A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Gimnázium 1936-37. Tanévi Értesítője
Iskolánk az 1936-37. tanévben
10 Gyakorló tanárképzés. A tanárjelöltek gyakorlati képzése a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1933. évi 17.104./IV. számú rendeletével kiadott legújabb Szabályzat és Utasítás szerint történt. Az előírt theoretikumokat Horváth Viktor dr. igazgató tartotta heti 2 órában. A tanév folyamán 16 szakvizsgálatot tett tanárjelölt volt intézetünkhöz beosztva. A jelöltek az első 2 hétben naponta legalább 3 órában fökép szaktárgyaik óráin hospitáltak. A kéthetes általános tájékozódás után megkapták végleges beosztásukat, s ettölfogva vezetőtanáraik óráit látogatták rendszeresen. Vezetőtanáraiktól bőséges útmutatásban részesültek szaktárgyaik módszeres feldolgozására, velük előzetesen és utólag alaposan megbeszélték a látogatott tanítási órák anyagát és menetét. A tanításra a jelölt részletes írásbeli óratervekkel készült. A hospitálás harmadik hónapjától kezdve a félév végéig a jelöltek szaktárgyaik mindegyikéből előzetesen elkészített és jóváhagyott óraterv szerint vezetőtanáraik felügyelete alatt hetenkint 1—1 óráiban tanítottak. A második félévben vezetőtanáraik jelenlétében legalább 3—3 héten keresztül folytatólagosan tanították mindkét szaktárgyukat azokban az osztályokban, amelyekben rendszeresen hospitáltak és gyakorlati tanítást végeztek. Minden jelölt tanítása utolsó hetében egy előre megállapított tanítási órán próbatanítást tartott. Ezeken a próbatanításokon a vezetőtanáron kívül jelen volt az intézet igazgatója, néhány tanára és a tanárképzöintézet elnökének megbízottja. A próbatanítások célja az volt, hogy a jelöltek bemutassák, mennyire sikerült elsajátítaniok az oktatói és nevelői készséget. A jelöltek a tanítási teendőiken kívül tevékeny részt vettek az iskola életének minden mozzanatában. A vezető tanárok a jelölteket bevezették az írásbeli dolgozatok javításának és elbírálásának módjába, megismertették velük az osztályfő nevelő és ügykezelő teendőit, a szülőkkel való érintkezés módját. Jelöltjeink jelen voltak a módszeres, ellenőrző és osztályozó értekezleteken, segédkeztek az óraközi felügyeletben, a kirándulások előkészítésében, valamint az ifjúsági körök vezetésében. Az intézet igazgatójának vezetése mellett áttanulmányozták a középiskolákra vonatkozó alaptörvényeket, a középiskolai Rendtartást, érettségi vizsgálati utasításokat. Általában arra törekedtünk, hogy résztvegyenek az iskola minden munkájában, és így megismerjék annak egész belső életét. Vallás-erkölcsi és hazafias -nevelés. A tanári testület az ifjúság valláserkölcsi életének és hazafias érzésének fejlesztésére az idén is felhasználta a tanítás és nevelés minden eszközét. A vallási kötelességek buzgó teljesítésére elsősorban oéldaadással neveltük növendékeinket. A róm. kát. tanulók vasár- és ünnepnapokon szentmisét és szent- beszédet hallgattak. Az év folyamán négy ízben járultak közösen a szentségekhez. Hiísvét előtt lelkigyakorlatokat végeztek. Ezeken a szentbeszédeket a nagyobb tanulók számára Hajós György dr. tb. kanonok, a pécsi róm. kát. hittudományi főiskola tanára, a kisebbeknek Petrovich Ede hittanár és Uj Gyula intézeti tanár mondotta. Pünkösd vasárnapján több tanuló felvette a bérmálás szentségét. A református tanulók minden vasárnap 9 órakor ifjúsági istentiszteleten vettek részt. Hetenkint szombaton két bibliakört alkotva — külön a nagyobbak és külön a kisebbek számára — a Szent Írással és komoly lelki kérdések megtárgyalásával foglalkoztak. Márc 8—9-én „csendes napok“-at tartottak. Az ág. hitv. evangélikus vallású tanulók a tanévben 2 ízben éltek
