Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
16 zetnek már a kismartoni évtől kezdve saját asztalos-, lakatos-, bognár-, kovácsműhelye és házi mosodája volt. Még Kismartonban vetette meg Kovács igazgató az intézeti sertéshizlalda és baromfitenyésztés alapjait. Ezeket Pécsett tovább fejlesztette. 1924. év őszén a folyamatban lévő földbirtokreformba kapcsolódott bele az intézet, s Pécs város határában, 8 km-nyire az intézettől, egy 30 katasztrá- lis holdnyi gazdaságot szerzett, melyet házi erővel azonnal művelés alá fogott. A következő évben 12 darab bonyhádi fajta fejőstehén vásárlásával az intézeti tehenészet alapjait is megvetette. Ezek révén és a tovább fejlesztett műhelyekkel sikerült nemcsak a növendékek étkezését kiválóan ellátni, hanem az éttermi és egyéb berendezéseket is tökéletesíteni. Modernül átalakíttatott a növendéki konyha üstökkel, felvonókkal, ételhordó kocsikkal, edényekkel, evőkészletekkel. így létesült az intézet észak- nyugati sarkában mintegy 8 magy. hold területen a gazdasági udvar 250 darab sertés elhelyezésére és tenyésztésére alkalmas cement- és téglaépítésű disznó-ólakkal, hizlalókkal, vágó- és feldolgozóhelyiségekkel; 16 tehénre istálló, új bognár- és kovácsműhely, betonirozott tyúkól, cselédház, villanyerőre berendezett mosoda és vasaló, daráló malom. Üjonnan állíttatott fel a fa- és gőzfűtésre berendezett modern pékkemence. Nagymennyiségű, ízléses és finom bútorzat is állíttatott elő házilag, vagy rendeltetett külső szakiparosoknál. A szertárak bútorai, állványai kijavíttattak vagy újakkal pótoltattak. A fizikai szertárral kapcsolatosan Pécsett elsőnek intézetünk állíttatott fel egy igen jó rádiófelszerelést, s azt külön rádióteremben helyezte el. Nagy figyelem fordíttatott az intézet szépítésére is. Az összes helyiségek az intézeti rajztanárok tervei szerint újonnan kifestettek. A folyosókat valóságos kép- gyűjteménnyel díszítették, közel 500 darab képpel. Az épület tatarozása is folyt, a csatornák, vízvezetékek, uszoda és téli fürdő egészen rendbe hozattak, üdülőtermek és raktárhelyiségek rendeztettek be. Új nagy melegház, nyári tornatér, ten- niszpályák, tekepályák épültek házi kezelésben legnagyobbrészt intézeti, vagy fogadott mesteremberek által. A helyiségek megfelelő szőnyegekkel láttattak el, hálótermek, éttermek, tantermek bútorzata, berendezése jóformán teljesen felújíttattak. A főépület és volt raktárépületek nélkülözhető helyiségei mindjárt a beköltözéskor házilag lakásokká alkíttattak át, mert a tanárok és a segédszemélyzet a városban ezidőtájt lakást kapni nem tudtak. Ezt a nagyarányú tevékenységet, mely intézetünk anyagi eszközeit, berendezését olyan hatalmasan gyarapította, a YKM. úr méltányolta, amikor 1926-ban leiratában nagy dicsérettel elismerte, hogy „az intézet Pécsett való felállítása óta igen szépen fejlődött és gazdászat-közigazgatási téren olyan szép eredményeket ért el, melyek kívánnivalót nem hagynak hátra“ és hogy „az intézet igazgatója a gazdászat-közigazgatási szolgálat irányítása terén azt produkálta, ami emberileg csak lehetséges volt.“ Az intézet anyagi viszonyainak rendezése és fejlesztése ilyen szép eredményeket ért el, milyen volt a helyzet az intézet tulajdonképeni célja, a nevelés és oktatás tekintetében? Már föntebb megemlékeztünk arról, hogy az igazgató nagy súlyt helyezett arra, hogy intézetével a kontaktust a helybeli rokoniskolákkal s általában a hatóságokkal és Pécs város úri társadalmával fenntartsa. Ez teljes mértékben sikerült is. De nemcsak a város társadalmával tartotta fenn és ápolta intézetünk a jó barátságot. A legteljesebb egyetértés és meleg bajtársiasság kapcsolta szinte egy családdá össze a tanárikart és azok családtagjait egymás között. Ezt a kívülállók is észrevették és megbecsülték. Hogy ez az egyetértés és bajtársiasság valóban fennállt s egyenesen meglepte azokat, akik annak megnyilvánulásait megfigyelhették,
