Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1936
12 gyűlést tartott, s ezen több tárgy mellett legelsőnek a honvéd nevelő- és képzőintézetek ügye került tárgyalásra. A városi tanács két javaslatot terjesztett elő. Az első az volt, hogy a közgyűlés a honvédségi nevelő- és képzőintézetek felállításának javaslatba hozataláért szavazzon a kormánynak köszönetét és elismerést, és ezt feliratilag fejezze ki. A másik javaslat úgy hangzott, hogy a közgyűlés a honvédelmi minisztert kérje fel az egyik honvéd hadapródiskolának Pécsett leendő felállítására. Az első javaslatot a közgyűlés egyik tag indítványára vita után szótöbbséggel megtoldotta azzal, hogy a köszönet és elismerés mellett a kormányt bizalmáról biztosította, a második javaslatot egyhangúlag fogadták el. Ez utóbbi határozat alapján még ugyanaznap a város polgármestere és főjegyzője aláírásával a honvédelmi miniszterhez a következő szövegű felirat terjesztetett fel: „Nagyméltóságú m. kir. honvédelmi Miniszter Úr! Minden hazafiasán érző és gondolkodó polgárát szeretett Hazánknak a leglelkesebb örömmel töltötte azon kormányintézkedés, mellyel a honvédségi nevelő- és tisztképző- intézetek felállítása tervbe vétetett, s mely intézkedés iniciativáját s tervezetét honvédségi intézményünk fejlesztése körül már eddig is hervadhatatlan érdemeket szerzett Nagyméltóságodnak újabbi érdeméül ismerjük. Miután pedig városunk közönsége, mint a magyar nemzeti eszme és kultúra délvidéki védbástyája a magyar nemzeti géniusz terjesztését iskolai és egyéb kultúrális közintézményei révén mindenkor hivatásának nemcsak, hogy ismerte, hanem azt önfeláldozással gyakorolta is, s ezen öntudatos s erőteljes nemzeti szellemtől áthatva véd- képessségünknek a honvédségi intézmény által nemzeti irányban való fejlesztése érdekében —- a már annak idején is nehéz viszonyok között — a legmesszebbmenő áldozatokat meghozta, a legmélyebb tisztelettel azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy Nagyméltóságodnak kegyessége jelen sokkal súlyosabb viszonyaink között felénk forduland. Miért is mély tisztelettel s mint viszonyaink kiváló ismerőjéhez a fölösleges bővebb indokolás mellőzése mellett a legnagyobb bizalommal fordulunk Nagyméltóságodhoz azon kérelemmel, hogy a honvédségi hadapródiskolák egyikét Pécsett felállítani kegyeskednék. Mély tisztelettel stb.“ Ezt a feliratot, mint hangjánál fogva érdekes dokumentumot, egészében közöltük le. A felirat szerint Pécs városának nincs szüksége hosszas érvelésre, a miniszter ismeri viszonyait. Kicsendül belőle az a tudat, hogy Pécsnek a kérdéses ügyben esélyei vannak. A bihari főispán érvei Nagyvárad érdekében. Nagyvárad érdekében június 3-án a bihari főispán intézett a honvédelmi miniszterhez hosszabb felterjesztést. Ez az irat. abból a szempontból érdekes, mert pártpolitikai érdekekre is hivatkozik. Azt írja a főispán, hogy Nagyvárad ezideig nem részesült a kormán)' részéről kedvező elbánásban, ha most is mellőznék, „ez a körülmény az itten még uralkodó szabadelvű párt helyzetét nagyon kellemetlenül érintené.“ Az új intézetek helyének végleges megállapítása. A május 26-án beterjesztett törvényjavaslatot június 1-én a képviselőház véderő, 4-én a pénzügyi bizottsága tárgyalta. A miniszter jól tudta, hogy nemcsak a képviselők, de a közvélemény is tudni kívánja, hova kerülnek az új intézetek. A miniszter hosszabb időn keresztül nem maradhatott a felelettel adós, ezért már június 4-én felségelőterjesztésben kérte az uralkodó hozzájárulását ahhoz, hogy a tervezett honvéd katonai főreál helyéül Sopron, az egyik honvéd hadapródiskola helyéül Pécs, a másiké részére Nagyvárad állapíttassák meg. Minisztere előterjesztéséhez ö Felsége június 6-án hozzájárult, ezzel a helyek kérdése eldőlt. Hogy a képviselők és a közönség kíváncsian várták a helyek megállapítását, mutatja az is, hogy a miniszter a pénzügyi bizottságban június 4-én nyilatkozni volt kénytelen, hogy Pécs, Temesvár, Győr, Eperjes, Nagyvárad és Sopron városokat vette kombinációba.
