Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1925
18 is kicsorbítja, kerüljék elsősorban a visszavonást, az egyéni érdekek előtérbe tolását, mert jórészt ezek a nemzeti hibák ásták meg a nagy mohácsi síkon is nemzetünk sírját. A nagyhatású beszéd elhangzása és a „Hymnusz“ eléneklése után csoportokra oszolva felkerestük a környék azon pontjait, melyeket a szerencsétlen ütközet egyes kiemelkedőbb mozzanatai emlékezetesekké tesznek. Junius hó 24.-én az V., VI. és VIII. évfolyam növendékei a török világ egyik dicsőséges csatahelyét, Szigetvárt tekintették meg, ahová az intézet igazgatója és több tanár kisérte el őket. Itt Vámos Gyula tanár tartott mélytudású előadást, melyben a dicsőemlékü hősök vitézségét lelkesítő például állította a mostani idők magyaljai elé. A Hymnusz eléneklése után lelkes hangulatban és kegyeletes emlékezéssel jártuk be a vár jelenleg is fennálló maradványait. Junius hó 22.-én a VII. évfolyam növendékei az intézet igazgatójának és több tanárnak vezetése alatt Budapestre rándultak négy napra s ott tartózkodásuk alatt megtekintették a főváros nevezetességeit. Egy egész napot az Embervédelmi kiállítás megtekintésére és tanulmányozására fordítottak. A tanév folyamán egy-egy délutánra több Ízben keresték fel az intézet növendékei a Mecsek hegység különböző pontjait s az ily alkalmakat mindig növények, rovarok és ásványok gyűjtésére használták fel. Ezenkívül megtekintettük a helybeli gyárakat, igy a Zsolnay-féle majolika gyárat, Littke-féle pezsgőgyárat, bőrgyárat, légszeszgyárat, szeszgyárat, gőzmalmot stb. Felkerestük a környék nagy bányatelepeit. Mindenütt előzékeny és hozzáértő vezetők kalauzolták a növendékeket s igy helyes képet nyertek az üzemek menetéről. Megtekintettük a város történeti nevezetességű helyeit és emlékeit, melyekről mindenütt egy-egy tanár tartott ismertető előadást. Ünnepélyek. A jelen nagy veszteségei megtanítottak bennünket annak a megbecsülésére, amit nem vehetnek el tőlünk : megtanítottak történelmünk szeretetére, nagyjaink csodálatára. S megtanítottak az emlékezésre Emlékezni nem hangos szóval, nem pompázó külsőségekkel, hanem ideált kereső lélekkel, eszményekre szomjazó szívvel. Emlékezni úgy, hogy ne csak merengjünk, hanem a múlt tanulságaiból okuljunk is. Ebből a célból jöttünk össze először október 6.-án az .,aradi tizenhárom“ szomorú gyászünnepén. Ünnepélyünk műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte a növendéki énekkar. 2. Gráf K.: Arad felé. Szavalta: Oroszy Bertalan V. évf. n. 3. Kutor: Halotti dal. Előadta a növ. zenekar. 4. Ünnepi beszéd. Mondotta: Kiglits István tanár. 5. Loechhorn: Andante espr. Játszották: Elmer B. V. évf., Gaál I. és Kemény P VII évf. növendékek. 6. Vályi. Nagy G.: Magyarország. Szavalta: Mihajlovits B. Vili. évf. n. November hó 28.-án megtartott díszgyűlésünket, a hazaszeretet s a magyar akarat tragikusvégű hősének, a ,.legnagyobb magyarnak“, Széchenyi István grój- nak emlékére szenteltük. Díszgyűlésünk minden egyes száma, de különösen Hid- véghy Sándor tanár hatalmas gondolatokkal telt, történelmi éleslátással megírt tanulmánya, mélyen szántott a lelkekbe. A díszgyűlés műsora: 1. Induló. Játszotta a zenekar. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta: Mihajlovits B. VIII. évf. n. 3. Koboz: Széchenyi. Szavalta: Oroszy Bertalan V. évf. növ. 4. Brahm S.: Magyar tánc. Előadta a zenekar. 5. Gr. Széchenyi István tört. nagyságát méltatta: Hidvéghy Sándor, tanár. 6. Hiszekegy. Énekelte a növ. énekkar.
