A Pécsi Magyar Királyi Középiskolai Tanárképzőintézeti Gróf Széchenyi István Gyakorló-Reáliskola 1926-27. Tanévi Értesítője
Iskolánk múltja
7 párhuzamosítani kellett. Az 1870/71. iskolai évben a négy osztályú reáliskolában 325, 1872/73-ban a hat osztályúban 523 volt a tanulók száma. Legnépesebb volt intézetünk az 1917/18. tanévben, amikor 12 osztályban 712 növendék látogatta az intézetet. Jelenlegi otthonunkban a tanulók és osztályok. számát az iskolai épület befogadó képességéhez mérten csökken- tenünk kellett. Az intézet az 1870/71. tanévtől kezdve a pécsi m. kir. állami főreáliskola néven szerepelt, míg 1925. április 1-től a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye alapján a pécsi állami gróf Széchenyi István reáliskola nevet vette fel. Az intézet történetében új korszak kezdetét jelenti az 1926/27. iskolai év. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium ugyanis az 1926. évi november hó 24-én kelt 87.311/1926. V. ü. o. számú rendeletével iskolánkat a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem tanárképzőintézetének gyakorlóiskolájává tette s mint ilyet a székesfehérvári tankerületi kir. főigazgatóság hatósága alól kivette s közvetlenül a minisztériumnak rendelte alá. Ennélfogva iskolánk a min. rendelet megjelenésének időpontjától kezdve a „Pécsi m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézeti gróf Széchenyi István Gyakorló Reáliskola" címet viseli. Iskolánk a folyó 1926/27. iskolai évben fennállásának 69. évét töltötte be. Az intézet eddigi igazgatói, tanárai és hitoktatói a következők: Igazgatók'. Dr. Dobszay Antal (1857—60), Szauter Antal (1860—74), Vész Albert (1874—82), Dischka Győző (1882—1901), Gallovich János (1901 — 20), dr. Horváth Viktor (1920—). Tanárok: Felsmann József (1857 — 62), Wessely Ferenc (1857—81), Fuchs Pál (1858--62 és 1873 — 76), Pfilf Máté (1858— 59), Hagmann Lipót (1859 — 73), Trampich Károly (1859—66), Vész Albert (1863 74), dr. Mocsáry Antal (1866 — 67), Soóstó Gyula (1866 -70), Skoff Ferenc (1867 —1904), Szecsődy József (1870 — 82), Tirczka Antal (1870—82), Dischka Győző (1870—82), Körmendy József (1870—75), Bokor Ferenc (1871 — 87), Kimák Győző (1871 — 72), Pflanzer Gábor (1871—75), Raisz Ferenc (1871—73), Ambrus Lajos (1871—74), Lang János (1872—77), Deésy Károly (1872-82), Bermüller Ferenc (1872 76), Péter János (1872—1904), Grimm Rezső (1873—80), Nagy Iván (1873 ,74), Gutmann Joachim (1873—75), Csizmazia Vilmos (1875 — 78), Földváry Ákos (1875 83), dr. Darvai Mór (1876 — 80), Kosztka György (1876 — 1902), Asztalos József (1876—77 és 1895 — 1915), Kálosi Lipót (1877), Vajda Viktor (1877 80), Cséfay Flórián (1878-80), Bodányi Károly (1879 84), Martelet Ágost (1880-87), Irinyi Sándor (1880- 93), dr. Gerecze Péter (1881—94), Imrei János (1882 — 87), Requinyi Géza (1882 1902), Maksay Zsigmond (1882—96), Hemmerich Károly (1882 — 1906), dr. Szemák Antal (1883—95), Kiss József (1884-1921), Gogh Gyula (1884—85), Hekinger István (1885—1904), Csemez József (1885—87), Lichtenegger Győző (1885—86), Mike Géza (1887 1918), Zsámár Lajos (1887—1905), dr. Katona Lajos (1887—89), dr. Kálnai Adolf (1888- 93), dr. Kálmán Miksa (1889 1908), Körösi Henrik (1889—97), Szirtes Ignác (1889—95), Jablonszky Flórís (1892 — 93), Paulay Ödön (1893 1907), dr. Duda János (1893—95), dr. Szende Gyula (1893—95), Arnhold Nándor (1894—1921), Hirn Lajos (1895—1921), Gallovich János (1895—1902), Simon Béla (1895 1914), Vidor Salamon (1897 -99), dr. Szegedy Rezső (1897—1912), dr. Révai Sándor (1902—9), Schill Fülöp (1902 — 4),
