Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1923
18 gyűjtésére használták fel. Ezenkívül megtekintettük a helybeli gyárakat, így a Zsolnay-féle majolika gyárat, Littke-féle pezsgőgyárat, bőrgyárat, Hamerli-íéle vasöntödét, üszögi szénmosót és villanytelepet, sörgyárat, légszeszgyárat, szeszgyárat, gőzmalmot stb. Felkerestük a környék nagy bányatelepeit. Mindenütt előzékeny és hozzáértő vezetők kalauzolták a növendékeket s így helyes képet nyertek az üzemek menetéről. Megtekintettük a város történeti nevezetességű helyeit és emlékeit, melyekről mindenütt egy-egy tanár ismertető előadást tartott. Ifjúsági egyesületek. „Zrínyi Miklós“ ifjúsági önképzőkör. Intézetünk ifjúságának öntevékenységét lehetőleg minden irányban buzdítólag foglalkoztató és helyes irányban fejlesztő önképzőkör 1923 szeptember hó 17-én alakult meg Faith Ágoston tanár vezetése és Ballcay Ferenc VIII. évfolyambeli növendék elnöklete alatt. A tanév folyamán 19 különféle jellegű gyűlésre jöttek össze a tagok. Valamennyi gyűlés változatos tárgysorozat keretében mutatta be a növendékek munkásságának eredményeit. Megállapítható, hogy a növendékek sokoldalú iskolai kötelességeik teljesítése mellett (heti 42 óra) is időt és módot találtak az önképzés terén való munkálkodásra. Érdeklődésük kiterjedt az irodalom, történelem, természettudományok, szónoklat, rajz, zene és ének terére. Előadásra került 36 szavalat, 8 szónoklat, 12 eredeti költemény, 2 eredeti elbeszélés, több műfordítás, 23 különféle tárgyú értekezés, 5 szabad előadás, 10 énekszám és 9 zeneszám. A díszgyülések műsor-példányait a körnek rajzolásban kiváló tagjai eredeti tervezésű csinos keretekbe foglalták. A kör elé került összes darabok előadását élénk megbeszélés (kritika) követte. Összesen kb. 190 érdemleges bírálat és hozzászólás hangzott el. A tagok munkakedvének fokozására a kör a következő pályatételeket tűzte ki: 1. Katonák irodalmunkban. 2. Korrajz a „Bánk Bánban“. 3. Leiró költemény. 4 Irredenta szellemű novella. 5. Szent László és Mátyás alakja a magyar nép képzeletében. 6. Magyarország világhelyzete és szerepe az emberiség történetében. 7. Hazánk egysége jövőnk záloga. 8. Két prózai és egy verses műfordítás franciából. 9. Egy prózai és két verses műfordítás németből. 10. A végtelen sorok. 11. Az energia és az energia megmaradása elve végigvezetve a fizika egész területén. 12. Illusztrációk: Petőfi „Pusztai találkozás“ és „Csárda romjai“ című költeményeihez. 13. Műsor-tervezet „Ne bántsd a magyart“ jelszóval. 14. „Becsülettel élünk és halunk“ jelmondat keretbe foglalása. A pályatételek szorgalmas és eredményes munkára serkentették a kör tagjait. Beérkezett 30 pályamunka és pedig 2 vers, 2 elbeszélés, 14 értekezés, 6 műfordítás, 6 rajz. A bíráló bizottságok 10 munkát könyvjutalomra Ítéltek érdemesnek. A jutalmazott szerzők : Ballcay Ferenc, Buday Tibor, Kardos Gyula, Lanusky Rode- rich, Morva Tibor, Rátky György, Szilágyi Dezső, Tisza Vince, Visy István VIII. évf. Forgách László VII. évf. növendék. Ezenkívül 12 pályázó munkája dicsérőoklevelet érdemelt.
