A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1928-29. Tanévi Értesítője
A Lyceum templom és épület története
Visszatelepítésükre több tiszteletremélt5 kísérlet történt, sajnos valamennyi eredménytelenül. 1865-ben Scitovszky János esztergomi érsek próbálta őket Pilisszentkeresztre visszatelepíteni, de hiába. Később a nagylévárdi és másodszori pilisszentkereszti kísérlet is kudarcot vallott.24 25 A pécsi ház tagjai közül 18-an átléptek az egyházmegye szolgá- latába. Kiemelkedik közülük verbói Szluha György, aki mint szekszárdi plébános, madocsai apát, a híres szekszárdi nagytemplomot építtette (f 1820. okt. .21.); Simon Máté kárászi plébános, egyházi író és Billisits Máté kocsolai plébános. A rend utolsó töredékei ma is a czenstohovai kolostorban élnek. Mikor a nagymultú rend utolsó magyar éveiről kegyelettel emlékezünk, hálásan ápoljuk azt a tudatot, hogy intézetünknek az ő fáradhatatlan buzgalmuk épített hajlékot, templomot, melyben ma is az ő szellemüknek történelmi magyar tradíciói élnek. II. A gazdátlanság kora. 1786—1852. A feloszlatott szerzetesrendek ingatlanai a vallásalap tulajdonává lettek. így a pécsi pálos templom és kolostor is. 1786. febr. 6-án érkezett meg a királyi leirat Pécsre. A rendtagok szétoszoltak, a kolostor berendezése elárvereztetett, könyvtárának egy része a papnevelő intézetbe került, a templomot pedig leszerelték. Berendezését az újonnan alakított vallásalapi plébániatemplomok között osztották szét. Szentháromság tiszteletére készült főoltára a fekedi plébánia templomba került, mely azidőtájt Szebény filiális egyháza volt. Remete szent Pál oltára Geresdre, más oltárai, fölszerelései Sásdra jutottak. A kolostorba lármás lakók költöztek, a templom pedig — bár szobrok, szentképek még voltak benne, — sóraktárul szolgált. A gazdátlanság ezen szomorú állapota 1786-tól 1832-ig: a püspöki jogakadémia megalapításáig tart. A tudomány csendes cellái, tantermei alsóbbrendű néposztályoknak („infimae et sordissimae plebis receptaculum“ írja Brüsztle i. m. I. 224. old.) lett menhelye, az áhitat helyén pedig kereskedők, vevők, árusok alkudoztak. E szomorú időkre érdekes betekintést ad egy 1802. szept. 12-iki vármegyei törvényszék előtt folyt per ügyvédi védőbeszéde.26 A pálosoknak Pécs közelében: Szentkúton is volt kegytemplomuk, mely II. József feloszlató rendelete után ugyancsak mint vallásalapi tulajdon elhagyatott maradt. 1802. április 29.-én csütörtöki napon délelőtt iskolás fiúk rándidtak ki Szentkútra, ahol fékezetlen jókedvükben a templom megmaradt szobrain, kegytárgyain, felszerelésén barbár kezekkel vallássértést követtek el. Egyes szobrok fejét ledön- tötték, másokra célba lőttek. A dolog nyilvánosságra jutott és baranya- vármegye törvényszéke előtt per lett belőle. A tárgyalás 1802. szept. 12-én folyt le. Ekkor nemes Répás Lipót főbíró mint hivatalból kirendelt védőügyvéd, — a vallássértést elkövetett gyermekek mentségére 21 Császár: A Pálos-rend feloszlatása. Századok 199., 310. 25 Szentkirályi I. theol. tanár történeti jegyzetei.
