Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1930
9 iskolai nevelőintézetnek nevezett iskola. Az igazgató intézetének új elhelyezéséről és az itteni viszonyokról a következőket írja: „Felelevenedik Hajmáskér emléke. Széles folyosók, vékony falak, rossz, üres ablakok, rideg, szűk szobák. Az elhelyezkedés hamar megvan, hisz nagy már a gyakorlata e téren mindenkinek. Beköszönt d tanév kezdete, megkezdődik a tanítás és folyik úgy, ahogy lehet. Szerencsére a növendékek létszáma li6-ra apadt, de azt is nagyon szűkén, szinte zsúfoltan lehetett csak elhelyezni. A tanári és segédszemélyzeti karnak is nyomorúságos, szűk kis férőhelyek jutottak csak közös konyhákkal és mellékhelyiségekkel. Rövidesen beköszöntött az ősz, a kemény tél. A városban kitör a jáványos betegségek sora, spanyol, influenza, vörheny. Minden iskolát bezárnak miatta. Csodálatos! Az iskolában még csak nyoma sincs semmiféle járványos betegségnek. Pedig nyílt folyosón a mosdó, mikor víz van benne, mert legtöbbször csődöt mond a vízvezeték. Ilyenkor ott van a kút az udvaron, ott mosdik az egész társaság. Két év viszontagsága és nyomora megedzett mindenkit.“ Mialatt a sokat hányatott iskola a szűkös helyen, a rendelkezésre álló hiányos eszközökkel nagy küzdés és nélkülözés között igyekezett céljának megfelelni, a pécsi volt honvédhadapródiskola felszabadult, de birtokáért nagy harc indult meg. Ez a gyönyörű intézet magától kínálkozott a sok viszontagságon átesett egykori hajmáskéri iskola végleges elhelyezésére. Hatalmas főépülete, mellékhelyiségei, parkja, játszóterei eredetileg is nevelőintézet céljaira készültek. Az intézet erre is volt szánva, de egyelőre nem lehetett beköltözni azért, mert Pécs csak az imént szabadult fel, az intézet még nem volt rendbehozva, másrészt azért, mert a legfelsőbb intéző körök megbeszélésein a legkomolyabb formában szóba keriüt az a terv, hogy az épülettömböt mégsem nevelőintézetünk kapja, hanem hatalmas területével együtt átadják a Pozsonyból menekült és Pécsett letelepedni készülő m. kir. Erzsébet Tudományegyetem céljaira. Pécs városának vezetősége és a pécsi püspökség a legnagyobb igyekezettel fáradoztak azon, hogy az Erzsébet Tudományegyetemet az ősi Pécs falai közé kaphassa, hiszen Pécs volt Magyar- ország legelső egyetemi városa. A város és püspöke el is érték a célt, de a város, a püspökség, az állam egyaránt nélkülözték azokat az anyagi eszközöket, melyek lehetővé tették volna, hogy a menekült egyetem részére új épületeket emeljenek. A városnak és a püspökségnek nagy áldozatokat kellett hozni, hatalmas, régi, virágzó intézményeket átengedni, hogy a terv valóra vállhasson. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a volt hadapródiskola impozáns épülettömbjébe telepedhetett volna az egyetem. A hadapródiskola hatalmas parkjában felépíthette és így központosíthatta volna később egyéb intézményeit. A városra és az egyetemre nézve ez a megoldás bizonyára a legelőnyösebb lett volna, intézetünkre ellenben nagy veszedelem. Nemcsak a hajmáskéri iskola elhelyezéséről volt szó, a volt kismartoni katonai főreáliskola is ideiglenesen volt a nagy- kanizsai új kaszárnyában elhelyezve s végleges otthonra várt. Egy volt katonai reáliskola, a soproni máris áldozatul esett egy nagyobb intézménynek, a Selmecbányáról menekült Bányászati és Erdészeti Főiskolának. Most a pécsi hadapródiskolát hasonló sors fenyegette. Az a veszedelem tehát, hogy a pécsi hadapródiskola elvesztésével végleg hontalanná válik, ott lebegett a győri Vadászlaktanyában elszállásolt nevelőintézet fölött huzamos ideig. Az nyilvánvaló volt, hogy az intézet a győri Vadászlaktanyában nem maradhat, az igazgató sürgeti a pécsi hadapródiskola átengedését, de karácsonyig nem jön semmi intézkedés. A harc a hadapródiskola birtokáért javában folyt, amikor Kovács József igazgató Pécsett lakó családjához karácsonyi szabadságra érkezett. Megszemlélte a volt hadapródiskola épületét és megállapította, hogy 147 főből álló iskolája részére ott elegendő helyet tudna kiszorítani, a melléképületekben pedig tanárai és a segédszemélyzet nyerhetnének ideiglenes elhelyezését. Szabadságáról Pestre utazott és kieszközölte, hogy iskolájá-
