A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője

Lenni vagy nem lenni

z

határán túl nem jut s azt hiszi, hogy a világ azon kívül már csak egy nagy űr. Angliáról vagy az Óceánról azt sem tudja, hogy nyugatra van-e vagy keletre. Magyar könyv vagy újság alig van, híreket a nagyvilágból csak néha hall a portájára elvetődő garabonciás diáktól. Hol állott a 18. század átlag magyarja a nyugati országoktól! Sejthette-e, hogy ott egy más gazdasági és társadalmi rend, egy új világ volt születőben? — És milyen volt a magyar társadalom másik arca, a jobbágy? Nem véletlen, hogy Katona József ebben a korban írta meg Bánk bán Tiborcát. Nem kellett fantáziájára támaszkodnia ez alak megrajzolásakor, mert ha végigpillantott kecskeméti ablakából a Duna és Tisza vidékén, százezrével láthatta a rongyokba burkolt jobbágy Tiborcokat, a kihasznált magyarság élő szobrait.

Elhanyagolt, támasznélküli gyermek volt az ország, sírról és nem' zethalálról beszéltek az egykorú költők, kikben egyedül élt még az öncélú magyarság tudata s aggodalommal nézték a nemzettest agóniáját: a Dunántúlon Berzsenyi ébresztgetett. az Alföldön Katona, a tiszántúli parlagon pedig egy próféta arcú, ihletett költő tett fogadalmat, hogy egy évig ki sem mozdul szobájából könyvei közül, hogy saját ütőerén tanulmányozza fajiságunk karakterét, töprengjen a hova? meddig? kérdésein; ez a Himnusz költője, Kölcsey, ki egymagában vívódik démonával a lét és nemlét magyar problémáján.

De mindezek csak megfigyelések, testtelen ideák, mindez csak irodalom volt. A nagy literátorok nyomában azonban lassanként sarjadt egy ú j generáció. Üj nemzedék nőtt fel a dermesztő történelmi századfordulón, romok és szenvedés közt edződtek a jövő ágyvetői. A 19. század a nagy egyéniségek százada. Elsőnek a magyar faj pszichológusa. a nagy ébresztő Széchenyi jelentkezett, kinek hazaszeretete, önkínzó kritikája, tettrekészsége. szenvedő, töprengő, önerejét érző zsenialitása felriasztotta a túnya parlagot. Az országban, ebben a lezárt, ódon. düledező kastélyban ajtót-ablakot kitárt, hogy napfény és levegő járja át Nagy gesztusa a munkára való izgatás, lázítás példával és tettekkel: a Hitel, Világ, Stádium magával ragadó igazságai mint a tavaszi vízáradás száguldták be a parlagot és a szíveket — s megindult a vérkeringés. Kölcsey nyomán vizsgálta fajunk karakterológiáját. megállapítja a magyar lélek helyét kelet és nyugat között, megméri a faji érzés rendkívüli, szinte ázsiai hőfokát, a nacionalizmus és asszimilációs erő vegyi arányát, az ősi tulajdonságok és nyugati hatások keveredési lehetőségét. Nyugat felé fordulás! Meghódítani a nyugatot kelet népének, a magyar népnek, kihámozni belőle azt. ami lendít és termékenyít. visszavetni, ami benne és bennünk rossz. Széchenyi érezte, hogy ezen áll vagy bukik a nemzet, hogy ez a magyar lenni vagy nem lenni örök problémája, mely van oly megindítóan tragikus, mint a shakes- peari dán királvfi monológja. Ez az a gondolat, mely Szent Istvántól Apáczai Cseri Jánoson és Széchenyin át Tisza Istvánig végig húzódik a magyar történelmen. így mozog a magvar lélek ma is kelet és nyugat között az inga lengésével soha-el-nem-pihenően.

Széchenyi, ez a kifogyhatatlan energiatömeg reformjaihoz fűzi. mint mágnespatkó a vasat, a legforróbb szívű hazafiakat, az eszmék megvalósítóit. Az alsótábla ülésein a 30-as években a nemzet legkiválóbb politikai gladiátorai mérték össze erejüket. Széchenvi mellet^ Kossuth és Deák három nagy politikai égitest és bolygóik Eötvös. Batthyányi, Teleki. Beöthy, Klauzál oly törvényhozó testület, amilyent