A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1933-34. Tanévi Értesítője
Iskolánk múltja
16 engednünk, és intézetünk a pécsi püspöki jogliceum épületében nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézet életrevalóságát és szükségszerű rendeltetését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1869/70. tanévben a tanulók oly nagy számmal keresték fel az akkor még 3 osztályú alreáliskolát, hogy az első osztályt párhuzamosítani kellett. Az 1870/71. iskolai évben a négy osztályú reáliskolában 325, 1872/75-ban a hat osztályúban 523 volt a tanulók száma. Legnépesebb volt intézetünk az 1917/18. tanévben, amikor 12 osztályban 712 növendék látogatta az intézetet. Jelenlegi otthonunkban a tanulók és osztályok számát az iskolai épület befogadó képességéhez mérten csökkenteniink kellett. Az intézet az 1870/71. tanévtől kezdve a pécsi m. kir. állami főreáliskola néven szerepelt, míg 1925. április 1-től a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedélye alapján a pécsi állami gróf Széchenyi István reáliskola nevet vette fel. Az intézet történelmében új korszak kezdetét jelenti az 1926/27. iskolai év. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium ugyanis az 1926. évi november hó 24-én kelt 87.311/1926. V. ü. o. számú rendeletével iskolánkat a pécsi m kir. Erzsébet tudományegyetem ta- nárképzőintéztetének gyakorlóiskolájává tette. Mint ilyent a székes- fehérvári tankerületi kir. főigazgatóság hatósága alól kivette, s közvetlenül a minisztériumnak rendelte alá. Ennélfogva iskolánk a min. rendelet megjelenésének időpontjától kezdve a ..Pécsi m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézeti gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola4' címet viseli. Iskolánk a folyó 1933/34. iskolai évben fennállásának 77. évét töltötte be. Az intézet eddigi igazgatói, tanárai és hitoktatói a következők: Igazgatók: Dobszay Antal dr. (1857—60), Szauter Antal (1860—74), Vész Albert (1874—82), Dischka Győző (1882—1901), Gallovich János 1901—20), Horváth Viktor dr. (1920—). Tanárok: Felsmann József (1857—62), Wessely Ferenc (1857—81), Fuchs Pál (1858—62 és 1873—76), Pfilf Máté (1858—59), Hagmann Lipót (1859—73), Trampich Károly (1859—66), Vész Albert (1863—74), Mocsáry Antal dr. (1866—67), Soóstó Gyula (1866—70), Skoff Ferenc (1867—1904), Szecsődy József (1870—82), Tirczka Antal (1870—82), Dischka Győző (1870—82), Körmendy József (1870—75), Bokor Ferenc (1871—87), Kimák Győző (1871—72), Pflanzer Gábor (1871—75), Raisz Ferenc (1871— 75), Ambrus Lajos (1871—74), Láng János (1872—77), Deésy Károly (1872—82), Ber- müller Ferenc (1872—76), Péter János (1872—1904), Grimm Rezső (1873—80), Nagy Iván (1873—74), Gutmann Joachim (1873—75), Csizmazia Vilmos (1875—78), Földváry Ákos (1875—83), Darvai Mór dr. (1876—80), Kosztka György (1876—1902), Asztalos József (1876—77 és 1895—1915), Kálosi Lipót (1877), Vajda Viktor (1877—80), Cséfay Flórián (1878—80), Bodánvi Károly (1879—84), Martelet Ágost (1880—87), Irinyi Sándor (1880—93), Gerecze Péter dr. (1881—94), Imrei János (1882—87), Requinyi Géza (1882—1902), Maksay Zsigmond (1882—96), Hemmerich Károly (1882—1906), Szemák Antal dr. (1883—95), Kiss József (1884—1921),, Gogh Gyula (1884—85), Hekinger István 1885—1904),Csemez József (1885—87), Lichtenegger Győző (1885—86), Mike Géza (1887—1918), Zsámár Lajos (1887—1905), Katona Lajos dr. (1887—89), Kálnai Adolf dr. (1888—93), Kálmán Miksa dr. (1889—1908), Körösi Henrik (1889—97), Szirtes Ignác (1689—95), Jablonszky Flóris (1892—3), Paulay Ödön (1893—1907), Duda János dr. (1893—95), Szende Gyula dr. (1893—95), Arnhold Nándor (1894—1921), Hirn Lajos (1895—1921), Gallovich János (1895—1901), Simon Béla (1895—1914), Vidor Salamon
