Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1922
26 sporttelén fokozták. Működő tag az intézet minden önként jelentkező növendéke. Minden tag köteles az egylet alapszabályaihoz a legnagyobb fegyelemmel alkalmazkodni. Köteles a sportban és testgyakorlásban rendszeresen résztvénni. Végül pedig köteles a sportban gyengébb bajtársait igaz testvéri önzetlenséggel segíteni és oktatni. Az egyesület elnöke, egy az igazgatóság által kinevezett tanár. Megalakulása óta David József tanár. Alelnöke pedig egy VIII. osztálybeli növendék. Megbízatásuk egy tanévre szól. Az egyesület több sportszakosztályból áll, melyek az illető sportágnak megfelelően, minden évben újra alakítandók. Pld. tornaszakosztály, vivószakosztály, teniszszakosztály, játékszakosztály stb. Minden szakosztály élén egy növendék áll, de ellenőrzés végett egy tanár is van oda beosztva. A ^ sportegylet ügyeit az egylet választmánya viszi, ez pedig az egylet tisztviselőiből és 18 választmányi tagból alakul. Az egylet a megalakulás óta már számos sportversenyben vett részt, maga is több igen szép sport és háziversenytrendezett s tagjai a különböző versenyekén számos tiszteletdijjal, éremmel és dicsérettel lettek kitüntetve. Dalkör. Az intézettel úgyszólván egy időben alakult még Hajmáskéren 1919-ben. Munkássága kettős irányú: vallásos és hazafias. A vallásos énekekkel az ifjúsági istenitiszteletek áhítatát emelte; hazafias karénekekkel pedig az önképzőkörrel kapcsolatban az intézet ünnepélyein lépett föl. Programmján 20 karének s 36 jórészt hazafias egyháziónek szerepelt. Mindenkor főcélja volt a magyar lélek érzelmi tartalmának növelése. Tagjainak száma ebben az évben 146. Tanár elnöke megálapításától kezdve: Vass Miklós tanár Jelenlegi ifjúsági elnöke : Adolf Viktor VIII, o. t. növendék. Tanulmányi kirándulások és megtekintések. Az iskola munkája nem lenne teljes és maradandóan eredményes, ha megelégednénk a zárt falak között lefolyó, jórészt elméleti oktatással. Nem is elégedtünk meg ennyivel, hanem arra törekedtünk, hogy növendékeinket belekapcsoljuk az élet folyamatába. Felhasználtunk minden rendelkezésre álló alkalmat és eszközt erkölcsi felfogásuk nemesítésére, hazafias gondolkozásuk, érzésük mélyítésére, művészi felfogásuk fejlesztésére és gyakorlati érzékük megalapozására. Ezt a célt szolgálták a kirándulások és megtekintések. Első utunk junius 2.-án „nemzeti nagylétünk hajdani sírjához“ Mohács mezejére vezetett, hogy lerójuk kegyeletünk adóját azon hősök emlékének, kik félelmet nem ismerő elszántsággal vetették magukat a túlnyomó ellenséges seregre, hogy a haza testét életük árán is megmentsék. E zarándoklatot az intézet igá’Z- gatója vezette, részt vett benne több tanár és az összes növendékek. „Rettentő sorsú királyunk“ halálának helyét jelölő emlékműnél &aray Lajos tanár tartott széleskörű tudáson alapuló lelkes hangú, tanulságos előadást, melyben ecsetelte a kor helyzetképét és ennek keretébe illesztette a végzetes kimenetelű ütközet szemléltető rajzát. Befejezésül a dicső emlékű hősök vitézségét lelkesítő például állította a mostani idők magyaljai elé, de figyelmeztette őket, hogy kerüljenek mindent, ami a legvitézebb kort is megbénítja, a legélesebb kardot is kicsorbitja kerüljék elsősorban a visszavonást, az egyéni érdekek előtérbe tolását, mert jörészt ezek a nemzeti hibák ásták meg a nagy mohácsi síkon is nemzetünk sírját. A nagyhatású beszéd elhangzása és a Hymnus eléneklése után csoportokra .oszolva felkerestük a környék azon pontjait, melyeket a szerencsétlen ütközet egyes kiemelkedőbb mozzanatai emlékezetesekké tesznek. Borús hangulat lepte el lelkűn-
