Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1931
32 Fentiek figyelembe vételével az ifjúság jellemének kialakulására nagy gondot fordítunk, mert a vallásos érzés ápolása, az olvasmányok erkölcsi tanulságainak levonása, az igazmondáshoz, a becsületes munkához való szoktatás mind a jellem kifejlesztésének járulékai. Hogy a vallásos, erkölcsös nevelés eredményeit fokozzuk, nagy gondot fordítottunk arra, hogy növendékeink hitfelekezetiik szerint eleget tegyenek vallásbeli kötelességeiknek. A római katholikus növendékek minden vasár- és ünnepnapon szentmisét és exhortációt hallgattak. A lefolyt tanévben ötször járultak a szentgyónás és áldozás szentségéhez, november 1-én tanáraik vezetésével meglátogatták a temetőt, s resztvettek azon a gyászünnepélyen, melyet a város közönsége a világháborúban hősi halált halt hősök emlékének kegyeletes ápolására rendezett. Halottak napján gvász- mise keretében emlékezett meg mindenki kedves halottjáról. December 31-én évvégi hálaadó istentiszteletre gyűltek össze az intézeti kápolnában azok a növendékek, akik a karácsonyi szünetet az intézetben töltötték. Hamvazószerdán hamva- zásban részesültek növendékeink. Nagypéntek délutánján a szent sír látogatására vezettük el az intézetben visszamaradt növendékeinket, s ugyancsak ezek vettek részt a feltámadási körmenetben. Május 1., 2. és 3-án folytak le a húsvét előtt esedékes, azonban az. influenza-járvány miatt elmaradt lelkigyakorlatok. Űrnapján a Székesegyház ünnepi körmenetén vettek részt növendékeink. Protestáns (református, evangélikus, unitárius) vallásit növendékeink minden vasár- és ünnepnapon az intézeti protestáns kápolnában tartott istentiszteleteken vettek részt. Az istentiszteleteket az intézeti református lelkész tartotta. A protestáns növendékek a reformáció emlékünnepén (október 31.), nagyböjt első vasárnapján (február 14.) és pünkösd vasárnapján (május 15.) úrvacsorával éltek. Az intézeti lelkész a növendékeket mindhárom alkalommal 4—4 napon át tartott bűnbánati elmélkedéssel készítette elő az úrvacsorához. Karácsonykor és húsvétkor a szabadságolt növendékek otthonukban jártak templomba s éltek úrvacsorával, az intézetben visszamaradottak pedig a városi református és evangélikus templomokban tartott ünnepi istentiszteleteket látogatták i—1 protestáns vallási! tanár vezetése mellett és éltek úrvacsorával. A reformáció emlékünnepén az igazgatóság a protestáns vallási! tanároknak és növendékeknek szünnapot engedélyezett. A/ intézeti lelkész a tanároknak és növendékeknek február 10—15. napjain a nagyböjtre előkészítő csendes órákat (biliai elmélkedéseket) tartott. e) Tanulmányi és fegyelmi állapot: Az előírt módszeres értekezleteket szeptember 25-én és február i3-án tartottuk meg. Az oktatást illető egységes eljárás biztosítására azonban az egyes tanulmánycsoportok1 is tartottak havonként külön értekezleteket. Ezeknek az értekezleteknek tárgysorozata általában a módszeres értekezletekéhez hasonlatos, s céljuk a havi munkanapló megbeszélése, az írásbeli dolgozatok tételeinek és időpontjának megállapítása, a tanulmányok kapcsolatosságának biztosítása, s az elmúlt hónap pedagógiai tapasztalatainak megtárgyalása. Ezeken kerültek szóba azok a kérdések is, melyek a tanári kar továbbképzése szempontjából fontossággal bírnak. A tanulmánycsoportok értekezleteit minden alkalommal ú. n. tanulmányvezetői értekezletek előzték meg, melyeken az igazgató elnöklete alatt összegyűlt tanulmány1 A reáliskolai nevelőintézetek Rendtartása a tanított tárgyakat négy csoportra osztja. Az I. tanulmánycsoport tárgyai: a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, filozófia; a II. tanulmánycsoporthoz az idegen nyelvek tartoznak; a III-hoz tartozik a mennyiségtan, fizika, ábrázoló mértan, kémia, rajz, valamint a fizikai és kémiai gyakorlatok: a IV. tanulmánycsoport tárgyai: testgyakorlás, egészségtan, cserkészismeretek, vívás, úszás, tánc, ének és zene.