Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1924
9 Csakugyan ez az igazság eléggé köznapi. Nincs benne semmi bonyolultság. Feltalálásához se kellett nagy erőfeszítés. Hiszen ott szunyadt a lelkek mélyén. Nem kellett hozzá más, csak az a szürke iskolamester és lelkében az a kis szikra, amit intuíciónak, művészi ösztönnek neveznek. Dohát nem ilyen köznapi-e a prófétáknak, látnokoknak, evangelium-hirdetőknek igazsága ' Bizony olyan igénytelen, olyan egyszerű sokszor, mint hirdetői. És ezek az egyszerű emberek megindulnak, mint akárhány más halandó. Járják a köznapi élet utját, mint mi De mikor szólni kezdenek az ihlettség ói'áiban, akkor emberfeletti emberek. Tűz és láng a lelkűk. Perzsel a szavuk. Vonalakkal, színekkel, hangokkal, szavakkal beszélnek. — Mellékes. Ez csak a láng nyelve, mikor gyújt. De a tűz, melyből a láng lobog, onnan a lélekből, igazságból való. Onnan való az élet leikéből, mely itt néz reánk a csillagos égről, fűszálról, virágból, tájak szépségéből, vagy emberi történésekből. Egyszerű, mint a napsugár. Ragyogó, mint a gyöngy. Mi, egyszerű halandók elnézünk fölöttük, átgázolunk rajtuk. Mit is nézzünk rajtuk“.' Csak por, csak fű, csak esemény, — semmi más. Mi nézünk csak, de nem látunk. És jön az Isten választottja. Fölveszi a gyöngyöt a porból. Kiemeli a lényeget, a lelket a köznapi életből. Nem beszél sokat. Amit mond, azt is egyszerűen, cikornyák nélkül mondja. De beszédjében benne van a spektrum minden színe, a gyöngy ragyogása, a napsugár egyszerűsége, heve és világossága. Azért gyújt. Lelkek indulnak utána. Kitüzesednek, lángolnak, lelkesednek tőle. íme a pásztortüzek mikor pünkösdi tüzekké erősödnek ! íme a tüzes nyelvek! Mindenki megérti, mindenki utána mondja és ugyanazt mondja. Máskép nem is lehet tán mondani. — Az örök igazság lelke beszét. Ezek voltak a porosz iskolamesterek, akik úgy tudták meglátni és úgy tudták hirdetni, nemzetük igazságát, hogy kigyult Poroszország, de egész Németország is tőle. Ok látták népük züllését, hazájuk romlását. Látták és megindultak rajta. Megindultak; de nem azért, hogy odaálljanak a csodadoktorok cégéres kapujába mindenbajrajó csodaszert árulni; nem azért, hogy saját epéjüket öntsék ki nemzetük sebére; de nem is azért, hogy pessimizmust, lelki penészt terjesszenek és halálról, végről, kétségbeesésről prédikáljanak. — A pessimiznuis lelkeket savanyít; a lelki penész akaratot mál- laszt; a gunyorosságba belevásik lelkünk; a kétségbeesés maga a sötétség. Nem! Ezek az emberek művészei voltak a pedagógiának; prófétái, látnokai népüknek. Megindultak a hitnek lobogó fáklyájával. Hittek az Istenben és nemzetük jövendőjében. És ezzel a hittel merültek először a saját lelkűkbe. Kiemelték onnan azt a drága gyöngyöt, a melyet a világ régen elfeledett és később nemzeti eszmének, a népek családi érzésének, szent testvériségnek nevezett. — De ugyanakkor belemélyedtek nemzetük könyvébe: a történelembe; az Isten könyvébe: a természetbe. Amabból összeszedték a múlt dicsőség minden ragyogását; emebből hozták az igazság lángját. És azzal a gyönggyel, azzal a ragyogással, azzal a tűzzel elmentek megkeresni hozzá a nemzeti erőt, a nemzeti öntudatot. Szavuk úgy hangzott, mint a germán erdők zúgása; tanításuk, mint a harci kürtök rivalgása. S a germán nép eszmélni kezdett. Felébredt. Csoda történt. Az a nép, amely csak nemrég hitvány rongy volt a győző szemében, egyszerre talpra állt, óriássá növekedett. Egy test, egy szív, egy lélek, egy akarat: ez a megujhodott német nemzet. Ereje : a „Wir Deutschen.“ Himnusza: „Deutschland über alles.“ Gesztusa, hatalmának titka: a Pflicht: a kötelességtudás, a helytállás a nemzetért, ha kell, a halálig. Ez a szellem újra győzhetetlen erőnek bizonyult. Lipcse síkjain, Waterloo mezőin, Szcdán csataterein Napóleonokat vert le. Elsöpört országhatárokat, melyeket önzés, haszonlesés, hatalmi vágy húzott. Óriási erőfeszítésben verte le hatalmas versenytársait gazdasági és szellemi téren. A világháborúban a haditények csodáit mutatta, az emberiség csodálkozását vívta ki. S félelmetes erő ma is, leverve is. Ellenfelei vallják. André Hallays, francia akadémikussal: „A német militarizmus összeomlása
