Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1932

16 teljesen érthetetlen, de amelyet a minden embert egyformán megillető elemi jog, az ön- fenntartás kötelessége valamiképen igazol.. . Nem egyedül idősb Zrinyi Miklós teszi ezt, komolyan szóbakeriil a magyar urak tanácskozásán, gyűlésén, hogy felszólítják Ferdi- nándot: védelmezze meg őket, ha pedig nem tudja, úgy ők behódolnak a töröknek. Idősb Zrinyi Miklós megtette ezt, hiszen 1528. óta Jajca is a töröké lett, s megtette an­nál inkább, mert 1531-ben 13.000 forint zálogösszegen Tahy Jánostól zálogba vette az aurániai perjelség birtokait és várait, melyek között Somogybán Csurgó, az Unna mel­lett Kosztajnica és Dubica voltak a legjelentősebbek és ezzel még inkább érdeke volt, hogy a törökkel békében legyen. Idősb Zrinyi Miklós 1534-ben meghalt. Nagy területekkel gyarapította a családi vagyont, de mert e birtokok többsége a török hatalom torkában feküdt, úgy látszott, hogy a mű, melyet családja, gyermekei érdekében alkotott, nem volt befejezve. A Zrí­nyiek sorsa, jövője még éppen olyan bizonytalan volt, mint amilyen sötét, nehéz, tra­gikus volt az egész magyar élet képe. A Zrinyi-fiúk ifjúsága. Ez alatt az idő alatt serdültek fel a Zrinyi fiúk, s apjuk halála odaállította őket a felelősségteljes tettek mezejére. Hogyan folytatják az apai művet ? Mire tanították meg őket a sötét magyar jelen eseményei, apjuk példája ? A Zrinyi fiúk neveléséről, ifjúságáról alig jegyzett fel valamit a történelem. Any- nyit tudunk, hogy a legidősebb fiú a mohácsi csatában elesett, hogy a legkisebb fiú, Miklós még mint egész ifjú ember és újonc Bécs 1529-iki ostrománál kitüntette magát s V. Károly, a hatalmas császár paripával és aranylánccal jutalmazta meg őt. Ezek az összes adatok hősünk ifjúkoráról. Ez adatok gyérek, keveset mondanak, de egyet határozottan megtudunk belőlük : azt, hogy a Zrinyi fiúk, köztük hősünk is akkor, mikor róluk a történelem először megemlékezik, magyar katonák. Az egyik, a legidősebb, korán hősi halált halt s ott álmodja tovább ifjúságának szép álmait a nagy magyar temető jeltelen sírjában, a mo­hácsi síkon ; a másik, mint egészen ifjú vitéz és újonc Bécs alatt a világ akkori urá­nak figyelmét vonja magára. Köthetett az öreg Zrinyi szerződést a törökkel, megaláz­hatta magát opportunizmusból az adófizetésig, a fiainak adott szellem kiengesztel ben­nünket tetteiért, mert a gyermek cselekedeteiben az apák lelke nyilatkozik meg. Katoná­kat — s főrangú gyermekekről lévén szó, ezen csak tiszteket érhetünk, — nevelt gyer­mekeiből s beléjük igyekezett oltani azt a gondolatot, mely az adott viszonyokból magától értetődött és erősödött meg a lelkekben, azt, hogy ennek a nemzedéknek egy feladata van : megharcolni a nagy harcot, elvégezni a nagy leszámolást minden nyomorúságunk végső okával, a törökkel. A gyér adatok tehát azt bizonyítják, hogy a Zrinyi fiúk katonai nevelésben részesültek. Hogy ez a katonai nevelőiskola a legkitűnőbb volt, azt hősünk első katonai tette, későbbi cselekedetei és egész élete bizonyítják. Honvédelmünk a XVI. században. A magyar honvédelem, mely eddig a bandériumokra és nemesi felkelésekre volt alapítva, a töröknek a közvetlen szomszédságban, majd bent az országban való állandó megtelepedése következtében jelentékeny átalakuláson ment keresztül. A törökség állandó megtelepedésével a magyar honvédelmi szervezetnek azt a nehéz feladatot kellett meg­oldani, hogy a török terjeszkedését megakadályozza, megvédelmezzen minden talpalatnyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom