A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Gimnázium 1937-38. Tanévi Értesítője

Lajos Ferenc és Róna Jenő

Jlafas Tetette és Jlána }e+io.

Minden igazi tanári testület nagy, együttérző család is egyúttal; ?s mindig fáj, ha valaki kiszakad ebből a családi közösségbői, még akkor is, ha a távozót nem az örökkévalóság fogadja be, hanem a tanári életmű tökéletes befejezése után, kitűnő lelki és testi erőben a jól megérdemelt pihenés szólítja el.

Az 1936/37. iskolai év végével egyszerre két ilyen iskolacsaládtagunktól kellett megválnunk: a nagyméltóságú VKM rendelkezésére 35 évi tanári munkásság után kivált az intézet működő tanári karából Lajos Ferenc és Róna Jenő, mindketten gyakorló-középiskolai rendes tanárok, hogy egy emberöltőt átölelő fáradhatatlan tevékenység után a pihenésbe, a nyugalomba vonuljanak vissza.

Lajos Ferencnek egész pályafutása intézetünkhöz fűződik. Amint Budapesten elvégezte egyetemi tanulmányait, mint a B. Eötvös J.- Collégium nagynevű első nemzedékének tagja, azonnal a pécsi főreáliskolában kapott alkalmazást. A földrajz-történelem szakos fiatal tanár magasztos idealizmussal telve lépett katedrára, hogy a nemzete s annak földje és története iránt benne lobogó szeretetet tanítványai leikébe is beleoltsa. Lelkesedése, magyar fajának végtelen szeretete rányomta bélyegét tanítási óráira is. Nemzeti történelmünk tanításában nagy olvasottság és széles látókör nyilatkozott meg. Történelemóráit tanítványai és a tanárjelöltek egyformán érdeklődéssel és szívesen hallgatták. Tíz éven át megszakítás nélkül résztvett az intézetünkhöz beosztott tanárjelöltek gyakorlati kiképzésében és vezetésében. Jelöltjeivel igen sokat és eredményesen foglalkozott, úgyhogy azok gyakorlóévük alatt megszerezték az önálló működésük megkezdéséhez szükséges pedagógiai és didaktikai képzettséget. Ezen a téren kifejtett munkásságának elismeréséül a nagyméltóságú minisztérium 1934-ben gyakorló-középiskolai tanárrá nevezte ki. Lajos Ferenc nemcsak intézete, hanem a város társadalmának életében is tevékenyen résztvett. Közvetlen, megnyerő egyéniségével, puritán gondolkozásával, úri modorával a társadalomban is nagy szeretetnek és megbecsülésnek örvendett. Külön fájdalom, hogy nyugalomba-vonulásával nemcsak iskolánktól vált meg, hanem elhagyta a várost is, amelyhez 35 esztendőnek annyi szép emléke fűzte. Felettes hatóságának elismerése és kartársainak, tanítványainak és sok pécsi ismerősének szeretete kíséri őt új tartózkodási helyére, a fővárosba.

Másik távozó kartársunk, Róna Jenő 33 évet töltött intézetünknél, ezt megelőzőleg a szentgotthárdi áll. gimnáziumnál teljesített szolgálatot. Három évtizedet meghaladó működése alatt, mint természetrajz- vegytan szakos tanár a természet szeretetét és megértését s a kutatás vágyát igyekezett tanítványainak a természet titkai iránt fogékony leikébe átültetni. Tanári működését a szaktárgyaiban való nagy jártas