Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-26 / 22. szám

PEST ME GYEM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1957. MÁJUS 26, VASÁRNAP A párt vezetésével a dolgozó nép egységéért A megyei pártaktivisták tanácskozása mindig jelentős esemény megyénk életében. Csak néhány rövid hónapja, hogy utoljára meghánytuk- vetettük közös dolgainkat, de a megbeszélés eredményei ma már világosan megmutat­koznak. Megszilárdult az ál- lamrend és fegyelem, újra állnak és élnek a pártszerve­setek. Az országgyűlés nem­rég lezajlott ülésszaka és a Központi Vezetőség ülése után — a közelgő országos pártértekezlet előtt — ül ösz- Kze a mostani tanácskozás és ez sok. és nagy kötelességet ró a megbeszélés részvevőire. Meghallgatják a párt hely­zetelemzését és elmondják majd a maguk véleményét, javaslataikat arról, merre és hogyan megyünk tovább. Sok tekintetben új a hely­zet. Másképp kell élni, dol­gozni és építeni viharban, mint a vihar elültével. Rend­kívüli helyzet rendkívüli in­tézkedéseket követel. Ez a ki­élezett harci szakasz lassan véget ér, most egyre inkább a hétköznapok hősiessége, a másfajta erőfeszítések követ­keznek. Az a kérdés: hogyan kell dolgozni ok a megye kommu­nistáinak, hogy a gazdasági és politikai helyzet tovább javuljon? Az akut inflációs veszély elmúlt, a csődöt károgók ei- némulnak. A szocialista or­szágok segítsége és a dolgozó nép élniakarása, szilárduló bizalma tették lehetővé ezt a kétségtelen gazdasági sikert. Az imperialisták veresége ez. hiszen ők igazán mindent megtettek, amit csak megte­hettek, életünk tönkretétele érdekében. Igyekeztek meg­torpedózni a nyugati orszá­gokkal folytatott külkereske­delmünket, mozgósították belső támaszaikat, ..a nagy összeesküvés“ mégsem sike­rült. Elszámították magukat az ellenforradalmi fegyveres roham idején és kudarcot val­lottak a gazdasági életünk aláaknázására szolgáló hideg és kegyetlen húzások. Sőt, emelkedett az életszínvonal, van elegendő áru. nincs élel­miszerhiány, nyugodt ütem­ben folyik az adófizetés, ál­landóan emelkedik a takarék­betét-állomány. Mindez az egészség megannyi jele. Mindamellett könnyelmű és túlzott derűlátásra nincs ok. Ahogy hónapokon keresztül harcolni kellett a sötétenlá- tás ellen, úgy most küzde- nünk kell a csalóka illúziók ellen, mert számunkra a pá­nik feketéje és az elbizako­dottság bárgyú rózsaszínje egyaránt veszélyes. A gazdasági helyzet nehéz. Nehézségeink forrásaiként cipeljük magunkkal az el­múlt esztendők súlyos gazda­sági hibáit, a termelési ágak közötti aránytalanság öröksé­gét. a költséges beruházások terhét. Az ellenforradalom által okozott súlyos vérvesz­teséget sem lehet hónapok alatt kiheverni. És hiba lenne elhallgatni, hogy helyzetünk komolyságának oka nem utol­só sorban az a szomorú tény, hogy a megnőtt bérszint és a termelékenység között nagy az aránytalanság, sok millió kifizetett bér mögött nincs termelő munka. Jobb szervezéssel, a mun­kafegyelem megszilárdításá­val, és ahol csak ésszerű és lehetséges: a teljesítménybé­rezés helyreállításával emel­ni kell a termelékenységet. A párt bízik dolgozóink mun­kaszeretetében. szorgalmában és tudja, milyen kimeríthetet­len tartalék rejlik munkás- osztályunk ötletességében, ha­zaszeretetében és ha a kom­munisták élenjárnak a lehe­tőségek megtalálásában és kihasználásában példát mu­tatnak a takarékosság terén, ha gondos munkával, a mi­nőségi színvonalat állandóan emelve, csökkentjük az ön­költséget, biztosan leküzdjük az előttünk meredező gazda­sági nehézségeket. A mezőgazdasági termelés területén a dolgozó parasztok termelési kedvének fokozá­sáért. a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, a jó ter­mésért folyik a küzdelem. A begyűjtési rendszer megszün­tetése után az új módszerek kialakítása, az ország ellátá­sának, tartalékok gyűjtésé­nek biztosítása nem kis fel­adat. A több önállóságot nyert állami gazdaságok, a talpra- állt gépállomások, a megvé­dett termelőszövetkezetek to- vább-erősítésével kell megvé­deni a szocialista szektor be­csületét, növelni vonzóerejét. Itt is a kommunistáknak kell élenjámiok. Pártszervezeteinkre meg­növekedett feladatok varnak tehát a népgazdaság erősíté­se terén és ehhez biztosítani kell jó irányítással, javasla­tokkal, ellenőrzéssel az álla­mi szervek vezető munkáját; A gazdasági élet megszi­lárdítása lehetővé teszi a po­litikai légkör további javulá­sát. Évek óta nem tartottunk annyi gyűlést, mint most; a párt felvilágosító szava eljut a dolgozó milliókhoz. Ez azonban nem elég. A párt- szervezeteknek segíteniük kell abban, hogy a párt és a tömegek kapcsolatában beál­lott törést teljes egészében kiküszöböljük. Ezt a célt csak a dolgozók valódi érdekeinek megfontolt és lelkes képvise­lete. a mindennapi kérdések­ben is helyes politika tudja biztosítani. Minden kommunista párt munkájának alapvető kérdé­se ez. A párt vezető szerepét és tekintélyét csak a dolgo­zók bizalmára és szeretetére lehet felépíteni, és a dolgozó nép ragaszkodását pártjához nehéz, fáradságos apró mun­kával, az emberek kis és nagy problémáinak okos megoldá­sával kell napról napra kiér­demelni. Mindennek alapja pedig az egészséges pártélet. El kell érni. hogy a pártszervezetek két taggyűlés vagy pártnap között is éljenek. A jó párt­élet nem lehet csupán ren­dezvények sorozata. A leg­fontosabb, hoev minden kom­munistának legyen pártmeg- bizatása és munkájáról idő­ről-időre számoljon be a párt­vezetőségnek. A mi pártunk taglétszáma tekintetében jóval kisebb, mint a Magyar Dolgozók Pártja volt. Hogy ennek elle­nére politikai befolyása na­gyobb legyen, ahhoz új mun­kastílusra van szükség. Vi­gyenek életet a kommunisták a tömegszervezetekbe. Fog­lalja el a méltó helyet az or­szág életében a Népfront, vi­ruljon a nőmozgalom, legyen színes, gazdag és nagyszerű az ifjúsági szervezet élete. Csak így lehet hasznosítani a pártonkívüli milliók energiá­ját hazánk felvirágzása, a szo­cializmus építése érdekében. Az egészséges pártélet fon­tos tényezője, hogy az egész párttagság vegyen részt a párt politikájának kialakítá­sában. Az igazi pártegység a különféle vélemények, néze­tek harcából alakul ki és így teremt maradandó eredmé­nyeket a határozatok végre- hajtíisának akarat- és cselek­vésegysége. A pártegység ér­dekében, a párt politikájának kialakítása érdekében fokoz­ni kell pártunkban az elmé­leti munkái. Az elmúlt esz­tendők hibáinak egyik fő oka az alacsony elméleti színvo­nal volt. Ezért is szakadt el a gyakorlat a dogmatikus elmé­lettől és ezért vezethették fél­re nemcsak a pártonkívülie- ket, hanem a párttagok szé­les tömegeit is a jobboldali demagógok. Az a feladat vár ránk. hogy megszabadulva az ér­téktelen és értelmetlen, a mindent igénytelenségbe ful- lasztó dogmatizmus terhétől. ' folytassunk éles és engesztel­hetetlen harcot mindenfajta revízionizmus ellen, óvjuk meg a marxista—leninista el­mélet tisztaságát. Készülünk az országos pártértekezletre. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a párt erős kézzel vezeti az országot. Az eredmények csak növelik felelősségünket, A nép éledő bizalmának, a fokozott várakozásnak eleget kell tennünk. begyen a mai tanácskozás újabb eredmények újabb si­kerek kiindulópontja! Az országos pártértekezlel tiszteletére versenyt kezdtek a nógrádi bányászok A Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai bányaüzemé­nek kommunista és pártonkí- vüli bányászai a napokban megtartott röpgyűléseiken el­határozták. hogy kiváló mun­kával ünnepük meg az MSZMP országos pártértekez­letét és felhívással fordultak a bzénmedence valamennyi dől gozójához, hogy csatlakozza nak kezdeményezésükhöz, A felhívásban megfogadták, hogv a pártértekezlet bsfeje zéséig kétezer tonna terven fe­lüli szénnel köszöntik a kom­munista küldöttek országos tanácskozását. A réselés foko­zottabb alkalmazásával, új frontfejtés indításával és at anyagok gazdaságosabb fel. használásával a tonnánkénti önköltséget két forinttal csők. kerítik és a termelékenységet íf egy százalékkal emelik a múl) havi eredményekhez képest. A felhívást a szénmedence bányaüzemei szombaton — amíg Salgótarjánban a me­gyei pártértekezlet megvá­lasztotta országos küldötteit — röpgyűléseken vitatták meg és elhatározták, hogy csatla­koznak a mizserfaiak kezde­ményezéséhez. Köszöntjük a gyermekeket! Tudósítás T ápiógyörgyéről Az elmúlt fél esztendőben 1 rendkívül megnövekedett a 1 rermelési kedv a községben. 1 Egy talpalatnyi parlagföldet | íem látni a határban. Mióta I megszűnt a kötelező gabona-1 vetésterület. a gazdák fokozot-i rabban termelnek takarmányt I -s igen sok állatot tartanak. | ravaly ősz óta 120 gazda vetett! új területen lóherét és lucer-1 nát * . I Szívesen dolgoztatnak a gép-1 állomással a györgyei gazdák, 1 mert kiszámították, hogy ol-1 esőbb a gépiszántás, trágya-% hordás, mintha lovasfogattal | végeznék ugyanazt. Csak a jós munkát fogadják eh Most isi többen elmentek a gépállomás-1 Ta. előre megszemlélték a falu-1 ba küldendő cséplőgépet. Csáki kifogástalan állapotban veszikl át, 1 * Sok aratómunkást szoktak | alkalmazni a györgyei gazdák. | Ezért a tanácstagok közül 4| tagú mezőgazdasági albizottság got választottak. Az albizottság | tagjai az arató- és cséplőmun-1 kasok érdekképviselői maguk | is tagjai az arató-cséplő brigá-| dóknak. í * Több középparaszt gépekre I szeretne társulni Dömök István. § Varró József és Bene István | vezetésével. Zetort akarnak | venni a hozzávaló teljes gaz■ \ dasági felszereléssel: ekével, \ tárcsával, ekekapával és vonta- ] tóval. Tavasz óta keresik a Ze-1 tort. Bár eddig nem tudtak ’ megszerezni, nem mondtak le róla. Ősszel újból próbáOtoznak a vásárlással. muuimmmtiituiimultuiimunmMimiiimuHiiiiitiiiiMfmKiiiiHiuiiitiuiiiimiiiiuuimiiuunMiiiiMiinMmiimiiiiiimiig Dobi István üdvözlő távirata Alpnisztán királyához Őfelsége S. M. I. Mohamed Zahir sahnak, Afganisztán királyának A györgyeiek ügyességére, gondosságára vall az is, hogyha egy gazda ismeretlen bogarat talál földjén, dobozba gyűjtve azonnal elviszi a községi gaz­dasági felügyelőhöz, tanácsot kér, nem kártékony-e a növé­nyekre, s ha Igen, hogyan kell kiirtani, Kabul Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából engedje meg Felséged, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, va­lamint a magam nevében kifejezzem jókívánságaimat az Ön egészségére s Afganisztán népének boldogulására, DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Pest megyei szövetkezetek, termelők! Vár benneteket a piac i Félkézen lehet megszámolni az órákat, mikor a vásárcsar­nokok környékén már zajlik az élet. Hét órakor kinyitják a kapukat. Jönnek-mennek a vásárlók egész nap. Aztán új­ra szürkül, mire elcsendesedik minden. Igv megy ez nap mint nap. Árad az élelem az egész országból. Pest megyéből, is naponta érkezik friss zöldség, tojás, élő- és vágottbaromfi. sőt az utóbbi napokban cseresznye. Mindez kapható a földműves- szövetkezeti és a KÖZÉRT-bol- tokban. Nézzük most azokat, akik maguk árusítják termékeiket. nincs, mert a szövetkezet élel­mes kereskedő és a boltot egy évvel ezelőtt a Lenin körúton nyitották meg. Nemsokára re­noválnak, hogy az októberi események nyomait eltüntes­sék. Tele az egész üzlet zsúfo­lásig. Három perc alatt vagy he­ten nyitottak be az üzletbe és senki sem távozott üres kép­zel. íme bizonyság, jó] járnak a pesti árusítók. És mégis. A csarnokokban sole a termelő­szövetkezeti bolt. Viharsarok­tól a Balatonig minden táj képviselve van. csak éppen Pest megyei elárusítóhely í akad kevesebb. Lapzártakor jelentik : * I GYÖMRŐ1 SIKER Ferencváros— Gyfimrő 4:2 (2:1) A Rosenberg-házaspár ut­cai csarnokban, rögtön a ..fő­úton’* tágas, tiszta elárusító- hely. A pultokon sóska, nagy­fej saláták, piroßlo retekcsoma­gok és sok-sok levesbe való zöldség. Ez a dömsödi termelő- szövetkezet kertészeti részlegé­nek elárusítóhelye. A boltveze­tő, Orosz Károlyné ez év ja­nuárja óta szolgálja ki a Pesti háziasszonyokat. Az otthoniak nagyon meg vannak elégedve a munkájával. A bolt napi bevétele 300—1500 forint között [ van. A múlthavi napi átlag 600 forint volt. Oroszné legfőbb gondja, hogy mindenkit ei tud­jon látni friss étvágygerjesztő áruval. Gyerünk egy másik csar­nokba. Tolbuchin körút 1—3. Itt kellene lenni a törökbálinti szövetkezet virágüzletének. De j FERENCVÁROS: Gulyás — I Ombódi, Kispéter, Dalnoki — Gerendás, Tolonics — Kertész, Borsos. Orosz, Láng, Molnár, a második félidőben sor került még Szőke, Thoman, Szigeti és Takács játékára. A GYÖMRÖI csapat a kö­vetkezőképpen állt fel: Kri- zsán — Tóth, Fórizs, Csepeti — Molnár, Monori — Berzse­nyi, Szabó, Tiba, Gergály, Schaffer, a második félidőben játszott még Dani, Nagy, Jani és Hammer. Potocnny dr. játékvezetésé­vel kezdődött meg a mérkő­zés. A hideg, szeles időben a közel 1000 néző Fradi gólszü­retre jött ki, de meglepetésre nagyszerű váltakozó és izgal­mas mérkőzést láthatott. A lelkes gyömrői csapat majd­! nem egyenlő ellenfele volt a ! nagyhírű Fradinak. Az első ’ félidőben a gyömrői csapat J szerezte meg a vezetést, Ger- , gály lövéséből és erre Láng, j majd Dalnoki (11-esből) vála- ! szolt. A második félidőben a j Fradinak meg kellett küzde­nie a győzelemért. Szigeti és Takács lőtt gólt a gyömrői há­lóba és a Ferencváros hálóját Jani terhelte meg újabb gól­lal. A gyömrői csapat méltán érdemelte ki a közönség lel­kes tapsát. A Ferencváros csa­lódást keltett; A gyömrői csapatból ki keU emelni Tóth, Molnár, Gergály és Schaffer egészen kimagasló jó játékát. Potocnny játékve­zető kiválóan vezette a mér» kőzéstj

Next

/
Oldalképek
Tartalom