Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
Visszaemlékezés intézetünk múltjára A m. kir. „Zrínyi Miklós“ reáliskolai nevelőintézet jelen Értesítővel kibocsátotta kebeléből egyetlen, nyolcadik évfolyamának növendékeit, a jövő tanévvel kezdődőleg belső szervezetében átváltozva, újjáalakul, ugyanekkor eléri pécsi fennállásának tizedik évfordulóját. A jövő tanévvel intézetünk történetének új szakasza kezdődik, ez a körülmény teszi indokolttá, hogy jelen sorokban az eltöltött viszontagságos évekről röviden megemlékezzünk. A Budapestről Pécsre vonaton érkező utast a Mecsek-hegységnek a környezetből 400 m relativ magasságra kiemelkedő, lombos erdőkkel koszorúzott enyhe vonalú magaslatai köszöntik. Szőlőültetvények, gyümölcsöskertek, szántók és zöld legelők között kicsi falvak után végre feltűnik a hegység lábánál hosszan elhúzódó festői fekvésű ősi város, az öttorony Városa. Nyugati szélén, ott, ahol a vonat már lassítani kénytelen futását, a Mecsek egyik előrenyúló kiemelkedésének, a Makár - hegynek tövében hatalmas tömegű építmény vonja magára az érkező utas figyelmét. Fekete cserepes, közepén és két szárnyán kiemelkedő, zömök, kúpszerű részletekkel tagozott tetőzete a környező fák és házak közül messzire ellátszik. Harci jelvényekkel díszített kapuzata dél felé, a Szigeti-országútra tekint. Két emeletet átfogó, korinthusi féloszlopokkal és pilaszterekkel, közepén erkélyekkel s ezek fölött oromzatában a Magyar Állam nagycímerével ékesített homlokzata imponálóan adja tudtul, hogy a néző középülettel áll szemközt, melynek tulajdonosa a Magyar Állam s a harci jelvények után ítélve, eredeti rendeltetése szerint katonai iskola céljait szolgálhatta. Ez az impozáns palota a volt pécsi m. kir. honvédhadapródiskola épülete, mely 9V2 éven keresztül adott szállást nemes hagyományoktól megszentelt falai között a m. kir. „Zrinyi Miklós“ reáliskolai nevelőintézetnek. A háromemeletes, utcára néző forntján 130 m széles, újrenaissance stílusú, hatalmas, kétszárnyú építmény 160 tágas helyiségével nemcsak Pécsnek legnagyobb épülete, hanem az egész Dunántúlon alig találni párját. Négyszáz növendék befogadására készült Alpár Ignác, a híres műépítő, tervei szerint 1897—98-ban. Parkozott előrészével, hatalmas játszótereivel, árnyékos sétányaival, gazdasági udvarával és melléképületeivel együtt 23 katasztrális hold területet foglal el. Egy kétemeletes tanári lakó-, két egyemeletes legénységi lakó- és raktár-, egy egyemeletes kórház, a főépület hátuljához csatlakozó tágas tornaterem, nyári uszoda egészítik ki s tették az intézetet feladata elérésére alkalmasabbá. Valóban ideális hely nevelőintézet céljaira. Alkotói nem fukarkodtak áldozatot hozni, amikor ebben a gyönyörű keretben helyezték el és nyitották meg 1898-ban a pécsi m. kir. honvédhadapródiskolát. í*
