Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1924
nemzettudattá hevítő forrósága fogja az eipihent vulkánt újra kitörésre bírni. Mert erőszakos határok csak a földön vannak ; a föld alatt s a föld felett nincsenek ! A föld titokzatos méhében szivárog a Petőfi vére mindenüvé, hogy legyen magyar dal, magyar költészet, riasztó, ébresztő tüzes muzsika; a feltépett sztregovai kriptából száll a Madách súlyos gondolata, hogy megihlessen minden akaratot és legyenek bilincsettörő, acélos kezek, legyenek gondolkozni tudó, elszánt magyar fejek s a magyar égbolt csodás kékje alatt repül a Jókai merész fantáziája, hogy régi legendák, nagyszerű tettek új életre szülessenek s megteremtsék nem a jövő századnak, hanem a huszadik századnak heroikus regényét, a „senki-szigetéből" a tündérregék édes honát, a Jókai nagy, szent, boldog Magyarországát !“• A beszéd szavai nemcsak az irodalomba, nemcsak az emlékezetbe, hanem az életbe is visszahozták Jókai alakját. Éreztük mindnyájan, hogy a hűséges emlékezésben és a csodálatban összetalálkozott ma a szétdult magyar, de fájó büszkeséggel éreztük azt is, hogy mit jelent Jókai születésnapját 1925.-ben ünnepelni. A legszebb tavasznak, a magyar szabadság születésnapjának, március 15.-ének emlékére is rendeztünk ünnepélyt, mely a következő sorrendben folyt le: 1. Himnusz. 2. Lampérth G,: Emlékezés 1848.-ra. Szavalta: Oroszy Bertalan V. évf. növendék. 3. Megnyitó beszéd. Mondotta: Berényi Tibor VIII. évf. növendék az ifjúsági önképzőkör aleluöke. 4. Tavasz elmúlt. Énekelte a növendéki énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Mondotta : Hubay Bertalan tanár. 6. Rákóczi induló. Előadta a növendéki zenekar. 7. Czuczor: Riadó. Szavalta: Halmay Tihamér VI. évi. növendék. 8. Szózat. Ünnepélyeink tényleg vasárnapok voltak a hétköznapokban. Hatásuk nem volt futólagos. Hisszük, hogy a magyar múlt visszaidézése mélyen növendékeink leikébe vésődött! Ifjúsági egyesületek, „Zrínyi Miklós“ ifjúsági önképzőkör. Intézetünk kebelében működő önképzőkör 1924 szeptember 20.-án tartotta meg alakuló gyűlését. Bujdos Balázs tanárelnök megnyitó beszédében rámutatott az iskolán kívüli önművelés fontosságára s figyelmeztette az ifjúságot arra a nagy feladatra, mely reá várakozik szétszaggatott hazánk fönntartásában s föltámasztásában s melynek csak úgy tud megfelelni, ha szellemi erőit minden irányban igyekszik kiművelni, ha megtanul nemcsak lelkesedni a magyarság eszményeiért, hanem megtanul dolgozni is érte. Ennek a szent munkának gyakorló, előkészítő, iskolája az önképzőkör. A növendékek megértették, szivükbe Vésték tanárelnökük szavait s egész éven keresztül pezsgő, eleven élet folyt önképzőkörükben, melynek elnökévé az ifjúság egyhangú bizalma az intézet egyik legkiválóbb növendékét, R. Fucsek Géza VIII. évf. növendéket választotta. Az iskolai év folyamán 14 rendes, 4 disz, 2 választmányi gyűlés tartatott. A rendes gyűlések keretében előadásra került 35 szavalat, 7 szónoklat, 6 zenedarab, több énekszám, felolvastatott 8 eredeti költemény, 4 eredeti elbeszélés, 3 műfordítás, tartatott 12 különféle értekezés, bemutatásra került 3 festmény. A szavalatokat, szónoklatokat és zeneszámokat jóval több bírálat követte, az eredeti művek előadását pedig minden tekintetben kimerítő, alapos bírálat előzte meg. A tagok érdeklődését bizonyítja a sok hozzászólás, mely az egyes számokat követte s melyek