Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-22 / 18. szám

2 ™&Cirlap 1957. MÁJUS 22. SZERDA Mint az AP jelenti, Haiti köztársaságban kedden a had­sereg vette kezébe a hatalmat, „hogy megmentse az országot az anarchiától“. A fordulatot bejelentő nyilatkozat szerint a hadsereg csupán addig tart­ja kezébdn az ország irányítá­sát, míg megválasztják azt az ideiglenes elnököt, ciki biz­tosítja a „szabad és becsüle­tes választások“ megtartását. * ' Párizsi izraeli körökben ■úgy tudják, hogy Izrael a Biz­tonsági Tanács vitájánalk be­fejezése után próbahajót in­dít a Szuezi-csatomába. Ab­ban az esetben, ha az egyip­tomi hatóságok mégakadá­lyozzák a próbahajó bejutását a csatornába, Izrael azonnal panaszt tesz az ENSZ-nél a csatorna szabad hajózása el­vének megsértése miatt — je­lentették ki párizsi izraeli kö­rökben, Az olasz, az indonéz és a finn szakszervezeti szövetség közölte, hogy képviselteti ma­gát a jugoszláv munkástaná­csok első kongresszusán. Ed­dig húsz európai, ázsiai és afrikai országból érkeztek a szakszervezetektől és egyes személyektől bejelentések a részvételre • Hírügynökségi és rddióje- lentések szerint Pineau fran­cia külügyminiszter a Bizton­sági Tanács hétfői ülésének befejeztével Washingtonba utazott, hogy Dulles amerikai külügyminiszterrel tárgyal- jóm ' Az új olasz kormány Adone Zoli miniszterelnök vezetésé­vel hétfőn este letette az es­küt Gronchi köztársasági el­nök kezébe. A tisztán keresz­ténydemokratákból álló új kormány ezután dolgozza ki programját és május 29-én •mutatkozik be a parlament két házában. Megvan az alap az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek megszüntetésére Bulganyin üaenete Guy 3Moliet-hos Sz. A. Vinogradov, a Szov­jetunió párizsi nagykövete má­jus 18-án nyújtotta át Guy Mollet francia miniszterelnök­nek N. A. Bulganyin üzenetét. Az üzenet bevezetőjében hi­vatkozik arra a felelősségre, amely a Szovjetunióra és Franciaországra — mint nagy­hatalmakra — hárul és hogy milyen fontos a nagyhatalmak közötti kölcsönös bizalom. A két ország érdekei a je­lenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseiben nem térnek el egymástól, hiszen a né­met imperializmus fő csa­pásai éppen a Szovjetunió és Franciaország ellen irá­nyultak. Az üzenet azután az európai biztonság kérdésével foglalko­zik és javasolja, hogy szüntes­sék meg Európának a katonai csoportosulásokkal való szét- szakítottságát, majd utal a NATO háborús előkészületi te­vékenységére. Különös súllyal említi az üzenet a német újrafelfegyver- zés veszélyét, amely a nyugati hatalmak támogatásával fo­lyik és emlékeztet a második világháború előtti évekre, ami­kor a nyugat-európai politiku­sok szemet hánytak a német militarizmus háborús készülő­dései fölött. Az üzenet ugyan­akkor leszögezi, hogy a Szov­jetunió nem tekinti Németor­szágot a Szovjetunió vagy Franciaország örökös ellen­ségének, hanem kölcsönös együttműködést kíván a Német Szövetségi Köztársasággal is. Ez azonban csak akkor lehet­séges, ha ezt nem kíséri a né­met imperializmus feltámasz­tásának kísérlete. Az amerikai atomtámasz­pontok Franciaországban való elhelyezéséről a következőket írja az üzenet: Mi úgy látjuk, hogy amijtor atomtámaszpon­tokat létesítenek más or­szágokban, azok, akik ezt teszik, Igyekeznek elhárí­tani maguk felől a fő csa­pást atomháború kirob­banása esetén és ennek a csapásnak az európai or­szágokat és nem utolsó sorban Franciaországot akarják kitenni. Bulganyin üzenete ezután javasolja, hogy a két ország tegyen kezdeményező lépé­seket, egy szilárd európai biz­tonsági rendszer alapjainak kidolgozására, mégpedig elő­zetes kétoldalú tanácskozás után. Ha nem lehet már most megegyezni az európai álla­mok területén elhelyezett ösz- szes idegen támaszpont meg­szüntetésében, csökkenteni kellene az USA, Anglia és Francia- ország NATO-tagállamok területén állomásozó fegy­veres erőit és a Szovjet­uniónak a varsói szerző­dés államai területén ál­lomásozó fegyveres erőit — javasolja az üzenet. Léte­sítsenek Európában ellenőr­zött és korlátozott fegyverzeti övezetet, amely Németország mindkét részét, valamint a vele szomszédos államokat magában foglalná. A leszerelésről a következő­ket írja az üzenet: A Szovjetunió ez év már­cius 18-án és április 30-án a leszerelési bizottság elé ter­jesztette új javaslatait, ame­lyek figyelembe veszik a nyu­gati hatalmak óhajait is. Ezek alapul szolgálhatnak a lesze­relésnek megegyezésen ala­puló megoldásához, ezen be­lül az atomfegyverek eltiltá­sához, valamint a fegyveres erők lényeges csökkentéséhez. Bulganyin üzenete ezután utal arra, hogy az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérletek megszünte­tése ügyében haladék nélkül megegyezés jö­Mit válaszoljanak? Az AFP illetékes forrásra hivatkozva közli, hogy jelenleg tanácskozások folynak Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok között a közép-keleti kérdésre vonatkozó április 19-i szovjet jegyzékre adandó válaszról. \ Jól értesült körök szerint az angol miniszterelnök most készíti elő válaszát Bulganyin marsallnak április 20-i levelére, amely az angol—szovjet kapcsolatokkal foglalkozott. Az angol kormányhoz közelálló körökben úgy hiszik, hogy a három nyugati hatalom válasza az április 19-i szovjet jegyzékre meg­előzi majd Macmillan válaszát. Az angol miniszterelnök vá­laszlevelében a közép-keleti kérdést érintve így „támaszkod- hatik majd a három hatalom közös állásfoglalására“. A vasárnapi csehszlovákiai nemzeti bizottsági választások sikeréről A vasárnapi csehszlovákiai nemzeti bizottsági választások során az előzetes eredmények szerint a választók 99,26 szá­zaléka szavazott le és 99,06 százaléka a Nemzeti Front je­löltjeire adta szavazatát. Az 1954. évi választásokon a vá­lasztásra jogosultak 98,2 szá­zaléka járult az urnák elé és 93,5 száza'éka szavazott a Nemzeti Front jelöltjeire. hetne létre, hiszen a tár­gyi előfeltételek adva van­nak. A közel-keleti kérdésről szól­va utal az üzenet a jordániai eseményekre, valamint az USA beavatkozási politikájára és hangsúlyozza, hogy mindkét ország érdekei megkövetelik e térségben a helyzet rendeződé­sét. Ehhez meg lehetne terem­teni a feltételeket, ha a Bizton­sági Tanács állandó tagjai a Szovjetunió február 11-én elő­terjesztett tervezetében meg­határozott kötelezettségeket magukra vállalnák. Franciaor­szág közel- és közép-keleti gaz­dasági érdekeit nem erő al­kalmazásával kell megoldani, hanem a normális gazdasági kapcsolatok fejlesztésével. Az algériai helyzetről szól­va azt tanácsolja az üze­net, hogy annak megoldá­sát halogatni éppen Fran­ciaországra nézve hátrá­nyos, hiszen egyes erők már most igyekeznek Észak-Afrika gazdag erő­forrásait megkaparintani. Ezután rátér Bulganyin üze­nete a francia—szovjet viszony taglalására. Megállapítja, hogy a két ország között a feszült­ség és bizalmatlanság elemei mutatkoztak, de ez nem a Szovjetunió hibájából történt, hiszen a két nép barátságának hagyományai vannak, ez a ba­rátság az orosz és francia népnek a közös ellenség ellen vívott harcában szövődött. Nagy jelentőségűek a két or­szág kulturális, tudományos és parlamenti kapcsolatai és lé­nyegesek a gazdasági kapcso­latok is. E kapcsolatok azon­ban tovább szélesedhetnének, ha az érvényben levő tilalmak és más mesterséges akadályok elhárulnának útjukból. Az üzenet ezután javaslatot tesz moszkvai és párizsi kereskedelmi kamarák felállítására, ipa­ri és mezőgazdasági kiállí­tás megszervezésére, gaz­dasági és pénzügyi segít­ségre, üzemanyag és ener­getikái együttműködésre. Mint gazdag lehetőséget említi az üzenet az atom­erő békés felhasználását, és e téren a tapasztalatok kicserélését, valamint szov­jet—francia egyezmény megkötését Az üzenet azzal fejeződik be, hogy a szovjet kormány kész tanulmányozni azokat a javaslatokat, amelyeket Fran­ciaország kormánya terjeszte­ne elő a francia—szovjet kap­csolatok fejlesztésének kérdé­seiről; • • Öreg ember nem vén ember Szolnok megye különleges hírnévre tett szert, amikor „közhírre tétette’’, hogy egy 71 éves agglegény nőül vett egy 79 éves özvegyasszonyt. Nos hát, Pest megye sem hagyta magát! „Közhírré tétetik“, hogy Pest megyében, annak is egyik szép városában, Nagykörösön látható az életrekelt köz­mondás: öreg ember nem vén ember. Itt lakik ugyanis Dió­szegi Gyula 72 éves nyugdíjas, aki szerintünk, ha nem is dön­tötte meg a világrekordot, de közel jár hozzá. Diószegi bácsi­nak ugyanis a legfiatalabb gyermeke 4 éves, a neve: Mária, öt követi szabályszerű sorrendben a 6 éves Ilonka, a 9 éves Csaba, a 11 éves Júlia, a 14 éves Zsuzsika és a 17 éves Ferenc. Ehhez mit szól Szolnok megye?! Időjárás jelenté* Várható időtárás szerdán estig: felhős, hűvös idő, több helyen eső, egy-két helyen zivatar. Időnként élénkebb északnyugati-északi szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán: nyugaton 15-18, keleten 18-21 fok között. — A Katolikus Papok Or­szágos Békebizottságának tit­kársága kedden összejövetelt tartott, amelyen összegezte az eddigi munka eredményeit és tapasztalatait. Állástfoglalt a békemozgalomban való továb­bi részvétel mellett és az újabb teendők kidolgozására bizott­ságot küldött ki. — Különleges szöveteket árusító üzletek nyílnak meg a közeljövőben a Magyar Ifjúság útja 47. és a Petőfi Sándor ut­ca 17. szám alatt. — A Budapesti Ipari Vásá­ron két pavilonnal vesz részi az Öra- Ékszer Vállalat, amelv a vásáron mutatja majd be a legfrissebb divatékszer újdon­ságokat. — A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa üdvözlő táv­iratot küldött a Csehszlovák Nemzeti Arcvonal elnökségé­nek a nemzeti bizottságok vá­lasztásain aratott győzelme al­kalmából. — Átadták a forgalomnak a budakeszi új autóbusz-végállo­mást. Az új végállomás léte­sítésével az alvégen lakó bu- dakesziek régi jogos kívánsága teljesült. — Veres Péter regény-tri­lógiája, a Három nemzedék befejező kötete János és Jul- csa címmel jelenik meg a har­madik évnegyedben. — A Népstadionba hívták kedden délelőtt a mentőket. Kecskemétről kiránduló ta­nulók tettek tanulmányi ki­rándulást a Népstadionba. Ma- gonyi Teréz 12 éves tanuló a lelátó legmagasabb pontján megszédült, s legurult a lép­csőn, oly szerencsétlenül, hogy súlyos agyrázkódást szenve­dett. A mentők kórházba szál­lították. Vándorméhészek figyelmébe! A gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet méhtenyésztési osz­tálya közli: az akácvirágból Baja, Kelebia, Jánoshalma, Borota, Paks, Sándorfalva, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lakitelek, Ha­jós, Császártöltés, Érsekhalom, Or- govány, Izsák, Kerekegyháza, Ta- társzentgyörgy, Örkény, Hernád és Gyón környéki akácerdőkben hordanak a méhek. Kivirágzott az akác Pusztavacson, Mindszenten, Diósviszlón, Szigetmonostoron és Debrecen környékén is. Az akác­fürtök zárt fehérbimbósak Tápió- gyorgye, Kóka, Isaszeg, Gödöllő, Bag, Kemence, Kőröshegy, Zala­egerszeg, Bábolna, Bagomér, Agárd, Pusztakovácsi és Zalaszent- grót környékén. A vándorméhé­szek máris túlterhelték a János­halma, Lakitelek és Kerekegyháza környéki akácerdőket. — Külön fűszerosztályt nyit­nak a Rákóczi úti Csemege Áruházban, ahol a szokásos fűszerféléken kívül szegfű­szeget, szerecsendiót, fehér­borsot és egyéb, gyarmatokról érkezett ételízesítőket árusíta­nak; — Halálos végű gázolás tör­tént kedden délelőtt a HÉV pünkösdfürdői állomásán. A befutó vonat előtt át akart sza­ladni Lévai Ferenc szabómes­ter. Megbotlott és a motoros­kocsi halálra gázolta. A .\ai>y vásár telepről jelenük A Nagyvásártelepre kedden reg­gel 32 vagon áru érkezett, többek között saláta négy vagon, karalá­bé hét, tojás hat és vegyes darab­áru tizenegy vagonnal. Tehergép­kocsival 48 fuvar primőr és vá- gottbaromfi, hajóval 76 kosár új­burgonya, cseresznye és paraj ér­kezett. A hétfői országos esőzés miatt kevesebb zöldborsó került piacra, mivel a borsót nedvesen nem le­het számtani. így a borsó ára azonos maradt: 11.80—12 forintért árusították. Minden egyéb újdon­ságban árcsökkenés volt. A ke- lebiai cseresznyét 12, a dunaföld- várit 9.60—10 forintért, az uborkát 10—18, a darabos újburgonyát 11.40 —12, az apró parázsburgonyát 5.80 —7 forintért árusították. Az új kel­káposztát kilónként 4.80, az új ka­ralábét csomónként 3.50—4.50 fo­rintért adták. A hegyes zöldpapri­ka ára 1 forinttal csökkent dara­bonként. KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (3) Most újra leheveredik az az apró valami, a rinómama meg elkezdi gyengéden nyaldosni... Erre már ő is fel­bátorodik, s egy-két lépéssel közelebb megy hozzájuk. Most már nem állítja meg a tiltakozó horikanás, tehát közel húzódik egészen az anyja mellé. Igaz, ahogy szi­matolni kezdi a leheveredett apró valamit, ismét fel­horkan az anyja, de ez a horkantás már sokkal szeli- debb, mint az előbbi. És amikor ő is nyaldosni kezdi az apróságot, a parányi, alig egy-két órás rinóborjacskát, megbékül, megnyugszik az öreg tehén egészen, és maga is szelíden leheveredik a rinóbébi mellé. A kamasz most elfordul tőlük, és felnőttes gonddal szél ellen szimatol sokáig. Nem érez, nem tapasztal semmi gyanúsat, erre ő is leheveredik. s jámbor szu- szogással piheni ki az este sokféle izgalmát..; • Másnap már kora délután talpon a háromtagú család A buphagák csirregő hada kíséri őket, amint legelésző útjukra indulnak. Elöl a vén rinótehén, mellette az egynapos poronty, és közvetlenül mögötte a kamasz. Amit az ösztöne parancsol, híven teljesíti a kötelessé­gét: testvérkéjének őre, nevelője. Pedig ez nem könnyű dolog! A vadkmság kegyetlen a fiatallal, a gyámoltalan­nal szemben, és ezernyi veszedelmet rejteget. A jólla­kott kis rinóbébi sete-suta ugrásokkal cifrázva a han­cúrozást, futkározik a hús esti óráikban; könnyen a zsákmányául eshetnék egy meglapult oroszlánnak, de még inkább a ravasz leopárdnak. Voltak is ilyen vesze­delemben nemegyszer. Az egyik estén éppenséggel 6, az ifjú rinó, és nem az anyja vette észre a fogatörött vén nőstényoroszlánt, ahogy az éhségtől gyötörve leselkedett a futkározó kis állatra. Csak egy pillanatnyi késése, és bizony, vége a kicsinek! Szerencsére, éppen ott volt a közelben ő is. Mint egy fúria rontott rá testvérkéje támadójára, egye­nest neki a lapuló oroszlán oldalának. A vén oroszlán védekezett ugyan, a hatalmas macskakörmök mély se­bet vágtak a rinókamasz vastag fejebőrén, az egyik fülét meg éppenséggel rojtokká szakították, de az orosz­lán is hatalmas sebeket kapott, ,<t ezt már az ő szarva hasította! És ami az igazi diadalt jelentette, szarvának döfésétől rögtön megfutott az alattomos támadó! (Pe­dig, bármilyen furcsa, a vén oroszlánnak jobb lett vol­na, ha ott marad. Akkor a rinómama is rajtaütött vol­na, s szebben, könnyebben hal meg a kétszeres csapá­soktól. így meg nyomorultul kellett elpusztulnia: égő sebeivel napokig gyötrődött elgyengülten, tehetetlenül a sűrűben, míg végül ráakadtak a foltoshiénák, s ame­lyek annyiszor telezabálták magukat zsákmányának maradványaimul, most őt tépték széjjel, s felfalták. A vadonság kegyetlen: a gyenge elpusztul, s az erősebbé az élet.) Ez az utóbbi oroszlános kaland erősen megnövelte a rinókamasz önérzetét, és ahogy nőtt az önérzete, úgy érlelődött benne napról napra a függetlenség vágya. Megunta már nagyon a pesztonka szerepét. Legelészés közben egyre nagyobb távolságokra kószált el az anyjá­tól és a testvérétől, hogy csak a lehsveredés idejére ballagjon vissza hozzájuk. A válást aztán más is siettette: egy igen bántó, bosz- szantó körülmény. Egy idő óta hatalmas rinóbika mász­kált utánuk unos-untalan, s mindenáron hozzájuk, pontosabban a Tinómamához akart csatlakozni. Ettől kezdve furcsán megváltozott a mama viselkedése: mo­gorva lett, szinte ellenséges az idősebbik fiához. És milyen tolakodó lett, napról napra tolakodóbb, erősza­kosabb az idegen bika! Lökdös te, üldözte őt, alig volt már maradása az anyja mellett, az anyja meg nem fogta pártját az idegennel szemben! De aztán benne is felébredt, s elégtételt követelt az önérzet! Kihívóan fogadta a rinóbika újabb és újabb kötözködését, s merészen várta az összecsapást, ami most már nem maradhatott el sokáig. Amikor aztán rátámadt a hatalmas erejű ellenfél, neki ugyan meg­ingott rögtön az önbizalma, de mégse szaladt meg gyá­ván. hanem felvette a harcot. Ez volt az első párbaja — és ugyancsak siralmasan végződött. Már a másod­szori összecsapásnál elvesztette a küzdelmet. s nem te- hetett egyebet, a harmadik összecsapás elől hanyatt- homlok megfutott. Persze, meg kell adni az igazat, a rinóbika is gaval­lér módjára viselkedett. Nem használta ki könnyen szerzett győzelmét, egypár ugrásnyira loholt csak a me­nekülő után, azt is inkább csak a forma kedvéért tette, aztán visszatért a párjához. Kifaru pedig — minthogy a maga útjára indult, ne­vezzük most már igy a mi kamasz Tinónkat — Kifaru rohant, rohant árkon-bökron át. Hajtotta a fájdalom, a tehetetlen düh, meg a félelem. így rohant órák hosz- szat, rohant zaklatottan, és ezzel vége lett minden kö­teléknek, amely életét az anyjáéhoz fűzte .;. Napokba került, amíg Kifaru kiheverte a fájdalmát, és elfelejtette a vereségét. Kezdetben magányosan járta a vadont, s állattársaival vagy nem törődött, vagy dur­ván rájuk horkant, ha túlságosan közel merészkedtek hozzá. De azért mindig megszívlelte, ha más állatok fi­gyelmeztető hangokkal tudtára adták, hogy a legvesze­delmesebb ellenség: az ember közeledik. Tudta nagyon jól. s mogorvaságában se felejtette el, hogy neki nagy szüksége van a hírhozókra. A hallása jó ugyan, az orra meg szinte csalhatatlan, de az apró szeme annál rosszabb. Már pedig az ember, tudniillik í az, amelyik az orrszarvúakra is veszélyes, szél ellen szokott jönni, s ilyenkor sem a hallás, sem a szaglás nem árulja el idejében a közeledtét. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom