Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
18 Bokrétaiinnepély november 27-én. November végére már álltak a falak, felszabták a tetőzetet is. Ezért november 25-én Gromon Dezső honvédelmi államtitkár Láner Győző altábornaggyal, Alpár Ignác- cal és Neuschloss Marcellel megszemlélte az építkezés előhaladását, november 27-én pedig, a látogatók eltávozása után, megtartották a bokrétaünnepélyt. A katonai és világi hatóságok fejei is megjelentek, zene is volt, a 44-ik gyalogezred zenekarának játéka emelte a hangulatot. A vállalkozó cég minden munkásnak egy pár virslit, kenyeret, egy korsó sört és 1 szivart, továbbá egy napszámnak megfelelő pénzjutalmat adott. Egy Nagy József nevű kőműves köszöntötte és éltette társai nevében a vállalkozót és azokat, akiknek az építésben részük volt. A vízvezeték és csatornázás kérdése. A bokrétaünnepély azt jelentette, hogy a hadapródiskola kőművesmunkálatainak nagyobb része és a tetőzeti ácsmunka elkészült, az épület nyers állapotban tehát már állt, de hátra volt a sokféle belső munka, amelyeknek elvégzése még tetemes időt vett igénybe. E munkálatok között kettőről kell különösebben megemlékeznünk: a vízvezeték és csatornázás ügyéről. A hadapródiskolának a városi közgyűlési határozat a tettyei vízvezeték révén naponként és fejenként 15 liter vizet biztosított, ebből azonban az uszodát és az alagsori fürdőhelyiséget ellátni nem lehetett. Felmerült az a terv, hogy a csoronikai forrás vizét, vagy pedig a rókusi forrást használják fel ez utóbbi célra, az ellen azonban, hogy szabad forrás vize vezettessék az uszodába, egészségi szempontból a honvéd kincstár képviselője emelt jogosan kifogást. Ez ügyben hosszadalmas tárgyalások folytak. A város nem kötelezhette magát többre, mint amire képes volt. A tettyei forrás vize különösen nyáron még ivóvizet is keveset produkált, vízhiány miatt nyarankint panaszok hallatszottak már akkor. Minthogy a hadapródiskola csak fokozatosan népesült be, az ügy nem volt kimondottan sürgős ügy, a minimális szükséglet biztosítva volt, s a város ígérte, hogy a fölöslegből az intézet uszodájának a vizét kiszolgáltatja. Az intézet megépítése után is sokat szerepel ez a probléma s a város csak úgy tudta megoldani, hogy a tettyei forrás mellett megnyitotta nagy költséggel a tor- tyogói műveket, amelyekkel a vízhiányt gyökeresen megoldotta. A csatornázás ügyével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy Pécsnek 1898-ban nem volt csatornázása, a hadapródiskola volt az első, melyet a modern hygenia követelményeinek megfelelőleg szennyvíz-csatornával építettek meg. Ennek levezetésére most a tavaszi munkálatoknál került a sor, s vele kapcsolatban felmerült a kérdés, hova vezettessék le az így előálló szennyvíz. A honvéd kincstár kérést intézett a városhoz, hogy a szennyvizeket részben fedett, részben fedetlen csatornákban a füzesi árkon át (ez volt az intézet telkén átfolyó csoronikai forrás vízfolyásának neve) a nagy csatornába, vagyis a Pécsi-vizbe vezethesse. Ez ügyben a város, a kincstár és a Pécsi- vizcsatorna társaság megbízottai között helyszíni tárgyalások folytak. A Pécsi-viz- csatorna társaság hivatkozva arra, hogy a Pécsi-víz 24 község határán folyik keresztül, csak úgy volt hajlandó a bevezetést megengedni, ha a kincstár vízderítő készüléket alkalmaz. A honvéd kincstár ezt vállalta, így létrejött Pécs első modern szennyvíz- csatornája, melyhez felhasználták a csoronikai forrás vizét, s ezzel ezt az eddig csak elöntéseket okozó forrást hasznosították. Az intézet átvétele. Az épületek belső munkálatai augusztus végére elkészültek, át lehetett őket adni. Ez ünnepélyes formák között a honvédelmi minisztérium, a honvéd állomásparancsnokság, a már kinevezett intézeti parancsnokság, az építő-cég, a vármegye és város meg- bizottaiból alakult nagy társaság jelenlétében augusztus 27-én, szombati napon este ment végbe, s összekötötték világítási próbával. Az átvételhez a honvédelmi miniszter képviseletében Láner altábornagy utazott Pécsre. Az épületben 1100 villanykörte égett, s az egykori újság szerint „az impozáns
