A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1927-28. Tanévi Értesítője
Iskolánk múltja
30 párhuzamosítani kellett. Az 1870/71. iskolai évben a négy osztályú reáliskolában 325, 1872/73-ban a hat osztályúban 523 volt a tanulók száma. Legnépesebb volt intézetünk az 1917/18. tanévben, amikor 12 osztályban 712 növendék látogatta az intézetet. Jelenlegi otthonunkban a tanulók és osztályok számát az iskolai épület befogadó képességéhez mérten csökkentenünk kellett. Az intézet az 1870/71. tanévtől kezdve a pécsi m. kir. állami főreáliskola néven szerepelt, míg 1925. április 1-től a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján a pécsi állami gróf Széchenyi István reáliskola nevet vette fel. Az intézet történetében új korszak kezdetét jelenti az 1926/27. iskolai év. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium ugyanis az 1926. évi november hó 24-én kelt 87.311/1926. V. ü. o. számú rendeletével iskolánkat a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem tanárképzőintézetének gyakorlóiskolájává tette s mint ilyet a székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatóság hatósága alól kivette s közvetlenül a minisztériumnak rendelte alá. Ennélfogva iskolánk a min. rendelet megjelenésének időpontjától kezdve a „Pécsi m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézeti gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola“ címet viseli. Iskolánk a folyó 1927/28. iskolai évben fennállásának 70. évét töltötte be. Az intézet eddigi igazgatói, tanárai és hitoktatói a következők: Igazgatók: Dr. Dobszay Antal (1857—60), Szauter Antal (1860—74), Vész Albert (1874—82), Dischka Győző (1882- 1901), Gallovich János (1601—20), dr. Horváth Viktor (1920—). Tanárok: Felsmann József (1857 62), Wessely Ferenc (1857—81)> Fuchs Pál (1858—62 és 1873-76), Pfilf Máté (1858-59), Hagmann Lipót (1859—73), Trampich Károly (1859—66), Vész Albert (1863 74), dr. Mocsáry Antal (1866 67), Soóstó Gyula (1866 70), Skoff Ferenc (1867-1904), Szecsődy József (1870—82), Tirczka Antal (1870-82), Dischka Győző (1870—82), Körmendy József (1870—75), Bokor Ferenc (1871—87), Kimák Győző (1871—72), Pfanzer Gábor (1871—75), Raisz Ferenc (1871—73), Ambrus Lajos (1871—74), Lang János (1872—77), Deésy Károly (1872—82), Bermüller Ferenc (1872—76), Péter János (1872—1904), Grimm Rezső (1873 - 80), Nagy Iván (1873—74), Gutmann Joachim (1873—75), Csizmazia Vilmos (1875—78), Földváry Ákos (1875—83), dr. Darvai Mór (1876—80), Kosztka György (1876 — 1902), Asztalos József (1876—77 és 1895 — 1915), Kálosi Lipót (1877), Vajda Viktor (1877r 80), Cséfay Flórián (1878-80), Bodányi Károly (1879—84), Martelet Ágost (1880 — 87), Irinyi Sándor (1880—93), dr. Gerecze Péter (1881 94), Imrei János (1882 87), Requinyi Géza (1882—1902), Maksay Zsigmond (1882—96), Hemmerich Károly (1882 — 1906), dr. Szemák Antal (1883 -95), Kiss József (1884—1921), Gogh Gyula (1884 -85), Hekinger István (1885—1904), Csemez József (1885—87), Lichtenegger Győző (1885—86), Mike Géza (1887—1918), Zsá- már Lajos (1887—1905), dr. Katona Lajos (1887—89), dr. Kálnai Adolf (1888—93), dr. Kálmán Miksa (1889 - 1908), Körösi Henrik (1889—97), Szirtes Ignác (1889 — 95), Jablonszky Flóris (1892—93), Paulay Ödön (1893 - 1907), dr. Duda János (1893—95), dr. Szende Gyula (1893-95), Árnhold Nándor (1894—1921), Hirn Lajos (1895—1921), Gallovich János (1895—1902), Simon Béla (1895-1914), Vidor Salamon (1897-99), dr. Szegedy Rezső (1897—1912), dr. Révai Sándor (1902—9), Schill Fülöp (1902—4), Lajos Ferenc (1902 ) Szendrey Zsigmond (1903—4), Debreczeni Géza (1903—6), Róna Jenő (1904 ), Lám Frigyes, (1904—6), Orlovszky Frigyes (1905—6), Dobos Ferenc (1906—21), Gábor Áron (1906—8), Vende
