A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola 1931-32. Tanévi Értesítője
Jegyzetek a középiskolai fizika módszertanához
27 A mozgások függetlenségét igen sok tapasztalat igazolja, de egyszerűbb jelenségekből nem tudjuk okát adni, azért ép oly alaptételnek tekintjük, mint a Newton-féle tételeket. Élőké sulié s: Az 5. ábra szerinti készülék kerete (20X 20X4 cm) erősebb bádogból készült. Négy sarkába (A, B. C, D) egy-egy tűhegy van, amelyekkel a rajztáblára erősíthető. A két oldallapot összeköti egy hengeres vasrúd (v), ezen van egy könnyen tologatható hüvely (h). A hüvelybe van beágyazva a jobbra-balra állítható és rögzíthető (r) négyzetes keresztmetszetű rúd. A rúdon könnyen mozog a ceruza- tartó. Ettől egy zsineg vezet a rúd végén levő csigához, innen a rögzítő csavarhoz. Ugyanezt a készüléket demonstrációs célra a 7. ábra mutatja. Fa állvány (60 X 60 cm) hátsó részén egy kihúzható deszkalap szolgál táblának, amire rajzlapot lehet erősíteni. (Ezek a készülékek Nagy L. József gondolatának módosításai.) A tanulói kísérlet tartható az osztályban. Szükséges: parallelogramma készülék, rajztábla, rajzlap, szögmérő, mérővessző. Demonstrációhoz: hajító készülék, 2 golyó, kalapács. 15. óra: elöadásszerűen. A mozgások parallelogramma-tétele arra is megtanít bennünket, hogyan kell az összetett mozgások eredőjét geometriailag megszerkeszteni! Kísérletünknél tulajdonkép lerajzoltuk a két összetevő mozgás útját, helyesebben az elmozdulást és az eredő mozgás elmozdulását. Tehát, ha egy összetett mozgás elmozdulását meg akarjuk geometriailag határozni, akkor nem elég az összetevőket nagyság szerint ábrázolni és
