A Pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1915-1916. iskolai évről

Messik Béla: Az anyag és elektromosság

- 25 ­Az utolsót kivéve az összes hatásokat az u. n. radioaktív sugárzások­nak tulajdonítjuk. A radioaktív testek különféle sugarakat bocsátanak ki magukból, melyek elsősorban az anyagokon való áthatolóképessé­gük tekintetében különböznek egymástól. Egy-egy sugárnem sugarai is különböznek egymástól e tekintetben, de csak kis mértékben. Ellen­ben nagy különbség van a különböző sugárnemek sugarai közölt. Három sugárnemet lehet megkülönböztetni : az úgynevezett a -sugarakat, melyek legkevésbbé képesek az anyagon keresztülhatolni, (teljes elnyeletésük- höz aránylag vékony anyagréteg is elégséges,) a ß-sugaarakat, melyek már vastagabb rétegen képesek áthatolni és végül a y-sugarakat, melyek a legáthatolóbbak. Az «- és ß-sugarakrol csakhamar kiderült, hogy mágnes által irá­nyukból eltéríthetők, melyből nyilvánvalóvá lett, hogy ezek nem éter­hullámok, hanem elektromos töltésű tovaszáguldó részecskék. Az a-su- garak részecskéi pozitív, a P-részecskék pedig negatív töltést hordoznak, ami az eltérítés irányából tűnt ki. A hasonlóság a radioaktív sugárzások és a ritkított gázoknál előálló sugárzások között rövidesen nyilvánvalóvá lett. A ß-sugarak vizsgálata mindenben megerősítette azt a véleményt, hogy a kalódsugarakkal azonosok, hogy tehát a rádium és a többi radio­aktív anyag folytonosan elektronokat lövell ki magából, ezeknek a sebes­sége nagyobb határok között ingadozik, mint a katódsugaraknál, ameny- nyiben egyesek elérik a 275000 km-t másodpercenkint, tehát a fényse­besség 9/io-edrészét meghaladják. Az «-részecskék pedig a pozitív sugarak részecskéivel mutattak közeli rokonságot, amint már erről említés tör­tént, sőt bebizonyosodott, hogy ezek nem egyebek, mint két pozitív töl­tést hordozó hélium atomok, melyeknek súlya a hidrogén atomsúlyá­nak négyszerese. A rádiumnak fluoreszkáltad hatása nyilván ezektől a sugárfajtáktól, különösen a ß-sugaraktol származik. A fotografáló és ionizáló hatást pedig a y-sugarak okozzák, melyek a Röntge n-/é/e sugarak tulajdonságait mutatják. Mi a Röntgen-sugár ? Ha erősen légritkított csövekben a katódsugarakat egy platina- lemezre bocsátjuk, a platinalemez ezek hatása alatt fluoreszkálni kezd, miközben belőle uj sugárzás indul ki. Ugyanez történik, ha a katódsuga- rak bármely más fluoreszkáló anyagra esnek. \z így nyert sugarak, bár­milyen legyen a fluoreszkáló anyag, tulajdonságaikban megegyeznek, ezek a Röntgen-sugarak. Azon tulajdonságukat, hogy a gázokat, miközben keresztülhatolnak rajtuk, ionizálják, már volt alkalmam említeni; ezenkívül a fotográf lemezre is hatnak és bizonyos anyagokon ők is képesek fluoreszcenciát létesíteni. Legérdekesebb és gyakorlati alkalmazásai miatt legfontosabb tulajdonságuk azonban, hogy az anyagon rendkívül nagy mértékben képesek áthatolni. Ki ne ismerné a Röntgen fotográfiákat ? Ki ne hallott volna arról a széleskörű alkalmazásról, melynek folytán a Röntgen-suga­rak a sebészetben olyan fontos szerephez jutottak ? \z emberi test puhább részein, a bőrön, izmokon, véredényeken, hártyákon keresztülhatolnak úgy, hogy intenzitásukból nem sokat veszítenek ; az ezeknek megfelelő heíyen tehát a fotográfia végeredményben világosabb lesz. Ellenben a csontokon, az ujjon levő gyűrűn, zsebben levő fémtárgyakon vagy egy­általán nem, vagy csak kis részben mennek keresztül, tehát az ezeknek megfelelő helyeken a fotográfián sötét foltok fognak mutatkozni. Ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom