A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1927-28. Tanévi Értesítője
A tanár munkája az osztályban
18 szolgáltatni. Ezzel ugyanazt a célt akarta elérni, mint az ősiséggel. A kilenced behozatala azonban a jobbágyokra nézve újabb megterhelést jelentett. Azért, hogy ezeket is némiképen kárpótolja, megerősíti szabad költözködési jogukat. Mindkét törvény mintegy félezer évig (1848.) maradt érvényben. Ezeken nyugodott a régi Magyarország gazdasági alapja és katonai ereje. Nem feledkezett meg L. a városi polgárság támogatásáról sem. Miként atyja, ő is sok városnak adott kiváltságokat, szabadság levelet. Ennek nyomán azután virágzó városi élet fejlődött ki. A városok lakossága főként iparral foglalkozott. Az iparosok, iparágak szerint tömörültek, — mint részben ma is, — ezek voltak a céhek. L. a céhek alakulását is előmozdítja, mert ezeknek katonai jelentőségük is volt. Háború esetén t. i. a nagyobb céhek a városnak rendesen egy-egy bástyáját védelmezték. — Hát a tudományokat ápolta-e ? N. Igen és ezt legjobban mutatja a pécsi egyetem alapítása. T. Hova, mely városokba jártak eddig a magyarok, hogy az egyetemen tanulhassanak ? N. Párisba, Bolognába, Krakkóba, Prágába. T. Tehát, hogy ne kelljen a magyar ifjaknak külföldi egyetemre menniük, azért alapított Pécsett egyetemet. Az egyetem azonban nem sokáig állott fenn. Amikor a törökök Pécs városát elfoglalták, az egyetem is megszűnt. Csak most nemrégen kapott városunk ismét egyetemet, — amelynek dísztermében az egyik jeles festőművészünk Dudits A. egy gyönyörű festményben örökítette meg N. L. egyetemének alapítását. Ha oda kerültök nézzétek meg. Visegrádon a király fényes udvart tartott s nagyszerű lovagjátékokat rendezett. A legkiválóbb lovag ő maga. Szívesen látta udvarában a művészeket, főleg olaszokat, akiket bőven ellátott munkával. Így emelkedett Magyarország Lajos gondos és bölcs uralkodása alatt a hatalom és jólét olyan magas fokára, amilyent sem azelőtt sem azután nem élvezett. Kifelé becsültté és rettegetté tette a magyar nevet. Minden idegen befolyást kizárt az országból, a magáét pedig érvényesítette az európai ügyekben is. A belső béke és nyugalom az ő hosszú uralkodásának főékessége. Összefoglalás. Egy-egy tanuló elmondja: 1. mit beszéltünk a nápolyi hadjáratokról, 2. Lengyelország megszerzéséről, 3. balkáni politikájáról, 4. bel- uralmáról. Alkalmazás. N. L. Európa legnagyobb uralkodói között foglalt helyet. Nemzete méltán ruházta fel őt a „Nagy“ jelzővel. Mégis, hiteles szemtanú tanúsága szerint soha ilyen hatalmas uralkodó nem tanúsított annyi szerénységet.é s mérsékletet mint ő. Ez a szerénység volt jellemének legfőbb vonása. — Erkölcsi tanulságul levonatom a tanulókkal: 1. a bűnt utoléri a büntetés (Johanna), 2. a kiváló, jellemes uralkodót mindenkor megbecsülte nemzetünk. Egy természetrajz-óra a II. osztályban. Tartotta: Róna fenő. Az óra anyagának kitűzése* A mai órán egy oly madárról fogunk tanulni, amelyről már bizonyára hallottatok, és amelyet, — azt hiszem, — legtöbben már a szabadban is láttatok. (A tanár itt az előadó asztalon álló kitömött fehér gólyára mutat.) Melyik madárról fogunk tehát ma tanulni? Tanuló: A fehér gólyáról. * Az új anyag tárgyalása előtt számonkéri a tanár az előző órán megbeszélt úszó madarakat és az alkákkal kapcsolatban Herman Ottó „Az északi madár-hegyek tája“ című munkából vett szemelvény tartalmát.
