A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1933-34. Tanévi Értesítője
Nemzeti ideálok útján...
13 Ezt a nemzeti ideált egyesítette a korszerű átalakítás gondolatával a legnagyobb magyar: Széchenyi István gróf. Rámutatott a magyar Parlag szomorú állapotára és hibáira. Egész irodalmi és reformátori pályáján, mint az angol hajókötélbe font vörösfonal húzódik át az a gondolat, hogy a nemzet süllyedésének egyetlen tényezője a nemzet önmaga és nemzeti egységének hiánya. A próféta ébresztő igéire támadt azután fel az új márciusi nemzedék, mely sebesebb tempóban, merészebb lendülettel akart feltörni arra a csúcsra, ahol a nemzeti nagyság temploma tündökölt. A márciusi ifjak nacionalizmusa tehát nem olyan jelenség a magyar történelemben, mint egy tengerből hirtelen felbukkanó pompás sziget. Míg a nemzeti gondolat ehhez a márciusi kirobbanáshoz eljutott, hosszú utat tett meg. Ezután megerősödve haladt ismét a maga nehéz útján. A világháború után egy pillanatra megállt, mert lelketlen és tudatlan lázítók a nemzetköziség, az internacionalizmus hanyatlásba taszító útjára akarták terelni az országokat. A kohéziós erőket nélkülöző internacionalizmus azonban pillanatok alatt összeomlott, s utána ismét minden életképes állam a nacionalizmus biztos alap jára építette át új állaniát. így tette ezt Törökország, Olaszország, Magyarország, Németország és legújabban ezt a törénelmileg hitelesített utat választotta Ausztria is. Az új nemzeti államokban új, ifjú erők mozgatják az állam gépezetét. De épen ezért, mert feladatuk ily fontos, egy új harmonikus ifjú-ideál fejlődött ki. A legéleterősebb ifjú-ideál most az olasz és német, valamint az angol. Az új olasz és német ifjú szellemileg és testileg kiművelt, nemzeti gondolattal átitatott ember. Gyermekkorától kezdve erős katonai szervezet tagja. Az olaszoknál hétéves korától kezdve balilla, majd avantgardista s giovanni fascista, mert tudatában van annak, hogy az egyének fegyelmezettsége adja meg az összesek erejét. Jelszavuk: „Hinni, engedelmeskedni, harcolni!“ Az angol ifjú ideálja is a szellemileg és testileg kiművelt ember, akiben leghatalmasabb erény az ön fegyelmezettség. Az angol ifjúnál az önfegyelmezés, a self controll, csaknem olyan magas fokot ér el, mint a japánoknál. Első parancsa: controll thyself! Uralkodj önmagadon! Az állat nem képes magát ellenőrizni, a gentleman mindig! Lényeges elem az angol ifjú nevelésében az atlétika. Az atléták új etikát alapítottak. Az atléta megtanult csapatversenyek által a kollektiv szellemben való együttműködésért lelkesülni, megismeri az alárendelést, szubordinációt, értékeli ellenfeleit, tud egy ideálért lelkesülni, és azért teljes erővel küzdeni. Az angol birodalomnak erre az odaadásra, lelkesiiltségre van szüksége. Oxford és Cambridge atlétahősei a „kékek“: the blues, a válogatottak. Angol szempontból ezek vannak a legnagyobb pozíciókra szánva. Nem azért, mert néhány rekordot megdöntötték, hanem mert jellemük tökéletesen formálódott ki. „Kékek“ ugyanis csak a tanulmányaikban és a sportban egyformán legkiválóbbak lesznek. Az új magyar nemzeti ifjú-ideál sem maradhat el az előbb vázolt ideálok mögött, sőt ezek fölé kell kerekednie. A szellemileg és testileg harmonikusan kifejlődött ifjú-ideálhoz a történelmi elsőszülöttség jogán ragaszkodhatunk. Mert Széchenyi is azt mondta, hogy sem az a szobatudós, ki testével tehetetlen, sem az a gimnaszta, kinek szelleme kiműveletlen, nem tökéletes ember! Legyen benne ebben az új magyar
