Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-22 / 18. szám

1957. MÁJUS 22, SZERDA

"7ii/Cirl(W

3

Ä pedagógiában sincs harmadik út!

A Pest megyei kommunista pedagógusok aktíva-ülése

Útban az olvasókhoz

a "^Ciriap

Vasárnap délelőtt 9 órakor, csaknem háromszáz részvevővel tanácskozásra ültek össze Pest megye kommunista pedagógusai. A megbeszélés higgadt, mértéktartó volt. Bár sok szó esett az ellenforradalom vérlázító gyalázatosságairól, az aktívát a kommunista humánum, a bűnösök bosszúmentes megítélése, a törvényesség szigorú betartásának követelése jellemezte.

Kovács Béla elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottságának titkára ismertette az ellenforradalom előzményeit. Elsőnek azonban az elmúlt 12 év eredményeit vázolta:

*— Felszámoltuk a volt uralkodó osztály művelődési monopóliumét — mondotta —, bevezettük a 8 osztályos általános oktatást és lefektettük a marxista-r-leninista oktatás alapjait. Az alap jó volt, de a vezetésben mutatkozó hibák Visszahatottak az iskolákra is.

Az ellenforradalomról szólva megállapította, hogy a pedagógusok nagy részét elvakították a nacionalista jelszavak, nem ismerték fel az események jellegét, de Mindszenty beszéde után bizonyos dolgok gyanússá váltak előttük.

*— Minden forradalom alapvető vonása — mondta Kovács elvtárs —, hogy a hatalom egyik osztály kezéből a másikba megy át Nálunk a munkásosztály kezében volt a hatalom és Mindszenty „szózata“ előre vetette a magántulajdon visszaállításának bekövetkezését,

A külső és belső ellenség felkészült az ellenforradalomra — folytatta Kovács elvtárs. — Megbecsülés illeti azokat a pedagógusokat, akik a nehéz időkben helyt álltak.

Ezután a jelenlegi helyzetet elemezte. Beszélt a pedagógus szakszervezetben tapasztalható visszásságokról, a lazaságról, a liberalizmusról. Megemlítette, hogy 70 fegyelmi eljárás folyt le és mindössze 3 elbocsátás történt.

— A pedagógiai revizio- nizmust is le kell küzdenünk mondotta. —

A füredi pedagógus találkozó revízió alá vette a „szocialista tartalom, nemzeti forma’’ igazságát és „nemzeti tartalom, nemzeti forrná”-vá módosította. Ez a marxizmus—leninizmus- sal ellentétes álláspont és a proletár internacionalizmus tagadását jelenti. Ezután a szovjet pedagógia jelentőségét méltatta, majd a KISZ és az úttörő-mozgalom fontosságát hangoztatta, végül kijelentette: „Ne az ellenség érdekeinek megfelelően konszolidáljuk a helyzetet hanem a marxizmus—le- ninizmussal fölvértezve tanítsuk és világosítsuk fel a párton kívüli nevelőket!

A pedagógiában sincs harmadik út! Meggyőződé- | sem, hogy az ingadozók hozzánk, a szilárd pólushoz, a szocializmus építéséhez csatlakoznak.

A beszédet számos felszólalás követte. Tóth Magda Isa- szegről megemlítette, hogy az

Mégis lesz gyermeknap Budakeszin!

Amikor a nemzetközi gyermeknap előkészületeiről érdeklődtem a budakeszi tanácsházán, többen egyszerre említették Szánta néni nevét, mintha csak összebeszéltek volna.

Szávta néni, a szülői munka- közösség elnökhelyettese. 20— 30 lépésre lakik a tanácsházától. Szívélyesen tessékel be az egyszerűen bútorozott, tiszta lakásba, s csakhamar olyan közvetlenül beszélgetünk, mintha már régóta ismernénk egymást.

Az öt gyerek fényképével kezdjük. Szávta néni természetes anyai büszkeséggel mutatja jóvágású fiai, csinos lányai, s a család szemefénye, a négyesztendős kisunoka képeit.

Azután az ellenforradalom került szóba. Szavai nyomán felelevenednek a szörnyű napok:

— Azt sem tudtam, melyiket féltsem jobban — meséli. — A férjemet-e, akit napokon át lestek a fegyveresek a szemközti ház sarkánál, hogy agyonlőjék, mert tanácselnökhelyettes volt, vagy a Pesten lakó fiamat, akiről az egész község tudta, hogy Szovjet-Ukrajnából hozott magának feleséget. Amikor a kormány először hívta a becsületes munkásembereket a karhatalomba, az én férjem elsőnek jelentkezett. Nem vagyunk ugyan fiatalok, de még van egy általános iskolás kislányunk, meg a kisunokánk. s őket békében, nyugalomban szeretnénk felnevelni...

Mintha végszóra történne, bejön a kislány, s az iskolára, majd

a szülői munkaközösségre terelődik a szó

Szávta néni lemondóan legyint:

— Nincs itt jóformán semmi szervezeti élet október óta. Egyedül a pártszervezet dolgozik. A Hazafias Népfront nem működik. A Magyar—Szovjet Társaságot — úgy látszik — senki sem meri újjászervezni. Az MNDSZ felbomlott, s a Nő- tanács máig sem alakult meg. A KISZ csak most kezd szervezkedni. A szülői munkaközösségben, mondhatni, csak a vezetőségi tagok maradtak.

Egy pillanatra elgondolkozik:

— Hogy őszinte legyek, nálunk október előtt sem ment úgy minden. mint a 'karikacsapás. Nagyon sokszor kellett a vezetőségi tagoknak a szülők nyakára járniók, amíg megnyílt a pénztárcájuk, vagy hajlandók voltak társadalmi munkára. De akkor legalább a szervezetek segítettek bennünket. Lehetővé tették például, hogy 50 filléres belépődíjakkal ifjúsági filmelőadásókat rendezzünk, amelyeknek a bevételét a gyermekek megajándékozására fordítottuk. Nem mondom, hogy nagy összegekről volt szó, csak egy-egy kis cukoikacso- magra telt belőle karácsonykor, s a gyermeknapon, vagy juta- lomkönyvekre, apróbb ajándéktárgyakra, az iskolai évzáró ünnepélyeken.

Most már egy kis

büszkeséggel folytatja:

— Aztán segítettünk is magunkon, ahogy tudtunk. Makkot gyűjtöttünk a környékbeli tölgyerdőkben, abból is befolyt egy-egy kis pénz. Az idén sajnos. erről is lékéstünk, mert nálunk még februárban sem volt tanácsos az erdőben barangolni. így aztán össze-visz- sza vagy 350 forint jelenleg a szülői munkaközösség egész vagyona. Ebből kellene vasárnap megvendégelni, vagy megajándékozni 1260 iskolás gyermeket, meg nem is tudom, menynyi óvodást! Arra is gondoltam, hogy jó lenne díjtalan filmelőadást tartani a gyerme- keknék, de azt sem tudom kihez forduljak.

— Nincs senki más a munkaközösségben, aki segíthetne?

— Ha már így a sarokba szorított, megmondom, hogy őszintén szólva meg is feledkeztünk a gyermeknapról Csak tegnap jutott eszünkbe, s abban állapodtunk meg a többiekkel, hogy kedden este ösz- szeülünk megbeszélni, mit tehetnénk. Az a baj, hogy az elnökünk — aki különben pedagógus — már jó ideje beteg. A tagok pedig... hogy egyebet ne mondjak, engem eddig még a munkaközösség üléseire sem hívtak meg, mert párttag vagyok! Dehát párttag ide. vár- tonkívüli oda, vasárnap al<kor is a gyermekek napja lesz, ha egyeseknek nem tetszik, hogy november 4-én itt valami új kezdődött! Elmegyünk a párttagokhoz. a földművesszövetke- zethez, meg ha kell, házról- házra tárunk, de a gyermekek nek akkor is lesz ünnepük!

Ny. É.

! igazgatóhelyettest, aki gyermekét a sztrájkok alatt nem en- I gedte iskolába, most jutalmazásra terjesztették fel.

Nógrádi Dezső Inárcsról a szakszervezetek munkáját kifogásolta.

Szilárd Józsefné Nagykátá- ról kijelentette, hogy eddig pártonkívüli volt, de az ellen- forradalom meggyőzte, hogy a pártban van a helye.

Gyenes László Pándról arra kéri az aktívát, hogy az ellenforradalmár pedagógusokkal ne bánjanak kesztyűs kézzel.

Kovács Ambrus Nagykőrösről javasolta, hogy az eűenfor- radalmár pedagógusok kitüntetését és előléptetését vonják vissza.

Tóth Istvánná Vácról az ellenforradalmi klikkek vezetőinek eltávolítását kéri.

Berecki Valéria Vecsésről elmondta, hogy az egyik pedagógus fegyveres ellenforradalmár volt és most történelmet tanít, a másik pedig tanfelügyelő lett.

Simon Ágnes Aszódról vándorautóbuszt kért az ifjúság számára, hogy színházba járhassanak.

Molnár János Valkóról megállapította: volt alapja a pedagógusok elleni vádaknak a járásban.

Kaszás Tibor Ráckevéról javasolta: A nyáron tartsanak igazgatóképző tanfolyamokat és csak kommunistákat nevezzenek ki iskolavezetőnek.

Madaras Ede Nagykátáról az oktatási osztály felületességét bírálta

Magccsa Károly Tápiószecsőről elmondta, hogy az ellenforradalom alatt határozatot hoztak a nádpálca bevezetésére.

Gerő György Gödöllőről felhívta a pedagógusokat: legyenek a pedagógusok az atomháború elleni harc zászlóvivői.

Szűcs Dezső Nagykőrösről, a nagykőrösi honvédség el- ellenforradalom alatti bátor magatartásáról beszélt.

Berényi István Nagykőrösről kérte: indítsanak eljárást az összes forradalmi bizottsági tagok ellen és végezzenek tisztogatást a megyei művelődési osztályon is.

Pável Nándor, a megyei művelődési osztály vezetője Ígéretet tett, hogy a felvetett problémákat megoldják, de kizárólag a törvényesség szigorú betartása mellett. Nem tartja helyesnek, hogy mindenütt kizárólag kommunista igazgatók legyenek. Vannak rendszerünkhöz hű pártonkí- vüliek is.

Kovács Béla elvtárs válasza után befejezésül Kardos Márton elvtárs, az MSZMP megyei intéző bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője kérte a megjelent elvtársakat dolgozzák fel saját területük ellenforradalmi eseményeit.

Megállapította: a mai nagysikerű értekezlet bebizonyította, hogy nem lehet egy kalap alá venni a pedagógusokat.

Kardos elvtárs zárószavával a rendkívül termékeny értekezlet véget ért.

Jlerf d a q uhj a

Monor határában, az „országúti legelőn” a község gazdáinak legelésző gulyájára Simon János és Kollár József gulyások vigyáznak. Van éppen elég munkájuk: 151 szarvas- marhára kell ügyelniük. Problémájuk is akad. A községi tanács még mindig nem állapította meg véglegesen fizetésüket és járandóságukat. Ha a tanács és a község parasztjai becsületes munkát várnak a gulyásoktól — a gulyások viszont elvárják, hogy róluk is becsületesen gondoskodjanak az illetékesek

(Foto: Lelkes István)

j jó bornak

rl nem kell cégér — tartja a közmondás. A jó bort is meg kell azonban előbb ízlelni, megismerni, hogy az ember mindig visszatérjen a legkedvesebb borfajtához. Tehát mégis kell cégér, vagyis kínálgatni, bemutatni, megmutatni, hogy a vevő megismerje, s megszeresse.

A jó újság is társa az olvasónak. Ahhoz azonban, hogy az olvasó megszeresse — ismerkednie kell előbb vele. A Pest megyei Hírlap csak néhány hete jár a megyébe. Nem is verték nagydobra. Csendesen jött, meghúzódott a többi napi- és hetilapok sorában. A megismertetését a postahivatalok, a hírlapárusok, a kézbesítők végzik. Az ő jó, vagy rossz munkájúikon sok múlik. A régi megyei lap előfizetői vajon olvasói lesznek-e a Pest megyei Hírlapnak és Dcík lesznek az újak?

Ha eljut az olvasóhoz, a a többit majd a lap elvégzi.

Azt szerettük volna megtudni, hogy a megye együk tiszaparti nagyközségében, Abonyban a postahivatal dolgozói hogyan fogadták és milyen szeretettel foglalkoznak a hírlap terjesztésével?

A postaépület nem éppen megnyerő. Egykor földbirtokosnak volt a 'kúriája. Háy Gyula iró úr apjáé volt ez a ház, most már elég rozoga állapotban van, de több mint félmilliós költséggel ezékben a napokban építik újjá. Bent azonban teljes „gőzzel“ dolgozik a hivatal. Szászvári Ilona hírlapfelelős éppen a megérkezett lappéldányokat számolja.

Kérésünkre elmondja, hogy a faluban régen 110 előfizetője volt a mégyei lapnak. Most ugyanannyi áruspéldányt kapnak a Pest megyei Hírlapból

— Hogy biztosítják az előfizetést?

— A kézbesítők vállalták, hogy körzetükben felkeresik a Népújság volt előfizetőit és megismertetik velük az új lapot.

Négy kültelki kézbesítő a tanyákat járja. A tanyákon

nehezebb a terjesztés, mert a parasztok szívesebben olvasnak hetilapot. Ha megismerik a Hírlapot — különösen ha az foglalkozik a, mezőgazdasági szakkérdésekkel —• szívesen olvasói is lesznek.

— Többet foglalkozzon a lap a megye életével, községek problémáival közöljön friss hír- és sportrovatot — ezt kérik az olvasók — mondja Szászvári Ilona.

— A terjesztési munkába az MSZMP helyi szervezete és a tanács is bekapcsolódik?

— Már megbeszéltük, hogy a terjesztési munkát közösen végezzük. Szükséges ez. mert a posta dolgozói nem képesek ilyen rövid idő alatt az egész községben a lapot megismertetni.

— Ha majd az olvasók meg. ismerik a lapot, akkor már saját maguk jönnek és kérik, keresik. Így volt ez a Népújsággal is. Én bízok abban, hogy a Hírlap még olvasottabb és kedveltebb lap lesz — fejezi be gondolatait Szászvári Ilona.

Somodi János kézbesítő éppen befejezte napi munkáját, de azért szívesen nyilatkozik.

— Én azt mondom, legyen benne humor, foglalkozzon a gazdák problémájával, akkor el tudom adni. — Majd Sz. Tóth Pál kézbesítő társához fordul.

— Ugye, komám, megteszünk mindent, hogy a Pest megyei Hírlap hódító útja sikeres legyen.

— Meg ám! — teszi hozzá Sz. Tóth Pál. — Mi is azt szeretjük, ha minél több újságot kérnek az olvasók, mert akkor több a keresetünk is. Ez nem utolsó dolog.

(g. s.)

Május 25-én kezdik meg a lottó-jutalomtárgyak kiadását

A lottó-játék második jutalomsorsolásán 273 értékes tárgyat sorsoltak ki. A játékszabályzat szerint a nyertes szelvényeket május 20-ig be kellett mutatni.

A Rákóczi úti Lottó Áruház

május 25-én. szombaton kezdi meg a vásárlási utalványok beváltását. A jutalomtárgyak június 25-ig vehetők át. Ameny- nyiben eddig az időpontig nem veszik át a nyereményeket, az utalvány érvényét veszti.

II.

Néha könnyebb a riport, mint az újságíró hinné.

Kétszer kellett körüljárnom a hatalmas Szabadság téri épületet, mire rábukkantam a Magyar Televízió kapujára és joggal feltételeztem, ha a kezdet ilyen nehéz, milyen lesz a folytatás?

De tévedtem. Mikor bekopogtam Szűcs Andor ajtaján, már egy hordozható magnetofonnal felfegyverkezett rádiós ült az irodalmi szerkesztő nyakán és nekem nem volt más dolgom, mint hogy feljegyezzem mindazt, amit ebből a rádióinterjúból megtudtam.

Először is azt, hogy ma, május 21-e a Magyar Televízió első nagy helyszíni operaközvetítésének napja. Műsoron: a Bánk bán. Azután azt, hogy ezzel nagy fába vágta a televízió a fejszéjét, mert a sok naev tömegjelenet, a különböző fényekkel világított színnad szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a rendezőt és az operatőrt. Végül megtudtam azt, hogy ez az esztendő az 1957-es év: a kísérletezések éve.

— Idén mindent kipróbálhatunk, mindenbe belekezdhetünk — mondta Szíics Andor —, de 1958. január elsejétől már nem fordulhat elő semmiféle „gikszer“, úgy kell menTelevíziós riport nie mindennek, mint a karika- csapás, hiszen meglesz már a műszaki bázisunk, rendszere» műsort sugározunk;

A hordozható magnetofon nyeli a szavakat, a riporter elcsomagolja az apró, szivarnvi mikrofont, elköszön. Bejön • titkárnő:

— Szűcs elvtárs, várják i»,

— Hát csak várjanak.;. nehéz keresztet, két riportert vertem a nyakamba, azokat ringatom! ..;

Bizony, nehéz kereszt egyetlen újságíró is, hát még kettő» De nincs kegyelem. Nehéz kérdés következik:

— Milyen távolságban fogható a televízió műsora?

Egyenes válasz helyett szakelőadást hallgatok meg arról, hogy az egykilowattos adó ultrarövid mikrohullámai úgy terjednek, mint a fény — egyenes vonalban, tehát egészen addig, míg hegyfal nem állja útjukat. vagy amíg a Föld „ki nem hajlik“ alóluk. De az általános bevezetőt gyakorlati ismertetés is követi:

— Már tájékozódtunk: Győrben, Szekszárdon és természetesen a közbüleső helyeken is rendszeresen, ha nem is teljesen biztosan fogható a műsorunk. Szekszárdon például

két közvetítésben

— a számra nem mernék megesküdni — vagy negyven vevőkészülék működik, ösz- szel, valószínűleg novemberben már 30 kilowattos energiával dolgozunk és teljesen üzembiztos lesz a közvetítés 80—100 kilométeres körzetben.

— Ezek szerint egész Pest megyében élvezhetik majd a televíziót?

— Igen, Pest megye szerencsés helyzetben van. Érdemes már most spórolni, hogy a készüléket és az antennát mindenki megvehesse, aki szeretne otthon mozi- vagy színielőadást látni.

— Igen, igen, de még eléggé drága a televizor.

— Ötezerötszáz forint, plusz ezerötszáz az antenna. De ha jól tudom, már dolgoznak egy olcsóbb vevő prototípusán. Mégis, érdemes áldozatot hozni — különösen a Pest megyeieknek —, mert ha egyelőre filmelőadásokat és helyszíni felvételeket tudunk csak sugározni, de október-novemberben már elkészül a stúdió, a magyar helyszíni felvevőko- cs: az új filmközvetítő-beren- dezés és az említett 30 kilowattos adó is működésbe lép A stúdióból pedig remekebbnél remekebb műsorokat sugározhatunk majd.

A nagyadó berendezését az NDK-ban készítik, a közvetítőkocsit és a filmközvetítőberendezést a posta híradás- technikai üzemében, de a stúdió születésének magam is tanúja lehetek, csak ki kell pillantanom az ablakon. Az első emelet gyomra tárva-nyitva, belátni a jövendő stúdió csontvázára, a deszkázott betonoszlopokra. Majd nem lesz sötét a képernyőn a kép, ha sárga fénnyel világítják meg a színpadot — mert egyszerűen nem használnak sárga fényt a televíziós stúdióban, amit az operaházi közvetítésnél nem tudtak fehérrel helyettesíteni.

Igaz, az ideiglenes technikai nehézségek ellenére is már vagy 20 000 nézővel-hallgató- val számol a Magyar Televízió, minden készülékre csupán öt-öt családtagot, illetőleg szomszédot mérve.

Húszezer televízió-élvező! Nagy szám — nálunk, ahol még fiatal, gyerekcipőben jár a távolbalátás, hallás... Mi Iqsz jövőre, amikor megkezdődik a rendszeres adás és a fővárosban, egész Pest megyében Ceglédtől Vácig, sőt még ezen túl is: Kecskeméttől Győrig látható, hallható lesz a Magyar Televízió műsora. — ami —