A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1932-33. Tanévi Értesítője
A földrajztanítás szimbolikus szemléltető eszközei és azok módszertani alkalmazása
14 rint (évi átlag) megadják a tankönyvek. Az egyes gabonafélék ábrázolására szerkesztett formákat felrakjuk a megfelelő területekre. Az ábrák a termelt mennyiség nagysága szerint kisebbek vagy nagyobbak lesznek. Szemléletesen fognak feltűnni vázlatunkon a Föld nagy gabonatermő vidékei, a gabonatermő államok, a kiima és gabonafélék elterjedése közötti összefüggés, a lakosság számának a termelt meny- nyiséggel való összevetéséből pedig következtethetünk a kivitelre és behozatalra is. Szemléletesen ábrázoltuk ezzel a területi munkamegosztást is. A Föld bizonyos területeket kizár a szabadversenyből. Rizst pl. nem lehet mindenütt termelni. Könnyű lesz ezek után hazánkat elhelyezni a környezet, Európa, a világ termelésében, könnyű lesz helyzetének a megértetése, ami egész földrajztanításunknak tulajdon- képeni célja. Mert nem kozmopolita földrajzot tanítunk, hanem azért ismertetjük meg az egész Földet, hogy hazánk helyzetét minél jobban megérttessük. A grafikus ábrázolásoknál sem törekszünk tökéletes pontosságra. Munkánk nem lesz tudományos munka, de a célt elérhetjük, mert alkalmat adtunk a tanulóknak az öntevékenységre, az ismeretek átélésére, tudatossá tételére. A szimbolikus szemléltető eszközök közül a középfokú oktatásban feltétlenül kell a környezet topográfiai, a vármegye, Magyar- ország hegy- és vízrajzi, politikai, geológiai és népességi falitérképe, valamint a világrészek hegy-vízrajzi térképe, továbbá egy világtérkép (nem Merkátor vetületű) és glóbus. A tanulók kezéből nem hiá- nyozhatik az atlasz. Bár ma csak olyan beszerzésekről lehet szó, amelyek nem kerülnek az intézetnek nagyobb anyagi áldozatába, mégis szükséges volna a környezet és Magyarország drágább domborművű térképének a beszerzése is. A beszerzéseknél azonban a tanár kellő óvatossággal járjon el. Ócska és elavult térképeknek eladása a kereskedők részéről lehet üzleti érdek, de beszerzésük nem fogja szolgálni a pedagógiai célt. A szemléltető eszközöket illetően vannak tudományos és didaktikai követelmények, s csak ezeknek figyelembevételével szerelhetjük fel szertárainkat igazán értékes eszközökkel. Tudományos követelmény, hogy a térkép módszeresen igazolt ismereteket tartalmazzon, legyen pontosméretű, azaz természethű. A didaktikai szempont megkívánja, hogy ne legyen túlzsúfolt, olyan adatokat, amelyekre nincs szükség, ne tartalmazzon. Ne akarjon mindent ábrázolni sem. Ott van a tanár és a tankönyv, az ő feladatuk kiegészíteni mindazt, amit a térkép nem közöl. Az áttekinthetőséget és olvashatóságot fokozó színezés legyen kellemes és szemléletes. Névrajza legyen egyszerű, a közigazgatási fogalmakat is kifejező írásmódok legyenek jól felismerhetők. Az atlaszokat is vizsgáljuk át ezen szempontokból. Kezelhetőség szempontjából megkívánjuk ezektől még azt is, hogy a lapok egyirányúak legyenek, ne kelljen azokat forgatni, mert ez zavarólag hat. Legyen bennük sok részlettérkép, mely plasztikusan szemléltesse az egyes jelenségeket. A földrajzi ismeretek nyújtása is. eltekintve azok praktikus hasznától, csak eszköz a nevelés szolgálatában. Ebből a szemszögből nézve a szimbolikus szemléltető eszközöket, azok módszeres használatával a legjobban megvalósíthatjuk a formális képzést. Fejlesztik az emlékező és elképzelő tehetséget. Nem adnak azonban alkalmat a képzelet szabadon való csapongására, mert a fantázia működése formákhoz,
