A Pécsi Magyar Királyi Állami Gróf Széchenyi István Gimnázium 1941-42. Tanévi Évkönyve

A mai és az örök Széchenyi

A mai és az örök Széchenyi. Részlet az intézet Széchenyi-emlékünnepélyén mondott beszédből. Cselekvő ember Széchenyi, a megszállottságig a tett embere, de legalább annyira a szemlélődésé is, amit 1814-től haláláig veze­tett felejthetetlen Naplói is bizonyítanak, irodalmi hagyatékának talán a legnemesebb és legmeghatóbb, de mindenesetre a legizgal­masabb része; közhellyé vált a megállapítás, hogy megtagadta a múl­tat s csak a jövőbe nézett, ugyanakkor azonban nem sok nap múlt el életében, amelyre vissza ne pillantott volna naplóiban, rendsze­res és beidegzett lelkiismeretvizsgálattal; fáradhatatlan erők hajt­ják, de egyben önmagának is fékje; haladó szellem, amilyen még nem igen akadt történetünkben és közéletünkben, de amikor már rém­látások kínozzák és Kossuthtal szemben osztályharctól, anarchiától s széthullástól félti a nemzetet, megmakacsolja magát valami meg­mentének vélt maradiságban és rábízza magát valami áldásos vis inertiae-re, amelyet nemrégiben Babits Mihály tett meg a magyar fajtaképlet és politikai géniusz egyik legkonstruktívabb és leghasz­nosabb jegyének; társas lény idegszükségből, világfi neveltetésé­nél és társadalmi helyzeténél fogva is, és mégis a legdöbbenetesebb magányban végzi életét. Fáradhatatlan az utazásban, — jár Kis-Ázsiá- ban és háromszor Angliában, s kilencszer hajózik végig a Dunán, — a távolságok és ismeretlen életformák honvágya kínozza s kergeti újabb és újabb utakra, élete vége felé mégis évtizedes szobafogságra ítéli magát. Mohó hedonista, de egyidejűleg flagelláns is, aki önkín­zásában nemigen ismeri a belső összeütközések elintéződését, sem a megváltódást az élményrögzítés, a napló-gyónás, a megformálás jóvoltából, hanem sommásan cipeli élete végéig betegesen érzékeny lelkiismerete terheit; démönikus eredetisége szépen megfér hangya- szorgalommal és módszeresen gyűjtött óriási műveltségével; nagy­szerű emherismerő, árnyalatosán jellemzi környezetét, élete szerep­lőit és statisztáit, de ugyanakkor szakértője a lovaknak és a selyem- hernyóknak is, a hidaknak és a hengermalmoknak és a pénzintéze­teknek is; érdeklődését a technika iránt, természettudományos mű­veltségét remekül össze tudja egyeztem a szellem egyik legtisztább termékének,' a nyelvnek, különösen pedig az anyanyelvnek a kultuszával, sőt egy-két szerencsés szóleleményével maga is újítóvá válik; ember- és világismeretében, valamint lényeglátásban intuitív és irracionális, de már a célok kitűzésében, az eszközök megválasz­tásában és a módszer követésében a józanul számító ész elsőbb­ségét hangsúlyozza. Elragadtatott és látnoki próféta, ugyanakkor azonban biztoslátású lélekismerő is és a jó ügy ravaszkodó diplo­matája, aki tévedhetetlenül épít az emberek hiúságára és sok egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom