Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, Pécs, 1922
22 1921-ben március 15-én a nagy naphoz már külsőségeiben is méltó ünnepélyt rendezhettünk. Kismarton társadalmának szinejava velünk lelkesedett. Ujjongva zengett a nemzet imája az egykor idegen szellemmel telitett falak között. Ma már csak fájdalmas emlék e szép nap. A mi örökségünkbe megint idegenek jöttek, s megint mások az urak, a mi egykori szép iskolánk falai között. Hisszük, hogy nem sokáig ! 1921. április 27-én az intézetet hivatalosan látogató Dsida Ottó győri tankerületi kir. főigazgató tiszteletére őszinte és ragaszkodó szeretetünk kifejezésére szükebb keretű kerti ünnepélyt rendeztünk. Az emelkedett szellemű szép műsor befejezése után Dsida Ottó főigazgató intézett a növendékekhez meleghangú elismerő 4 és további lelkes, hazafias szellemben folyó munkára serkentő beszédet. 1921. május 6-ika feledhetlen nap intézetünk történetében. E napon nemzeti feltámadásunknak nagy érdemeket szerzett lánglelkü apostola, Zadravetz István püspök tüntetett ki bennünket látogatásával. Délelőtt szentmise alatt könnyeket fakasztó hatalmas lendületű beszéde után, több növendéket a bérmálás szentségében részesített. Istentisztelet után a nagyszámú meghivott közönség, melynek soraiban Kismartonnak és környékének majdnem egész értelmisége jelen volt, — a díszterembe vonult. Ott a növendékek szavalatokból, felolvasásból és énekszámokból álló műsor keretében mutatták be hódolatukat magas vendégünknek. Az előadók közül a legszebb sikert Spirnyák Gyula VIII. évi. növendék aratta a „Nagyapó és az unoka“ cimü elbeszélésével. El nem múló hatást váltott ki minden jelenlevő leikéből a püspöknek a növendékekhez intézett, izzó hazaszeretettől áthatott beszéde, melyben felhívja őket hogy soha meg nem tántorodó hittel munkálkodjanak Nagymagyarország mielőbbi helyreállításán. Május 26-án, Budavár visszavételének évfordulóján Vámos Gyula aligazgató tanár intézett a növendékekhez az ősök vitézségének követésére buzdító, lelkes beszédet. Junius 29-én hálaadó Te Deum után ünnepélyesen berekesztettük az iskolai évet. Délután nagyszámú meghivott vendég jelenlétében a növendékek bemutatták a tornában és egyes sportágakban való ügyességüket. Az intézet igazgatója pedig elismerő és további tevékenységre lelkesítő beszéd kíséretében kiosztotta azon jutalomdijakat, melyeket egyes növendékek különféle pályázatokon kiérdemeltek. Az 1921—22. iskolai évben. 1921. év október 6-ának szomorú emlékű napja megint Győrött, ezúttal a vadász-laktanyának iskolai célokra egyáltalában meg nem felelő helyiségeiben virradt ránk. Mentői mostohább volt a sorsunk a sok vándorlás között, annál közvetlenebbül éreztük át nemzeti történetünk gyászos eseményeinek jelentőségét, s szabadságharcunk vértanúinak emlékét, bár szerény keretek között, de annál bensőségesebb emlékezettel ünnepeltük. 1922. évi március 15-ét végre Pécsett, a megszálló idegenek pusztítását szomorúan magán viselő s teljesen kifosztott jelenlegi otthonunkban ünnepeltük. E napon Pécsett mindenki a szokottnál nagyobb melegséggel áldozott a szabadság napja emlékének, hisz a megszállás alatt csak a lelkek mélyén zsongott az ünnepi ének, de az ajkakra némaságot kényszerített a megszállók kíméletlen erőszakoskodása. Május -én Dr. Vass Bertalan székesfehérvári tankerületi kir. főigazgató látogatta meg intézetünket. Ez alkalommal a növendékek ügyesen összeállított előadássorozattal ünnepelték az első hivatalos látogatást végző főigazgató urat,
