felépí­teni —■ mondja Lenin — gye­rekes, teljesen gyerekes naiví- táSi A kommunistáik csak csepp a tengerben, csepp a nép tengerében. Kormányozni csak úgy tudunk, ha helyesen fejezzük ki azt, amit a nép gondolt. A kommunista párt anélkül nem fogja tudni vezet­ni a proletariátust, a proleta­riátus nem fogja tudni vezetni a tömegeket és az egész gépe­zet szétesik.“ A Magyar Szocialista Mun­káspárt azért tudott viszony­lag ilyen rövid idő alatt ko­moly és nagyjelentőségű si­kereket elérni, mert politikája helyesen fejezi ki a dolgozó nép igazi és alapvető érdekeit. Mind nagyobb tömegek ocsúd­nak fel az ellenforradalom és revizionista szekértolóik okoz­ta kábulatból és mind nagyobb bizalommal fordulnak a párt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány felé. Bizonyít­ják ezt a termelés felfelé íve­lő számadatai és azok a tömeg­demonstrációk, amelyek má­jus 1-én Budapesten és or­szágszerte csakúgy, mint Pest megyében lezajlottak. A párt helyes politikája alapvető feltétele a párt és a tömegek közötti* jó kapcsolat­nak. De ez önmagában még nem elég. Az szükséges, hogy a pártszervek és szervezetek jót alkalmazzék helyi viszony­latban a párt általános politi­kai'irányvonalát és megismer­tessék azt a dolgozó néppel Az ellenforradalmárok nagyon sokoldalú hangzatos és hamis propagandával igyekeztek za- vart kelteni az egyszerű embe­rek soraiban. A párt csakis ak­kor lesz erős, ha leküzdi az ellenforradalom okozta zava­rokat. amelyek még nem kevés ember fejében megvannak. Ha türelmes, de szívós és kitartó, sokoldalú felvilágosító munká­val megnyeri a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek szívét és lelkét a szocializmus ügye számára. Pártszervezeteink már ed- ‘iflig is sokat tettek ennek ér­dekében. Megyénkben százával tartottak pártnapokat gyűlése­ket stb. De hiba lenne, ha nem látnánk, hogy még nagyon sok becsületes pártonkívüli dolgozóhoz nem jutott el a párt szava. Hiszen még a leg­jobban sikerült pártnapokon, gyűléseken is az üzem, vagy a község dolgozóinak csak a ki­sebbik hányada vett rés2t. Tiz- és százezer azoknak a száma, akik várják, hogy a párt kö­zeledjen feléjük, felvilágosítsa őket, tanácsot adjon nekik. Minden pártszervezetnek el­sőrendű kötelessége a dolgozó tömegek között végzendő ál­landó nevelőmunka. A mos­tani taggyűléseken azt kell megvizsgálni, mi az, amit ed­dig tettünk ezen a téren, mi­lyen mulasztásaink vannak és különösképpen, hogy mit kell tenni a továbbiakban a politi­kai tömegmunka érdekében. Mert az nem vitás, hogy tennivaló még bőven akad és az elmaradás sem csekély. Kétségtelen. hogy eddig a pártszervezetek jórészt belső szervezési problémákkal vol­tak elfoglalva. Erősen lekötöt­te figyelmüket a párttagság átigazolásával, és a tagfelvé­tellel kapcsolatos munka. (Ter­mészetes, hogy a párt szerve­zeti erősítése, a taglétszám növelése — mindepek -előtt a munkások leg jobbjaiból — to­vábbra is állandó és fontos fel­adat marad.) A politikai felvilágosító munkában mutatkozó elmara­dásnak más oka is van. Sok pártszervezetben tapasztalha­tó bizonyos szektás elzárkózás is a pártonkívüliéktől. Egyes párttagok a pártonkíviilieket valamiféle „hőtoörgőknek" te­kintik. Nem veszik figyelembe azt a nagy változást sem, amely az ellenforradalom által megzavart sok egyszerű dolgo­zó gondolkodásában és néze­teiben végbement október, no­vember óta. A párttagok je­lentős része a pártonkívüliek között csak nagyon szűk kör­ben, vagy egyáltalán nem vé­gez agitációs munkát. A taggyűléseken helyes vol­na azt megvitatni, hogy mit tegyünk a politikai munka megjavítása és kiszélesítése ér­dekében. Nem lehet itt általá­nos receptet adni. De van néhány tapasztalat, amelyet valamennyi pártszervezet hasznosíthat. Mindenek előtt rendszeressé kell tenni a ha­vonkénti nyilvános politikai pártnapokat. Időközönként munlkásgy üléseken és falu. gyűléseiben tájékoztassuk a dolgozókat a legfontosabb po­litikai és gazdasági kérdések, rűl. Emellett azonban nélkü­lözhetetlen a személyhez szóló egyéni és kisebb csoportokban folyó beszélgetés. Az elmúlt évek gyakorlatá­val szemben nem hinném, hogy helyes volna a régi érte­lemben vett népnevelő cso­portokat szervezni. A tapasz­talat ugyanis azt mutatta, hogy bár az agitáció, a külön, böző nézetekkel való vitatko­zás, egyike a legnehezebb és legbonyolultabb feladatoknak, amely sokoldalú tájékozottad, got, tudást és ismeretet kíván, mégis sok esetben a leggyen­gébb, a legképzetlenebb elv­társakat bízták meg népne­velő munkával. A politikai munka nemcsak külön erre a célra kijelölt népnevelő feladata, hanem minden kommunista elsőrendű kötelessége munkahelyén, la­kóhelyén, környezetében — és esetleg a helyi pártszervezet által részére kijelölt utcá. ban, körzetben — állandóan felvilágosítani a pártonkívüli dolgozókat e párt politikájá­(Folytatás a második oldalon) A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok jogi helyzetéről tárgyalások voltak Budapesten a Szovjetunió kor­mányküldöttsége és a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttsége között. A tárgyalások a szívélyes barátság és a köl­csönös megértés légkörében A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének Kormánya attól az elhatározástól ve­zettetve, hogy minden erejü­ket latbavetik Európa és az egész világ békéjének és biz­tonságának megvédése és meg­szilárdítása érdekében, tekintettel arra, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben — amikor fennáll az agresszív Északatlanti Szövetség, folya­matban van Nyugat-Németor- szág újraielfegyverzése, ahol mind tevékenyebbekké válnak a revansra vágyó erők s az Amerikai Egyesalt Államok és az Északatlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csa­patokat és katonai támaszpon­tokat tartanak fenn a szocia­lista államok közelében — a szocialista államok biztonságát veszély fenyegeti, figyelembe véve, hogy ilyen körülmények közölt a szovjet csapatoknak a Magyar Nép- köztársaság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges agresszió elleni kö­zös védekezés biztosítására célszerű és megfelel a nemzet­közi egyezményeknek, . vala­mint rendezni óhajtván a szovjet csapatoknak a Magyar Nép- köztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kap­csolatos kérdéseket, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének Kormánya 1957. március 28-i Nyilatkozatának megfele­lően elhatározták, hogy a jelen Egyezményt megkötik és ebből a célból meghatalmazottaik- ként kijelölték: a Magyar Népköztársaság Kormánya Horváth Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terét és Révész Gézát, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Kor­mánya A. A. Gromikót, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének külügyminiszterét és G. K. Zsukovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Sző- : vétségének honvédelmi minisz­terét, . akik kellő alakban és telje, sen rendben talált meghatal­mazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKK A szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása a Magyar Nép- köztársaság területén semmi­képpen sem érinti a magy ar ál­folytak le. A Magyar Népköz- társaság kormánya és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya 1957. május 27-én a Magyar Nép- köztársaság területén ideigle­nesen tartózkodó szovjet csa­patok jogi helyzetéről egyez­ményt írt alá. Az egyezményt a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából Hor­lam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság bel- ügyeibe. 2. CIKK 1. A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok létszá­mát és azok állomáshelyeit a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének Kormánya külön egyezmények alapján hatá­rozza meg. 2. A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság terü­letén állomáshelyeiken kívül történő csapatmozdulataihoz minden esetben a Magyar Nép- köztársaság Kormányának, vagy a kormány által megha­talmazott magyar hatóságok­nak beleegyezése szükséges. 3. A szovjet csapatok a Ma­gyar Népköztársaság terüle­tén az állomáshelyeiken kívüli gyakorlataikat vagy az arra meghatalmazott magyar ható­ságokkal egyeztetett tervek sserint, vagy a Magyar Nép- köztársaság Kormánya, illetve az általa meghatalmazott ma­gyar hatóságok esetenként adott engedélye alapján vég­zik, 3. CIKK A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, az állományukba tartozó személyek, valamint ezek családtagjai, kötelesek tiszteletben tartani és megtar­tani a magyar jogszabályok rendelkezéseit. 4. CIKK 1. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok katonái a számukra előírt egyenruhát és a szovjet hadseregben rendszeresített fegyverzetet viselik. 2. A szovjet katonai alakula­tok gépjárműveit jól látható rendszámtáblával kell ellátni, amelyet a szovjet csapatok pa­rancsnoksága határoz meg, és amelynek mintáját az illetékes magyar szervekkel közli. 3. Az illetékes magyar szer­vek az illetékes szovjet ható­ságok által a Magyar Népköz- társaság területén tartózkodó szovjet csapatok kötelékébe tartozó személyek részére ki­adott gépjárművezetői jogosít­ványokat vizsga letétele és il­leték fizetése nélkül érvényes­nek ismerik el. 5. CIKK A szovjet csapatoknak a Ma­gyar Népköztársaság területén való tartózkodásával kapcso­latos joghatósági kérdések te- I kintetében az alábbi szabályok 1 az irányadók: váth Imre külügyminiszter és Révész Géza honvédelmi mi­niszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mánya megbízásából A. A. Gromiko külügyminiszter és G. K. Zsukov, honvédelmi mi­niszter írta alá. Az alábbiakban közöljük az egyezmény teljes szövegét: 1. A szovjet csapatok állo­mányába tartozó személyek, vagy azok családtagjai által a Magyar Népköztársaság terü­letén elkövetett bűntettekre és szabálysértésekre — általános szabályként — a magyar jog­szabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a magyar bíróságok, a magyar ügyészség, valamint a bűntettek és szabálysértések üldözésére illetékes más ma­gyar szervele járnak el. A szovjet katonai személyek által. elkövetett bűntettek te­kintetében a nyomozást a ma­gyar katonai ügyészség végzi, és ezeket az ügyeket a ma­gyar katonai bíróság tárgyal­ja. 2. A jelen cikk első pontjá­ban foglaltak nem alkalmaz­hatók: a) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai kizárólag a Szov­jetunió ellen, vagy a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, illetve azok család­tagjai ellen követnek el bűn­tettet vagy szabálysértést; b) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése köz­ben követnek el bűntettet vagy szabálysértést. Az a) és b) alatt meghatá­rozott ügyekben a szovjet jog­szabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a szovjet bí­róságok, a szovjet ügyészség, valamint a bűntettek és sza­bálysértések üldözésére illeté­kes más szovjet szervek jár­nak el. 3. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen cikk­ben megjelölt egyes ügyekbe« kölcsönösen kérhetik egymás­tól a joghatóság átruházását; az ilyen kérelmeket jóindula­túan fogják elbírálni. 6. CIKK A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, vagy azok állomá­nyába tartozó személyek elle­ni bűntettek esetében az el­követőket a Magyar Népköz- társaság bíróságai előtt ugyan­úgy kell felelősségre vonni, mint a magyar néphadsereg alakulatai, illetve a magyar néphadsereg tagjai elleni bűn­tettek elkövetőit. 7. CIKK 1: Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen Egyez­mény 5. és 6. cikkében megje­lölt bűntettek és szabálysér­tések üldözése terén minden­nemű kölcsönös segítséget megadnak egymásnak — ide­értve a jogsegélyt is. 2. A jelen cikk 1. pontjában említett segítségnyújtás el­veit és rendjét, valamint a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területéin való tartózkodásával kapcsolatban felmerülő polgári jogi ügyek terén nyújtandó jogsegélyt a Szerződő Felek külön Egyez­ményben szabályozzák 8. CIKK A szovjet csapatok állomá­nyába tartozó azt a személyt^ aki a magyar jogrendet meg­sérti. az illetékes magyar szer­vek kívánságára a szovjet szervek a Magyar Népköztár­saság területéről visszahívják. 9. CIKK 1; A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Kor­mánya megtéríti a Magyar Népköztársaság Kormányának azokat az anyagi károkat, ame­lyeket a szovjet katonai egy­ségek vagy azok állományá­ba tartozó egyes személyek cselekménye vagy mulasztása a magyar államnak okoz, vala­mint azokat a károkat, ame­lyeket a szovjet katonai egy­ségek, vagy azok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése köz­ben magyar szerveknek és ál­lampolgároknak vagy a Ma­gyar Népköztársaság terüle­(Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott a Szovjetunió kormányküldöttsége Gromiko külügyminiszter a repülőtéren elbúcsúzik a meg­jelentektől. Jobbján Horváth Imre külügyminiszter. EGYEZMÉNY a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában. •k BiHH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom