Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1923

8 dékek minden idejüket hasznosan töltsék el. Ez a napi- és tanórarend a hét min­den egyes napjára s a nap minden órájára előírja a foglalkozás programmját; ez állapítja meg a felkelés és lefekvés, az előadás és ismétlés, az étkezések és szóra­kozások, az orvosi vizsga, a vallás gyakorlatok, testgyakorlatok s a sportok idejét. A növendékek a téli időszakban 6, a nyári időszakban fél 6 órakor kelnek. Az ügyeletes tanár és a napos nevelőtanár szigorúan ellenőrzi, hogy a növendékek pontosan keljenek fel. Ok és a hálótermek felügyeletével megbízott felsőbb évfo- lyambeli növendékek a fölött is örködnek, hogy mindenki alaposan megmosa­kodjék, rendesen felöltözködjék, ruháját s egyéb holmiját rendbehozza. Felöltöz­ködés után a növendékek a játszótérre vonulnak le, ahol tizenöt percig csukló­sport és futógyakorlatokat végeznek. Ezen gyakorlatokat a reggeli követi, amelyet a növendékek az étteremben közösen költenek el az ügyeletes tanár felügyelete mellett. Az előadások nyáron 7, télen fél 8 órakor kezdődnek s 13 órakor végződnek. Az egyes órák közt 10 percnyi szünetek vannak, a harmadik óra végén ezenkívül „nagyszünet“ van, amely a téli időszakban háromnegyed, a nyári időszakban egy teljes óráig tart. A nagyszünet pihenésre, a kihallgatások megtartására s a tízórai elfogyasztására szolgál. 13 órakor, az előadások végeztével, a növendékek felvonulnak a hálótermekbe s megmossák kezeiket; utána sorakoznak s csoportonként levonulnak az étterem­be, ahol a jól megérdemelt és jól elkészített, háromfogásos ebéd várja őket. Ebéd után másfélórás szünet van, amely alatt mindenki a kertben köteles tartózkodni és tetszése szerint sportolhat, játszhat vagy pihenhet. A délutáni előadások fél 15 órakor kezdődnek s fél 18 óráig tartanak. Ezeken az órákon többnyire torna, vívás, sportgyakorlatok vagy az u. n, könnyebb elmé­leti tárgyak vannak. Az előadások után egy teljes óra szünet van, amit szép idő esetén a növendékek a déli szünethez hasonlóan a szabadban kötelesek eltölteni, esős időben pedig a növendéki kaszinóban tartózkodhatnak, ahol olvashatnak játszhatnak vagy társaloghatnak. A hét két délutánján előadások nincsenek, hanem sportgyakorlatok, játékok és tanulmányi kirándulások tartatnak. ‘/,19 órakor a másnapi előadásokra való előkészület, az „ismétlés“ kezdődik. Az ismétlést a növendékek a tantermekben (nyáron a szabadban) az ügyeletes tanár, osztálytanár, nevelőtanár s a VIII. évfolyambeli növendékek felügyelete s útbaigazítása mellett végzik. Utána fél 21 órakor kézmosás és tápláló vacsora. A vacsora utáni szünidőt a növendékek a szabadban vagy a kaszinóban tölt­hetik, vagy pedig a zeneteremben gyakorolhatnak. 7222 órakor lefekvés, mely után az ügyeletes felügyelő eloltja a lámpákat s csakhamar mély csend jelzi, hogy munka után édes a jól megérdemelt nyugalom, A vasár- és ünnepnapok napirendje különbözik a hétköznapok napirendjétől. Ezeken a napokon szünetelnek az előadások s helyettük délelőtt vallásfelekezetek szerint istentiszteletek vannak s délután pedig azon növendékek részére, kiknek szorgalma s előmenetele ellen kifogás nem merült fel, kérésükre a városba szabad kimenő engedélyeztetik, a többiek pedig a délutánt az intézetben kötelesek eltölteni. Ügyeletes szolgálat. Hogy a napirendben megállapított foglalkozásokat s teendőket minden növen­dék pontosan betartsa s hogy a rend és fegyelem mindenkor s mindenütt biztosít­tassák, az internátus szervezetében u. n. „ügyeletes szolgálat“ van rendszeresítve. Van tanári, felügyelői s növendéki ügyeletes szolgálat. Az ügyeletes szolgálat feje az „ügyeletes tanár“, aki az igazgatónak távol­létében annak helyettese is s az intézetben a rendért, fegyelemért s napirendben

Next

/
Oldalképek
Tartalom