Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1935
22 a nevelő és oktató személyzet munkáját sikertelenné téve internátusi nevelésre alkalmatlanoknak bizonyultak. Meggyőződésünk szerint munkaszerető, kötelességteljesítő, megértő ifjúságra van szükségünk. Elsősorban tehát a munkaszeretetei és a kötelességtudást akarjuk növendékeinkbe belenevelni, hogy majdan élethivatásukat becsületes, dolgozni kész lélekkel kezdhessék meg. Végső célunk a hazafias, sziiárdjellemű, tisztaerkölcsű, kötelességtudó, előkelő gondolkozású, finom modorú, edzett, egészséges lelkű és testű ifjú kialakítása. A fegyelmi állapot általában véve jó volt. Súlyosabb erkölcsi és fegyelmi hibák nem fordultak elő. A gyerekes csinytevéseket és az internátusi rendbe és fegyelembe ütköző vétségeket a Rendtartásban előírt fegyelmi büntetésekkel toroltuk meg. Mindenkor azon voltunk, hogy a növendékek megtartsák életkedvüket és életörömüket, s megőrizzék gyermeki lelkületűket, derűs kedélyüket, de csak addig a mértékig, míg az internátusi nevelés fegyelmi rendelkezéseit meg nem sértik. A fegyelmi eszközök igénybevételénél azonban óvatosak voltunk, s csak akkor nyúltunk azokhoz, amikor meggyőződtünk arról, hogy a kioktatás, figyelmeztetés, a becsületérzésre való hivatkozás, a szülők közbelépése és a jövőben elmaradhatatlan következményekre való utalás eredményre nem vezettek. f) A növendékek továbbképzése. A rendes, rendkívüli és internátusi tantárgyakba való elmélyedésen kívül különös gondot fordítottunk arra, hogy növendékeink megismerkedjenek a világot mozgató napi eseményekkel. Ezeket a „Világesemények“ tábláján függesztettük ki. Az elmúlt tanévben különösen az olaszok abesziniai hadjárata állott az érdeklődés középpontjában. Célunkat el is értük, mert az óraközi szünetekben valóban nagy közönsége volt a kifüggesztett térképvázlatoknak, az aktuális közleményeknek és képeknek. A növendékek továbbképzését szolgálták azok az előadások és ismertetések is, amelyeket az intézet tanárai és nevelői részint a tanórákon, vagy külön alkalmakkor tartottak a növendékeknek, másrészt pedig maguk a növendékek vállalkoztak ily előadások megtartására. Az elmúlt tanévben a tanári és nevelői kar az alábbi előadásokat tartotta a növendékek részére továbbképzés címén: Dr. Andor István : Abesszínia története. — Abesszínia földrajzi viszonyai. — Abesszínia gazdasági viszonyai. — A Magas-Tauern. — I—Vili. évf. Arany János Pascal: A fizika erkölcsi tanulságai. — VII. évf. Ákos István: A világegyetem uranocentrikus szerkezete. (Szemléltetéssel.) — I—Vili. évf. Csécsi Nagy Emil: A számtan a mi barátunk. (A prot. növendékek csendes napjain.) — A számtan tanulása. — I. évf. — A fizika és a mennyiség- tan. — Ilii. évf. Csura Miklós: A symbolizmus a világirodalomban. — VIII. évf. — A hun-magyar monda feldolgozásai irodalmunkban. — VII. évf. Vitéz Csuthy Gyula: Az utolsó száz év háborúi Abesszíniában. — VIII. évf. Dr. Dezső László: A nyelvek mint jóbarátaink. — A tudomány mint jellemnevelő. (A prot. növendékek csendes napjain.) Hannig Pál: Tóth Tihamér: Tiszta férfiúság. (I—III. fej. részletesen). Forster: Élet és jellem. (Kisebb részletek.) Marczel: A kemény parancs. — III—IV. évf.
